Some Scars Can Heal {H.S.} FORDÍTÁS

Harmadik rész-Adelaine

Idegesen ültem,ahogy körülöttem mindenki boldogan beszélgetett és a pazar ebédjét ette. A tészta,saláta,csirke,salsa,tejföl és hagymás sült krumpli illata görcsbe rántotta a gyomrom. És csak ezek az ételek voltak az asztalomnál.

Néztem a négy embert,akik ezeket az értékes ételeket úgy fogyasztották,mintha semmit se jelentene;mintha mindig ezt csinálták volna. Rájöttem,valószínűleg így tették. Nekik volt erre lehetőségük. Nekem,akárhogyan is,mióta hat voltam,nem volt esélyem egy tál meleg tésztára és soha nem ettem salsát. A szüleim egyszer se vettek,a nagybácsim pedig nem ismert olyan étrendet,amely nem tartalmazta az alkohol,kokain és cigaretta valamely formáját.

Szükségtelen mondanom,hogy körülvéve a gazdag gyerekekkel és lakomáikkal,megkérdőjeleződtem,hogy elővegyem-e a saját ételem. De éhes voltam,így kivettem egy darab kenyeret a táskámból és csendesen majszoltam,ízlelve,amit a kevéske vaj adott,melyet suli előtt,otthon rákentem.

A szememet az asztalon tartottam,de el tudtam mondani,hogy mindenki engem nézett. Képtelen voltam felnézni,ezért a fejemet csak lent tartottam,reménykedve,hogy visszatérnek a beszélgetéshez. A reményem megsemmisült,mikor Bee meglökte a jobb könyököm.

- Hiányzik a másik fele? - kérdezte.

Nem csak a másik fele. - Nem,csupán siettem reggel,emiatt ez minden,amit volt időm pakolni.

Bólintott. - Nos,ha van nálad némi pénz,az étel itt igazán jó.

Megráztam a fejem és leintettem. - Megvagyok,különben is,semennyit sem hoztam magammal.

- Ez nem ebéd Lainey. Van néhány szőlőm vagy valamim.

- Komolyan,rendben vagyok,nem vagyok olyan éhes - de az voltam. Bár nem fogom elvenni a kajáját. Sose tudnám megtenni.

Gyanakvóan méregetett. - Rendben,oké.

Visszatértem a lassú evéshez és próbáltam nem megnézni,hogy mindenki ugyanezt teszi-e. Harry pontosan a bal oldalamra került és a tésztája csodálatos illatot árasztott.

- Mi a következő órád?

Felnéztem magam elé és láttam,hogy Andy várakozásteljesen bámul vissza rám. Idegesen rámutattam a mellkasomra és felvontam a szemöldököm,szótlanul kérdezve,hogy hozzám beszélt-e. Elmosolyodott és bólintott,tehát leraktam az ételem és gyorsan elővettem az órarendem a pénztárcámból. A kódok néhánya még mindig ismeretlen volt számomra,de párra emlékeztem,amiket a nap elején megnéztem regisztráláskor.

- Öhm,tánc - mondtam.

Mikor újra felnéztem,Andy mosolya tovább nőtt és átnézett Harryre,mint Jimmy is. Nem tudtam rájönni miért,mert Bee megrökönyödött.

- Tánc? Melyik csoport? - mindent lerakott a kezéből és felém fordult.

- Csoport? - kérdeztem feszülten a hangoskodásától.

- A kódon lévő utolsó két szám - kikapta a papírt a kezemből,hogy ő maga nézz meg. - Egyes csoport - suttogta. - Az egyes csoportban vagy?

-Ühm,azt hiszem - ráncoltam a szemöldököm.

- Hogy kerültél be az egyes csoportba?

- É-én nem tudom. Minden amit csináltam az a felvételi volt.

- Szóval felvételiztél és most az egyes csoportban vagy - tisztázta leginkább magának.

Bátran Harryhez fordultam,kinek a szemei Beeről rám mozdultak,mikor észrevette,hogy őt nézem. Vigyorgott,de ez lehervadt mikor rám nézett.