Dominion- Bukott angyalok

Part 7.

Scott nagyban a "tesi" terem felé sietett én meg szaladtam utána, hogy véletlenül se tévesszem szem elől. Még véletlenül rossz terembe nyitok be,és az halál ciki.
- Ne maradj le, Alex! - kiáltott Scott a folyosó végéről.
- Könnyű az embernek, ha ekkora lábai vannak! - mondtam, majd gyorsítottam lépteimen, hogy utolérhessem. A fiú megütötte az 1.79-et, míg én csak 1.66 cm vagyok, szóval érthető, hogy miért akadtam ki rá. Ő lép egyet, míg én hatot.
- Megérkeztünk! - állt meg egy hatalmas teremben, aminek a közepén egy box ringhez hasonló "színpad" volt.
- Látom megjöttek az újoncok. Gyertek csak közelebb! - szólított meg minket egy 50-es éveiben járó férfi, akinek kora ellenére igen izmos felső teste volt. Szerintem még Mihályt is legyőzte volna, ha nagyon akarja. - Válasszatok magatoknak egy fegyvert! - intett maga mögé, ahol egy nagy ládában egy csomó fegyver volt. Kardoktól kezdve az íjjakon keresztül teljesen a lőfegyverekig. Most honnan tudjam, hogy melyik illik hozzám?
- Scott! - néztem a fiúra, aki már nagyban a fegyverek között matatott.
- Mondjad! - nézett hátra, majd intett, hogy menjek én is oda. Nincs sok kedvem ehhez az egészhez, de a fegyver muszály, ha leakarsz győzni egy Vérszemet. Először egy pisztoly került a kezembe.
- Erre próbálj meg rálőni! - mondta az oktató és egy céltáblát állított kb 10m messzire tőlem. Becéloztam a céltáblát, de amint meghúztam volna a ravaszt a pisztoly vibrálni kezdett, majd kiesett a kezemből.
- Úgy látom nem ez a megfelő fegyver számodra. - mondta a tanár, majd intett, hogy keressek egy másikat.
Vagy 20 fegyvert próbáltam már ki, közöttük íjt, lándzsát és további lőfegyvereket, pl: shootgan, vagy gépfegyver. Mondjuk annak örültem, hogy egyik sem passzolt hozzám. Nagy megkönnyebbülés!
- Lehet tanár úr, hogy egy fegyver sem nekem való. - mondtam, mikor már ismét vibrálás következtében esett ki a fegyver a kezemből.
- Mindenkinek van fegyvere, csak rá kell találni! - mondta biztatóan az oktató, majd a fegyveres láda felé mutatott. Amikor ismét a ládában keresgéltem, akkor vettem észre, egy mini dobozt a láda mellett. Kezembe vettem majd jó alaposan szemügyre vettem.
- Azt inkább tedd le! - lépett mellém a tanár.
- Miért? Mi van benne? - kíváncsiskodtam, mert valamilyen oknál fogva vonzott magához ez doboz. A férfi elvette tőlem, majd levette a doboz fedelét, és egy aranyozott markolatú kardot húzott ki belőle.
- Ez csak nem, a Főnix kardja? - kérdezte döbbenten Scott.
- De igen. Akkor gondolom a történetét is tudod. - a fiú bólintott.
- Én nem tudom, szóval beavatnátok engem is? - kérdeztem érdeklődve, mire a férfi bólintott
- A Főnix kardját nem sokkal a háború megkezdése után találták meg. Amikor Mihály meglátta azt mondta, hogy ez a kard lesz az, amelyikkel majd a kiválasztott véget vet ennek az egésznek. Természetesen sokan próbálták használni már, de egyiküknek sem engedte meg, hogy forgassák őt. - mondta a tanárúr, majd a kardot visszahelyezte a dobozba.
- Megpróbálhatom én is? - kérdeztem, mire a férfi megrázta a fejét.
- Alex! Azok az emberek, akik próbálták forgatni, nagyon csúnyán megsérültek. - próbált rám hatni Scott, de nem sikerült neki. Kezemet a kardért nyújtottam, amit a tanár vonakodva, de odaadott. Amint kivettem a dobozból a kardot, igen furcsa érzésem lett. Mintha a kard elkezdett volna lüktetni a kezemben, amit nem tartottam valami jó jelnek, még sem voltam hajlandó lerakni.
- Ahhoz viszont, hogy használni tudd, kell egy ellenfél is. - mondta és körülnézett. - Van valaki akinek a fegyvere a kard? - kérdezte a többi gyerektől akik eddig is ott voltak és szorgosan edzettek. Egy fiú lépett elő kezében egy fekete kard volt.
- Én használok kardot! - mondta közben egyre közelebb jött hozzám.
- Hogy hívnak fiam? - kérdezte a tanár érdeklődve.
- Tyler. Tyler Smith, uram! - ugrott vigyázba a srác. Barna haja és barna szeme volt. Már láttam, hogy sokkal tapasztaltabb kardforgatás szempontjából, mint én.
- Nem lehetne először nekem is megtanítani a kardforgatást, aztán párbajozni? - kérdeztem, mire az oktató felnevetett.
- Ha ez nem a te fegyvered feleslegesen taulnád meg. Nincs igazam? - nézett előbb Tyler-re, majd Scott-ra. Nyeltem egyet. Nekem most tuti végem.- Álljatok egymással a szembe, majd emeljétek magatok elé a kardokat! - mondta, mire mind a ketten úgy cselekednünk, ahogy mondta. Először is levedtem a kardhüvelyt a kardról, majd Tyler-rel néztem farkas szemet. Izgultam. Vajon ez a remek kard lesz az enyém, vagy ismételten kudarcot vallok? Biztosan, hiszen nem én vagyok a kiválasztott, akit annyira várnak az emberek.
Még is egy megnyugtató érzés kerített hatalmába, és úgy éreztem, hogy mindenre képes vagyok.

