I Need Your Love! [SZÜNETEL]

4. rész

ChanChen 4. rész

- Chanyeol... csókolj meg! - azt hittem, hogy rám veti magát de csak megrázta a fejét.

- Nagyon felment a lázad és csak az beszél belőled. - lassan elfektetett az ágyon nekem pedig végig nyakán volt kezem. Mikor elengedett, nyakánál fogva teljes erőmmel lerántottam magamhoz, és megcsókoltam.

*JongDae pov.*

Próbált ellenkezni, de hamar feladta, és visszacsókolt. Megtámaszkodott fejem mellett és elmélyítette a csókot. Nagyon jól csókolt még mindig, ezért sem akartam, hogy elengedjen. De sajnos megtörtént. Meghallottuk, hogy becsapódik a bejárati ajtó, és valaki gyorsan rohan fel a lépcsőn. Elvált ajkaimtól, és csak ült mellettem. Beharaptam alsó ajkamat, és úgy néztem rá, amit ő is észrevett majd zavartan pillantott az ajtóra ahová Baekhyun érkezett.

- Chen. Gyógyulj meg, hamar mert holnapután ti ketten mentek kibontani a rajongóktól kapott ajándékokat. Rengeteg van, úgyhogy délelőtt még gyógyulsz aztán ajándékbontás. – mosolyogva hallgattam végig Baekhyunt.

- Ja, és Chanyeol gyere azonnal pakolni, mert voltunk a boltban. – Chanyeol rám sem nézett csak kiment a szobámból. Újra egyedül maradtam, de álmos is voltam ezért hamar bealudtam.

- JongDae... ébredj, mert vacsora. – álmosan kinyitottam a szemem és Chanyeol arcát pillantottam meg. Fölém tornyosulva, csípőmön ülve pofozgatott lágyan én pedig még mindig nem keltem fel rendesen. Visszacsuktam a szemem ő meg ugrott egyet a csípőmön. Egyből kipattantak a szemeim, és érdeklődve néztem rá. Ő csak huncutul mosolygott és leszállt rólam. - Örülök, hogy felkeltél. – megfogta a kezemet majd felhúzott ülőhelyzetbe és mikor megbizonyosodott róla, hogy nem dőlök vissza, elengedte a kezem. Vigyorogva nézte a fejemet, miközben én ismét lecsuktam a szemeim és majdnem elaludtam, de dőlni kezdtem és Chanyeol hirtelen érintése elébresztett. Kipattantak szemeim és felnéztem rá. Keze nagyon kényelmes volt, így abban bóbiskoltam el. Éreztem, hogy lábam alá benyúl szabad kezével és felemel. Kinyitottam a szemem, közben mellkasára döntöttem a fejem. Annyira lettem figyelmes hogy valaki a hajamat összeborzolja, de még mindig Chanyeol karjai között fekszem.

- Ne csináld! – elfordítottam a fejem és beszívtam Chanyeol férfias illatát. Tovább piszkált az illető, közben hallottam a többiek nevetését. Összekuporodtam a hatalmas karok között, és még jobban bújtam Chanyeol mellkasába.

- JongDae ébredj fel, mert Chanyeol sérvet kap mi meg éhen halunk! – sértésnek vettem a mondta első részét ami Lay száját hagyta el. Kinyitottam a szemem és Jongin mosolygott rám.

- Szóval te nem hagytál te kis –

- Na! Nem mondunk csúnyát senkire. – rázott meg Chanyeol a karjában, ami hatására rám jött a hányinger ismét. Számhoz kaptam a kezem, és összehúztam magam. Chanyeolnak hamar leesett, hogy nincs rendben minden, ezért letett a földre, és hátam simogatásába kezdett.