OCD - hu

kilenc

KILENC

A pillanat annyira tökéletes volt. Tudta, hogy jelentett valamit, mikor megsimította kipirult arcát, egyszer. Nem másodszor, sem harmadjára, csak egyszer. Nem érezte a késztetést, hogy negyedik alkalommal is megtegye, mert már az első tökéletes volt. A csókjuk után (amit Harry teljesen euforikusnak talált) visszament a lakásába. Természetesen, nem akart. Maradni szeretett volna és Kenzie karjaiba burkolózni, de a lány már nagyon fáradt volt, így úgy döntött, hogy nem marad az estére.

De ez nem állította meg abban, hogy másnap reggel egy könyvvel a kezében menjen. És nem akart bosszantó lenni.

- Harry, - köszönti Kenzie, a fiút, az ajtónál. - Gyere be.

Mosolygott, majd besétált a lakásba. Harry észrevette, hogy Kenzie mindig otthon volt. Mindig. Észben tartotta azt, hogy megkérdezze, hogy miért tölt annyi időt vele, ahelyett, hogy kimenne a szabadba, főleg mikor nincs iskola idő.

- Az melyik könyv?

- Katherine a köbön. Olvasgatom már egy ideje, Gemma azt akarta, hogy a Gatsby-n kívül mást is olvassak.

Így együtt olvasták. Közel ültek, Harry karja átkarolta a lány vállait, és Kenzie feje a fiú mellkasán pihent. Volt egy másik szempilla az arcán, és ezúttal gyengéden eltávolította onnan. Kenzie-t leveszi lábról ez a gesztus, abbahagyja az olvasást, egy kicsit megugrik.

- Volt valami az arcodon, - magyarázza Harry. Egy kicsit tovább cirógatja az arcát.

- Egyáltalán nem figyeltél rám, ugye? - megrázza a fejét. - Figyelj.

Megköszörüli a torkát, mielőtt újra olvasni kezd. Harry próbálja követni, amint olvas, és nem tehet róla, de először meg kell számolja a bekezdés összes sorát. És mikor végzett, Kenzie már majdnem elolvasta az egész oldalt, tehát Harry lemaradt. Mikor újra megpróbál figyelni, nem csak belezavarodott, hanem frusztrált, amiatt, hogy nem tudja mennyi sort olvasott.

- Kenzie, hány sora van ennek a bekezdésnek? Sajnálom, csak tudnom kell.

A fiú felé néz és látja a szorongást az arcára írva. - Hat, - mosolyog rá.

"- Itt az összes hely, ahol voltunk. És az összes hely, ahova elmegyünk. És itt vagyok, és azt suttogom, újra meg újra meg újra meg újra: szeretlek, -" a lány ránéz, miközben kimondja azt utolsó szót.

- Meg tudnád ismételni az utolsó mondatot? - kérdi Harry.

- Mhm, - még egyszer lenéz a könyvre. "- És itt vagyok, és azt suttogom, újra meg újra meg újra meg újra: szeretlek. "

- Tetszik az a sor, -mondja Harry, mikor igazán csak azt kedvelte, ahogy az ajkai mozogtak, mikor azt mondta, hogy Szeretlek.

- Én is, - ért egyet vele. - Olvassunk később. Beszélgetni akarok. Hogy érzed magad?

- Jól, - még közelebb húzza, belélegzi az illatát. - Hogy vagy?

- Én is jól vagyok.

- Szóval... tegnap este csókolóztunk.

Halkan felkuncog, - Igen.

Harry nem biztos abban, hogy hova fajul ez a beszélgetés. - Te, uh, tetszett?

- Persze, hogy tetszett. Neked?

- Arra már pontosan tudod a választ.

Harry harminc másodpercben, hatszor kérte meg Kenzie-t, hogy legyen a barátnője.

Igent mondott a harmadik alkalomnál, de semelyik sem tűnt megfelelőnek, ezért tovább folytatta.

〰〰〰
Ez is cuki rész volt! ❤️
Sajnálom, de a fordítás nem pontos (idézet a könyvből)! Megpróbáltam :)
Remélem tetszett!