*- Most ott akarsz kint fagyoskodni, vagy inkább bejössz?
Majd gyors léptekkel beléptem a lakásába.*
Kicsit idegesen lépkedtem befele. Majd megtorpantam. Kérdőn nézett rám.
Nem kéne itt lennem!! Az volt a terv, hogy áthozom a telefont és megyek haza!!- Hát nekem igaziból mennem kéne. Nem szeretnék sötétben bóklászni haza.
- Várnak otthon?-kérdezte.
- Nem, de...
- Nincs semmi de!. Majd megpaskolta a mellette levő párnát. - Van mit megbeszélnünk nem?
- Hát... de! Majd bekullogtam a szobába és leültem. Nagyon frusztráltnak éreztem magam.
- És ne félj haza kísérlek vaagy.... Itt is aludhatsz!- kacsintott rám.
- Álmaidban!-majd beleboxoltam a vállába.
De ő ezt csak bátorításnak vette és elkezdett csikizni.
Pár percen belül már sírtam a röhögéstől. Egy nagy kiszabaduló manőver alkalmával lehuppantam a földre. Kicsit fájt de még így is nevettem. Lekászálódott a kanapéról majd fölém tornyosult négykézláb.Már vagy 5 perce csak néztük egymást. Gyönyörű barna szemeiben elvesztem. Aztán hirtelen rájöttem, hogy is vagyunk mi ott és egyszerre felszökött a pír az arcomra.
Ezt Daren is észrevette, mert egy kis huncut mosolyt villantott rám.-Szállj le rólam!- mondtam
-Mi lesz cica ha nem? -vigyorgott. Élvezte a helyzetet.
-Ne akard megtudni!-néztem rá szúrós szemekkel.
- Jajj de megijedtem...
Próbáltam megmozdulni, de odaszögezett a padlóhoz. Közel hajolt hozzám. Már csak pár centire volt a szánk. De mikor megakart volna csókolni én elhajtottam a fejem így az arcomra ment.
- Szép húzás nem mondom!-nevetett
Majd még egyszer próbálkozott, de akkor se talált célba. Már kicsit mosolyogtam rajta.
- Kinevetsz? Na szép. Megjárod te lány!
Majd most már nem a számhoz hajolt hanem a nyakamat kezdte el puszilgatni érzékien. Nagyon jó érzés volt. Remegés futott végig az egész testemen. Teljes vörösben pompáztam.
Kinyitottam a szemem és ráeszméltem mit csinálunk.-Daren Jurgens azonnal szállj le rólam!!- kiabáltam a fülébe.
Abba hagyta a kényeztetésem, rám nézett majd felkászálódott.
-Nyugi-nyugi nem kell megölni!!
- De láttam ám, hogy tetszett kis rákocska!- kacsintott rám.
Még jobban elpirultam.
- Hülye!- csak ennyit tudtam kinyögni, majd én is felkeltem a földről. Megigazítottam a ruhámat és leültem a kanapéra.
-Miről akartál beszélni?-kérdőn néztem rá.
-Hát a te.. a mi.. a...-motyogta
-A gyerekemről? -láttam, hogy fájt neki, hogy csak egyes számban mondtam. De egyenlőre így gondolom. Bólintott.
-És mit szeretnél róla tudni?
-Megérinthetem?-nézett rám félve.
-Persze!- bátorítóan rámosolyogtam.
Majd lassan oda rakta a kezét a pocimra. Még persze semmit sem érezhetett de a szeme csillogott.
Majd hirtelen megváltozott vissza húzta a kezét lesütötte a szemét és nem nézett rám.
-Nem gondolkodtál, hogy elveteted ?
Azt hittem rosszul hallok.- Ezt a részét már megbeszéltük! -néztem rá mérgesen.
- De Amy neked is az iskolára kell figyelned nekem is, és egyikünknek sincs ahhoz elegendő pénze, hogy fenntartson egy gyereket! Lásd be az elvetetés a legjobb megoldás!-nézett mélyen a szemembe.
Könnybe lábadt a szemem. Hogy mondhat ilyen. Van benne igazság , amit mond, de hogy tudna elvenni egy növekedő kis életet.