- Jól van! Kezdhetitek! - kiáltotta a férfi, majd arra eszméltem fel, hogy épp kivédem a Tyler támadását.

- Szép volt. Pedig azt hittem ezzel vége is lesz. - mondta, majd a kardját ismét maga elé tartotta. - Lássuk ezt kivéded-e. - mondta, majd valamit motyogni kezdett, aztán hirtelen felkiáltott. - Farkasölő, add az erődet!

Ekkor a kardot fekete lángok vették körül, majd hirtelen a fiút is, ami ténylegesen megrémísztett. Ilyenkor mit kell tenni?

- Nocsak, nem gondoltam, hogy ez a kölyök is itt van. A híres Farkasölő, ami, majd nem annyi ideje van közöttünk, mint a Főnix. Még is a Főnix az erősebb. - monta az oktató, mire a kardommal védelkező állásba álltam és vártam, hogy valami történjen. A fiú felgyorsult, és hirtelen mögém került. Sikerült hárítanom a támadását, de még is olyan erővel sújtott le a karddal, hogy nem ő, hanem én estem hátra, de azonnal talpra ugrottam.

- Ezt is kivédted. Nagyszerű. Kezdhetek, egyre jobban támadni. - mondta mosolyogva a fiú. Most komolyan? Vajon azért van beindulva ennyire, mert újra forgathatja a kardját, vagy mert ellenem harcol. Remélem az első.

- Alex! Vissza kell támadnod, vagy nem fogod túlélni a következő támadásokat! - bíztatott Scott, mire próbáltam úgy cselekedni, ahogy mondta, de csak én jártam rosszul. Ismételten a földre estem, Tyler a kardját felém szegezte.

- Feladod? - kérdezte érdeklődve, mire gúnyos mosoly húzódott végig az arcomon.

- A feladni szó nem szerepel a szótáramban! - mondtam, majd a lábam segítségével kibuktattam a srácot, akinek a feje koppanva érkezett a földre.

Na most vajon hogyan fog folytatódni? Remélem nyerek!