I Need Your Love! [SZÜNETEL]

3. rész

ChanChen 3. rész

- Fejezd már be! - elkezdtem ficánkolni már csak azért is hogy ne kelljen neki engedelmeskedni. Hirtelen lecsúsztam a székről, de nem fájt, csak az, hogy Chanyeol előtt ilyen béna vagyok. A földön feküdve láttam, hogy Chanyeol letette azt a jeget vagy micsodát, majd mindkét kezén fejem mellett támaszkodott. Lehajolt hozzám és mélyen a szemembe nézett. Oldalra pillantottam, kerültem tekintetét, de vonzottak szemei. Végül szemébe néztem végig, amitől kissé zavarba jöttem. Egyre közelebb hajolt hozzám én pedig már sokkal szaporábban vettem a levegőt. Ekkor nagyon megijedtem.

*Jongdae pov*

Hirtelen megcsörrent Chanyeol telefonja, én pedig felhúztam a lábaimat ijedtemben. Véletlenül beletérdeltem Chanyeol egyik nagyon fontos részébe, így ő eldobta a telefonját, és odaszorította szenvedő arccal a kezét. Mély, és fájó nyögés hagyta el dús ajkait, én pedig legszívesebben letámadtam volna. Felvettem inkább telefonját, és Baekhyun szólalt meg benne.

- Szia Channie. Jövünk haza.

- Chen vagyok. De megmondom neki. Éppen... ömm... fürdik.

- Oh szia Chen. Holnap maradjak én, vagy ne? – elgondolkoztam. Ha maradna, akkor nem történne semmi izgi Chanyeollal, de néha már Chanyeoltól is félek.

- Maradhatsz. És akkor Chanyeol elmehet táncolni. – eközben az említett személyre néztem, aki a földön feküdt, az oldalán és fájdalmas arckifejezéssel csukott szemekkel szenvedett. Közelebb mentem hozzá, és elkezdtem simogatni.

- Jó ezt megbeszéltük. Körülbelül még egy háromnegyed óráig kell kibírnod vele. –addig össze kell kaparni a földről.

- Oké, akkor leteszem. Szia. – meg sem vártam, hogy elköszönjön, csak lecsaptam, és odacsúsztam szenvedő csapattársamhoz. – Oh... Chanyeol annyira sajnálom... tényleg. – nem is értettem minek kérek tőle bocsánatot. Hiszen ő kezdte! Ha nem mászik rám, akkor nem történik ilyen. Amint letettem a telefon Chanyeol kiengedte mély, feltörő hangját, és fájdalmas nyögések hangját el ajkait, ahogy lihegett. Sajnálatos módon, nagyon is izgató hatással volt rám hangja, és csak egy vékony, félig vizes kis nyamvadt törölköző takarta éledező részemet. Chanyeol kezdett elhalkulni, és az utolsó hangja egy szexi sóhaj volt. – Baek hívott. Háromnegyed óra, és itt vannak. – láttam arcán hogy nem erre a kijelentésre számított.

- J-jó... felkelt a földről és ismét a fagyasztott hús szerűséget vette a kezébe. Sóhajtottam, majd hagytam, hogy neki nyomja a fejemnek. Elől homlokomat támasztotta nagy tenyereivel, hátul pedig egyre nagyobb fájdalmat éreztem a pukli helyén. A végén már nem tudtam visszatartani feltörekvő hangjaimat, és többször is felnyögtem. Résnyire nyitottam a szemem, és láttam Chanyeol beharapott ajkait. Visszacsuktam a szemem, és elgondolkoztam. Most jól esik neki hogy kínozhat vagy tetszett neki a nyögésem? Áh... biztosan nem tetszett neki a hangom. Hülye vagy JongDae? Még hogy az Én hangom... és pont ennek a tökéletes embernek... Chanyeol elengedett, én pedig fejemre szorítottam a kezem, és Chanyeolra néztem.