-Ő az én picim , nem hagyom hogy bárki bántsa!-mondtam már erőteljesen, hogy tudatosítsam benne az álláspontom.Majd felkaptam a táskám és kiszaladtam az ajtón.
Már rég sötét volt. Kezdtem fázni, így a pulcsimat összébb húztam magamon. Gyorsítottam a tempómon. Minél hamarabb haza akartam érni.
A park sötét fái mellett mentem el, mikor egy alak tűnt fel a semmiből. Megragadott majd le rántott a földre.- Szia cicaaa!- majd megnyalta a alsó ajkát. Véreres szeme vágyat tükrözött.Halálfélelem lett úrrá rajtam. Elkezdtem kapálózni, de teljes testével szorított a járdára. Kiabálni akartam,de befogta a számat.
- Rossz cicaaa vagy. Nem kiabálunk! Ezért el leszel fenekelve!-nevetett fel ördögien.
Majd száját enyémre tapasztotta. Alkoholt éreztem rengeteg mennyiségben. Erősen bele haraptam a szájába. Ordított egyet fájdamában.
- Jól van, ha te így akkor én se kíméllek!
Következő mozdulatként szétszakította a felsőmet. Dőltek a könnyeim. Az erőm elszállt. Majd elkezdte csókolgatni a nyakamat. Borzalmas érzés volt és nem tudtam ellene tenni semmit.
Ekkor lépteket hallottam. Majd a szorítás megszűnt. De nem mertem kinyitni a szememet. Pár ütést is elcsattant, de én csak feküdtem átkarolva a lábamat és sírtam. Majd valaki felemelt és a kezébe tartott. A mellkasába fúrtam az arcomat!
- Amy jól vagy?-a hangja tele volt aggódással.
Mivel megszólalni nem tudtam, ezért csak bólintottam. De nem voltam jól, kicsit se.
- Ne haragudj, hogy későn jöttem utánad.-majd még jobban magához ölelt. A fejem nagyon fájt. Éreztem,hogy valami az arcomra folyik majd elsötétült minden.
~••~
A nap a szemebe sütött. Hasogatott a fejem. Mi történt..?? Próbáltam a fénytől elfordulni, de a kezem nekiütődött valakinek.
- Ah te állat mit csapkodsz?-motyogta valaki álmosan mellettem.
Kipattant a szemem.
-Daren?? Mit keresel itt??
Felültem és akkor láttam, hogy nem a saját ruhámban vagyok és nem a szobámban. Már kezdtem pánikolni, mikor gyengéden megérintette a karomat.
- Az orvos azt mondta pihenned kell cica és nincs hirtelen mozdulat!
Az orvos??De de mi történt...? És ekkor hirtelen képek kavalkádja lepte el az agyamat. Az emlék hatására könnybe lábadt a szemem. Nem bírtam bent tartani, kezembe temettem az arcomat.
Felült mellém és megsimogatta a hátamat.- Css cica! Nincs semmi baj! Vigyázok rád!-majd oda húzott magához és adott egy puszit a kötésemre.
- Ne puszilgass te engem és ne hívj cicának!-mondtam tettetett mérgességel. Szomorú arcot vágott és nem tudtam nem mosolyogni.
Majd vissza feküdtem kicsit elhúzódva tőle, de egyszerre magához vont.
-Te csak ne menekülj előlem!- nevetett belem a hajamba.
Nem lehetett levakarni a vigyort az arcomról.
*-*----------------------------------------------------------------------------------------------------------------*-*
Sziasztok!:D
Hoztam nektek új részt ! Remélem elég gyors voltam :D
Azért a bonyodalmak nem rendeződtek el Amy és Daren között még! Ha érdekel a folytatás maradj továbbra is velem!:D ;) Igyekszem gyorsan megírni a következőt:)
Remélem tetszett! Észrevételeket, véleményeket szívesen várok! *-*Persze szavazatot is:))
Köszönöm, hogy elolvastad! ^^További szép napot! :) Pusziii :3
YOU ARE READING
Mindennek ára van !
Teen FictionAmy Underwood vagyok nálam átlagosabb emberrel igen nehéz találkozni. Semmi izgalmasat nem tettem életemben,mindig minta tanuló voltam. Most járok a közép iskola második osztályába. A kinézetem is átlagos. Barna szem, barna hosszú egyenes haj. Vék...