I Need Your Love! [SZÜNETEL]

2. rész

ChanChen 2. rész

Már hajnal egy volt. Hogy repült el ilyen szenvedés alatt az idő ennyire hamar? Visszadőltem az ágyra és fájlalni kezdtem a fejemet, hátamat, és hasamat. Sosem fájt egyszerre ez a három testrészem, de reméltem, hogy nincs nagy bajom...

*Jongdae pov.*

Arra keltem, hogy a fejem nagyon fájt megint, és zörögnek az ajtómon.

- JongDae! Ne szóljak még egyszer! Azonnal kellj fel!! - leaderem ijesztő mérges hangját hallottam, mire felkaptam egy köntöst, és már indultam is az ajtó felé, de közben fájlaltam mindenem. Kinyitottam az ajtót és ránéztem Suhora.

- Veled meg mi történt? - közelebb jött és a jég hideg kezét homlokomra tapasztotta. Jól esett finom érintése, de forró fejemnek jeges fürdő volt.

- Kivel is táncolsz? Chanyeol ugye? - az említett személy megjelent teljesen felöltözve, és pedig pirultan néztem le a földre.

- I-igen... - Suho sóhajtott, és felnézett az óriásra.

- Itt maradsz vele? Nem akartam mást szervezni senkinek sem, de ha az úgy jó, akkor másnap Baekhyun marad. - Chanyeol bólintott, a leaderünk pedig elindult lefelé én meg gyorsan becsaptam az ajtót. Chanyeol bekopogott mintha mi sem történt volna.

- Hagyj békén! - hangom nagyon berekedt, és iszonyatosan szomjas voltam.

- Hozok teát a torkodra te rekedt fazék. - elindult lefelé, nekem pedig megkordult a gyomrom. Chanyeol teljesen úgy viselkedett mintha tegnap semmi sem történt volna. Felöltöztem mackóruhába, és egy hosszú zokniba beletűrtem a nadrágomat, majd egy mamusszal távoztam a szobából. Nagyon fájt a torkom, és éhen haltam. A lépcsőn Chanyeol egy tálcával tartott felfelé és kedvesen rám mosolygott majd adta volna már oda a tálcát, de én csak rá sem néztem és haladtam semleges tekintettel tovább. Mikor leértem a konyhába, készítettem magamnak egy teát olyan "Chen gyors teakészítés" módszerrel, és egy szendvicset is. Leültem az asztalhoz és letettem magam elé a "reggelit". A teát gyorsan megittam, és a szendvics következett. Beleharaptam és amint lenyeltem már jött is vissza. A lenti WC ilyenkor be van zárva ezért felálltam és a lépcső felé vettem az irányt. Kettesével vettem a fokokat, jó hogy nem csúsztam el, és mikor elértem a célt még az ajtót sem csuktam be, csak a WC fölé hajoltam és kijött minden, ami eddig a gyomromban volt. Igen, a tegnapi tartalommal együtt. Chanyeol is észrevette, hogy mennyire sietek, mert nem csukta be a szobája ajtaját és az előtt rohantam el. Leültem a WC mellé és felhúztam lábaimat majd térdeimet átkarolva újra bőgni kezdtem. Chanyeol mellém szaladt és leguggolt mellém.

- Jól vagy? - hátamat kezdte el simogatni, én pedig csak sírtam. Nem akartam válaszolni neki, és még csak ránézni sem.

- Hagyj békén... - elengedett, de nem ment el.