*JR szemszög*
Tök mindegy, hogy meddig megyek vissza a múltban, Eryn tuti ott van. Három évet együtt jártunk óvódába, de ő szalaszott egy évet, így én hamarabb mentem általánosba. Nem tudom eldönteni, hogy szerencsés vagy szerencsétlen volt az a véletlen, aminek hála egy általánosba is jártunk, majd végül egy gimiben is kötöttünk ki. Komolyan az agyamra ment, hogy követ, mint egy árnyék, ami fordítva is igaz volt.
- Te mindenhol ott vagy? - fintorgott, amikor kilencedikesként megpillantott. - Unom a fejed.Amikor gimis lettem nagyon hamar népszerű lettem, így mikor ő idekerült, már egy éve imádott mindenki, aminek az okát azóta sem értem.
- Te népszerű? Na ne hülyíts! - nevetett ki.
Lényegében hamar utolért, hiszen valljuk be: nem néz ki rosszul, a fiúk pedig ezt szeretnék is kihasználni.
Észre sem vettem és megszoktuk egymást. Sőt, egész kis társaságunk lett. A körülményekhez igazodtunk és benne maradtunk a népszerű szerepben, így házibulikba járunk és mindenhol mi tűnünk fel elsőnek. Néha napján fárasztó, de annyira nem rossz. Csak el kell viselni néhány idegesítő lételemet.
Fogalmam sincs, hogy mikor volt, de a közelmúltban Erynnek barátja lett egy másik suliból. Majd megpukkadtam és fogalmam sem volt, hogy miért. Aztán szépen lassan rájöttem az okára, nem mintha tudnék vele mit kezdeni. Elvégre ez nem olyan dolog, ami annyira egyszerű. Főleg mostanában nem.
Nem mintha nem csípném Rent, mert igazából kellemesebb társaság, mint hittem, de ettől eltekintve eddig ő a legnagyobb riválisom. Legalábbis ő az első, akiben ellenséget látok.Unottan piszkálgatom a feje búbját, hátha hajlandó felnézni az önsajnálatából és egyszer kétszer sikerrel is járok.
Összevesztek.
Nem tudom, hogy örüljek-e, vagy sem.
Baekho előáll egy mentőötlettel, amiért szeretném megfojtani, de hagyom, hogy végigmondja. Eryn félig meddig fellelkesül, majd újra feladja.
Közben MinKi az ebédlőbe érkezik és leül a szokásos helyére. Egy darabig figyelem, azon gondolkozva, hogy mi van vele.
Egyáltalán Eryn hogyan bukkant rá?
Én egyáltalán nem tudtam a létezéséről, egészen addig, amég egy seggfej nem mesélt nekem róla. A srác totál szétszórt, gyakran szedegeti a cuccait a földről, ráadásul egyszavas válaszoknál többet nem képes mondani. Persze biztosan van oka, de Eryn mindig is olyanok iránt érdeklődött, akik humorosabb és "aranyosabb" emberek.
Choi MinKi határozottan úgy néz ki, mint egy antiszociális.
Csak akkor kaptam fel a fejem még néhányszor, amikor Aron a darabról beszélt, más esetben el voltam foglalva saját magammal.
Néhány órával később a próbán éppen próbáltam szóba elegyedni Rennel, aki fogta magát és összecsuklott. Kis híján a szívroham kerülgetett, fogalmam nem volt róla, hogy ilyenkor mégis mi a jó istent kéne csinálnom. Ha nem lett volna Baekho, akkor szerintem én is ott esek össze, de szerencsére ő tudta, hogy mit kell csinálni. Eryn közben felvette Ren telefonját, erre rá pár másodpercre pedig falfehér arccal, holtsápadtan rohant el.
Dongho társaságában elvonszoltuk a kába MinKit a nővérszobáig, ahol eléggé meglepettek voltak, azt mondva, hogy ritka az ilyesmi.
Hirtelen azt se tudtam mi folyik itt. Ki hívhatta Rent, akit Eryn is ismer?
Nem volt a legjobb a helyzet, ugyanis a kölyök nem akart felébredni. Tízpercenként éreztem késztetést arra, hogy ránézzek, szóval elég lassan haladt miattam a próba. Nem tudom, hogy ez szerencsém volt-e vagy sem.
YOU ARE READING
Love Paint [[Hungarian Nu'est ff.]]
FanfictionChoi MinKi , azaz Ren, nem éppen számít népszerűnek az Angliában található, kisvárosi művészeti gimiben. Sőt... Kifejezetten ellenszenvet vált ki iskolatársaiból, hiszen nem túl beszédes és az arcát is próbálja rejtegetni. Tökéletes ellentéte Eryn P...