OCD - hu

epilógus

EPILÓGUS

Kenzie utálta a tavaszt, mert a múlt maradványai nőttek, és keveredtek a meleg szellőben.

Mindenfelé, mindenhol, minden, amit látott a szerelmük volt. Egy szerelem, ami meghalt, de még mindig itt időzött, könyörgött, hogy újra élhessen. Megízlelte Őt ajkain, belélegezte Őt a tüdejébe. Szerette azt az érzést, miután a tél eltávozott, de most nem tudta elviselni. Olyan volt, mintha a szerelmüknek meg kellett volna halnia, pontosan azért, hogy utána örökre kísérthesse.

Mindig voltak olyan napok, mikor hiányolta Őt, jobban, mint bárki más. Néha csak ült és az emlékeire gondolt, a jobb időkre.

Az első csókjuk a együtt a lány kanapéján volt.

Ezen a kanapén olvasott fel neki.

Harry ezen a kanapén kérte meg, hogy legyen a barátnője-- hat alkalommal is.

Emlékszik az első alkalomra, mikor szeretkeztek. Annyira gyengéd volt vele a fiú, biztosra ment, mindenáron kényelmesen érezze magát a lány. Soha nem tudatosult benne, hogy egy személy, hogy lehet gyönyörű, mielőtt találkozott volna Harry-vel. A fiú vonásait biztos, hogy Isten maga készítette, és azok a szemek annyira zöldek voltak, mint a frissen nyírt fű. A teste, az összes tetoválása, minden megjegyzése-- az, ahogyan beszélt, ahogyan tökéletesítette a dolgokat, az, ahogy mindig... biztonságban volt.

Nem szedte a gyógyszereit. Még azután sem, hogy Kenzie mondta neki, hogy újra szedje őket, de nem hallgatott rá. Még mindig itt lehetne, ha nem lett volna ennyire makacs, és Kenzie hibáztatta magát, egy része igen. Megbizonyosodhatott volna, hogy még szedi-e az orvosságát, vagy talán, ha otthon maradt volna azon az átkozott Szerdán, a dolgok talán sokkal jobbak lennének, mint most.

De Harry nem igazán tudott segíteni ezen, ugye? Egy istentelen betegségnek az áldozata lett. Egy betegség, ami átvette az irányítást a fiú belseje felett, és olyan valakivé változtatta, aki túl lelkiismeretes volt. Semmi sem lehet tökéletes ebben a világban. Még Kenzie sem lenne elég-- nem tudott segíteni neki, elmenekülni a dolgok elől, amik a fejében voltak. Végül, az elme volt a legeslegerősebb dolog.

VÉGE.

--

ez az egész történet szolgált egy céllal: sok olyan történetben, egy srác/lány-nak van valamilyen betegsége és hirtelen jön valaki, aki ezt jobbá teszi. nos, nem mindig ez a helyzet. nem számít, hogy kenzie mennyire törődött, harry még mindig gyenge volt, és hagyta, hogy a rossz oldala átvegye az irányítást felette. szomorú, de az ilyen dolgok megtörténnek!

/.../

azt szeretném még mondani, hogy az OCD egy NAGYON komoly dolog és nem szabadna könnyelműen vennünk. sok ember összezavarodik, hogy mi OCD, és mi nem. ne mondd, hogy OCD-d van, mert csináltál valami butaságot. ez nem vicc tárgya. sokat olvastam a történetem miatt, és soha nem gondoltam volna pontosan, hogy mennyire komoly is lehet. szóval ne mondd azt, hogy neked is van, még akkor sem ha viccelsz, mikor nincs is.

rendben. nem fecsegek többet.

@Kat Marielle