- Mehetek? – bólintott, majd felállt. Nyújtotta felém nagy kezét, de akkor leesett volna a törölköző rólam. Felálltam egyedül, majd elindultam fel a lépcsőn egy alsónadrágért. Mikor felértem a szobámba, gyorsan kerestem is egyet, és felkaptam. Fejbe vágtam magam. Hogy lehetek ennyire okos, hogy a ruhám nélkül jövök fel, felöltözni? Egy pólóban és egy alsóban gyorsan lementem és félve néztem körbe. Chanyeol sehol. Közelebb mentem a fürdő ajtajához, és meghallottam csalódottan a víz csobogását. Miért pont most? Halkan bekopogtam de Chanyeol még ezt is meghallotta.

- Mi az? – visszahangzott a fürdő Chan hangjától, ami borzongást váltott ki belőlem.

- Cs-csak a pizsamanadrágom bent maradt...

- Gyere. - bátortalanul lenyomtam a kilincset, és beléptem. Az első, amit megpillantottam az a nadrágom volt, a második pedig Chanyeol nagy szemei. A zuhanyzókabin függönye mögül kukucskált ki úgy, hogy kulcscsontja és mellkasa látszott ki. Nyeltem egyet és lepillantottam ahol egyik fehér szexi lábát pillantottam meg. Majdnem kilátszott férfiassága is, de ott volt az, az átkozott függöny. Beharaptam alsó ajkamat a látványtól. Elkaptam tekintetem gyönyörű testéről és zavaromban csak gyorsan felkaptam a nadrágomat és kirohantam.

Mikor kiértem még gyorsabban futottam és mikor felértem nem zártam be csak behajtottam és nadrág nélkül ledőltem az ágyra. Becsuktam a szemem és megjelent előttem Chanyeol szexi vékony lába ugyanúgy, mint a fürdőben. Ismét beharaptam ajkaimat, és felhúztam lábaimat hogy ne legyek teljesen szétterülve a hatalmas ágyon. Ugyanazok a szép lábak voltak szemeim előtt csak egy fehér huzatos ágyon és már volt mellé egy felsőtest is. Meg arc is és egy alsónadrággal takart ágyék. Felvettem nadrágom, mert már fáztam és a nagy képzelgésben hirtelen elvitt az álom és így ugyanazt a testet már simogattam és kényeztettem. Chanyeol pedig hirtelen rám vetette magát és mindenféle felkészítés nélkül belém hatolt.

Egy sikítással keltem fel lihegve, majd elkezdtem sírni. Felmásztam a párnákig és teljesen betakaróztam szipogva.

- Jól vagy? Mi történt? - Chanyeol állt meg az ajtómban érdeklődve, aggódva. Nem volt rajta más, csak egy törölköző csípőjén, és vizes tincsei is szemébe lógtak. Nagyon szexi volt, de féltem tőle az álmom miatt. Mi van, ha azt most is megcsinálja?

- Jongdae. Miért sírsz? Fáj valamid? - közelebb jött és leült az ágyra. Levette a lázmérőt a helyéről, megmérte a lázamat, majd visszatette aggodalmas fejjel a helyére.

- Maradj itt és takarózz be jól. Hozok teát. - kisétált, közben pedig akaratlanul is megbámultam fenekét, és hófehér hátát. Hibátlan testtel rendelkezett. Kis idő után Chanyeol visszatért, sajnos felöltözve, és teával, a kezében. Egyre sűrűbben gondoltam perverz dolgokat miközben odaért az ágyhoz. A hozzám közelebbi oldalhoz jött és odaadta a teát. Megittam majd valamiért megöleltem. Én sem értettem, hogy pontosan miért. Felnéztem rá pontosan szemeibe, majd ajkaira tért tekintetem. Egyre több badarság járt fejemben és egyet ki is mondtam.

- Chanyeol... csókolj meg! - azt hittem, hogy rám veti magát, de csak megrázta a fejét.

- Nagyon felment a lázad és csak az beszél belőled. - lassan elfektetett az ágyon nekem pedig végig nyakán volt kezem. Mikor elengedett, nyakánál fogva teljes erőmmel lerántottam magamhoz, és megcsókoltam.