Kérlek olvasd el,amit a végén írtam! Fontos!
Bee és én szinte minden nap,iskola után,gyakoroltunk a házában vagy a tánc studióban,kivéve,ha dolgoztam. Személy szerint,én nem értem miért nem kapott helyet a csapatban-remek táncos volt. Pozitív voltam,hogy a segítségemmel velünk táncolhat majd.
A két hétben,amit együtt töltöttünk,nagyon közel kerültünk egymáshoz. Lassacskán kevésbé voltam ideges körülötte. A barátom volt-igaz barátom-akivel sok dologról beszélgettünk. Nem mindenről,de sokról. Mint Harry.
Harry minden óra után elsétált hozzám még,ha az messze is volt a sajátjától. Minden alkalommal,mikor Beevel gyakoroltam megvárt,hogy "haza" vigyen az iskolából vagy Beetől-még Bee kocsijáig is elkísért,hogy megbizonyosodjon,rendben leszek vele. Unszolt,hogy hívjam bármikor,amikor tudok beszélni. Harry csak Harry volt,én meg lettem bűvölve. Egyre jobban,minden nap.
És Addie Baby. Addie Baby. Minden nap Addie Baby.
- Kibaszott szar - pottyant le a fenekére Bee és fújtatott miközben a plafont nézte. A (kész) alagsorában voltunk,a bútorok oldalra tolva,mi meg kifáradva a keményfa padlón.
- Meg tudod csinálni - forgattam meg a szemem.
- Lainey - nyögte. - Tizenhétszer láttál hibázni.
- Nem - sétáltam felé és leguggoltam mellé. - Tizenhétszer láttalak próbálkozni.
- Nem tudnánk csak- .
- Nem fogjuk megváltoztatni,szóval ne is kérdezd. Vegyél egy mély levegőt... most állj fel és csináld újra.
Megforgatta a szemét,de nem kezdett vitába. Felálltunk,én a sztereóhoz mentem,Bee meg a helyén állt. Elindítottam a zenét,Bee pedig egy pillanatra becsukta a szemét,ahogy elsétáltam mellette.
- Meglesz ez - bólintottam. Bepozícionálta magát és kirázta magából az idegességet. - Öt,hat,hét és!
És csinálta. Pumpál... pumpál... forgás,forgás,forgás,pumpálás... szökellés,póz visszanyerése,Laineyre meredni.
- Túl gyors - háborogta.
- Csak a pózod rossz. Miután befejezted az utolsó piruetted túl sokat vársz;a vállaid görnyedtek és túlságosan behajlítod a támasztó lábad. Szilárdnak kell maradnod. Nézd.
Helyet cseréltünk,de ő duzzogott miközben sétált. Felkészültem és fejben számoltam. Az én köröm volt. Pumpál... pumpál... forgás,forgás,forgás,forgás,pumpál... pumpál... forgás,forgás,hajlított ugrás,és lunge en croixba érkezés.
Felnéztem Beere,mikor végeztem. Az állkapcsa össze volt szorítva a karjai pedig keresztben voltak.
- Utállak - nézett rám haragosan.
- Csak próbáld meg. Tudom,hogy gyors,de mindened megvan rá,hogy jó legyen. És ez az utolsó rész. Gyerünk,ne legyél savanyú és csináld meg.
Csak ott állt rám bámulva és egy kis mosoly nőtt ajkain.
- Mi az? - léptem kicsit vissza.
- Te egy csodálatos ember vagy.
Szemöldököm ráncoltam. - Tessék?
- Komolyan! - mosolygott. - Lainey,olyan vagy,mint egy motivációs szónok vagy valami. És egyszerűen van egy ilyen energiád,ami mindenkit...boldoggá tesz körülötted. Úgy értem,csak mennyi,egy hónapja ismerjük egymást,de máris teljesen komfortosan és inspirálva érzem magam miattad.
ŞİMDİ OKUDUĞUN
Some Scars Can Heal {H.S.} FORDÍTÁS
Hayran KurguA Meadowbrook Park még a New Yorkban élő Scarsdalei jómódú lakosoknak is undort jelent. Ez a két szó szorongást keltett a fiatal Adelaine Fevroleban,akinek a nagybácsija ezt az otthonának hívja. Miután Lainey szülei meghaltak,ő is kénytelen volt ezt...