Rossz Fiú✔️

1.4

Talán akkor kezdődött köztünk minden.Fogalmam sincs,de azt tudom,hogy még nincs vége.

Reggel a szobámban ébredtem fel.A fejem csak úgy lüktetett.
Először nem értettem,de aztán eszembe jutott minden.A tegnapi nap...Ahogyan a szobámat "rongáltam",mikor sírva ültem a fölöd,Dominik ami nt bejött és magához ölelt.

Összetörtem,és Dominik látott mindent.

Gyorsan felültem az ágyamba,de meg is bántam,mert belenyilalt a fájdalom a fejembe.

Körülnéztem hunyorogva.Rend volt.Ez furcsa.Végig néztem magamon,a tegnapi ruhám volt rajtam.

Kikeltem az ágyból és a nappaliba siettem.

Rend volt.A konyhába szint úgy.Mi a?

-Szia.-a hangra ilyedten ugrottam meg,majd megpillantottam Dominikot.

-Ne haragudj,nem akartalak megijeszteni.-szabadkozott.

-Mi..miért..-nem tudtam kibökni.Ezek szerint nem álom volt.

-Hajnalban elaludtál,majd rendet raktam a szobádban és a lakásban.Nem rég fejeztem be.-nem tudom mit mondjak.Dominik itt maradt velem egész éjszaka és kitakarított?

-Nem tudom mit mondjak...Ami tegnap volt,azt lehetne ,hogy...

-Nem mondom el senkinek,Léna.És nem kell megköszönöd.Fogalmam sincs miért borultál ki ennyire,de ha egyszer elmondanád,szívesen meghallgatlak.De most magadra hagylak.-adott egy puszit az arcomra majd elsétált melettem.

Én csak álltam ott döbbenten.Még akkor is mikor már hallottam az ajtót záródni.

***

A nap nagy részét egyedül töltöttem és aludtam.Nem beszéltem senkivel,még a telefont is kikapcsoltam,hogy ne érjenek el.Nem volt kedvem senkihez és semmihez.Csak a szobámba lenni és gondolkodni,emészteni magam azon,hogy jövőhéttől kezdődik a pokol maga.Azt is fel kell dolgoznom,hogy Dominik az osztálytársam lesz,nem csak a szomszédom aki történetesen látta az idegösszeroppanásom itthoni változatát.

Remek.

Dominik egy olyan oldalamat látta,amit csak a szüleim láttak és a húgom az "eset" után.
Nekem pedig ez nagyon nem tetszik,hogy ilyen állapotban látott.Ugyan is ez volt az igazi Léna.Ilyen vagyok valójában.Összetört.Dühös.

Nem az a jó kedvű,fiatal tini lány akinek hisznek.Én egy sérült gyerek vagyok,akit bántottak és nem kapott elég figyelmet a szüleitől.

Jobban szeretem Andy-t,mint bárkit a földön.Pedig ő egy 25 éves nős férfi,én pedig egy tizenhat éves lány vagyok csak.Pedig én jobban bánnék vele,mint ő.És a maga fajta srácok igaz szerelmet érdemelnek.Nem egy piás,középkorú nőt,aki megalázza nyilvánosan.

De Andy sose fog tudni rólam.Sose fogja megtudni mennyire szerettem vagy ,hogy hányszor mentett meg.

Szeretem őt.Ő az én horgonyom.

De Dominik volt itt veled,nem ő...

Egy bosszantó kis hang nem akar nyugton maradni.De igaza van.Ezt én is tudom.Andy plátói,teljesen.

Dominik kedves volt velem.Nem hányta a szememre,hogy hogyan viselkedtem.Nem kérdezett csak itt volt velem.Végig.Még akkor is mikor elaludtam.Andy viszont sosem lesz itt velem...

Mivel a csend már nagyon idegesített,ezért kiszedtem a sim kártyám a telefonomból majd úgy kapcsoltam be.A wifit egyből kikapcsoltam és csak kikerestem,a One Direction-Rock me című számát.A kártyámat az éjjeliszekrényemre raktam,és elvettem onnan a füllhallgatóm is.Bedugtam a telefonba és a fülembe,majd teljes hangerőn elindítottam.A könnyeim pedig megindultak.

Ez egy ilyen sírós nap.Szépen sorba hallgattam a deppis zenéimet.

A gondolataim pedig csak egymást kergeték az emlékekkel.

***

Sötétedett mikor felébredtem kissé fájó fejjel.De így jár az aki sír.

Az utam a konyhába vezettet,ugyan is szükségem volt egy kis vízre.

Az egész lakásban csend volt.Az ablakokon a fény gyéren világított be.De ezt szerettem a legjobban a nyárban.Hogy ilyen későn sötétedik.Valamiért olyan jó érzés volt.Nem is tudom,hogy tudnám ezt jellemezni.

Egy pohárba engedtem csapvizet,majd egy húzásra megittam.A nyugodt csendet viszont a felső szomszédom zavarta meg.Beszéd foszlányokat hallottam.Vagyis inkább azt ,ahogy Dominik idegesen beszél valakihez.Én pedig magamhoz hűen visszamentem a szobámba.Ott pedig tisztán hallottam Dominik hangját.Angolul beszélt valakivel.

Amennyit értettem valami Sarah-val vitatkozik.Hogy hagyja békén és ne hívogassa.Mert már nincs miről beszélniük,és ennyi rá rakta a telefont.

Az után teljes csönd lett majd megszólalt a Linkin park numb-ja.

-Milán...Ja,nem fogja fel,hogy vége.Teljesen megbolondult.Egy másik kontinensen vagyok de még így is zaklatt....Ja,tudom....Léna?....Mi van vele?....Nem,nem tudok róla semmit....Nem,Milán nem fogom megnézni...Nem...Nem...Biztosan jól van csak magányra vágyik....Na jó,ezt most hagyd abba....-beszélt Milánnal telefonon.De jó,hogy én is szóba kerülök.De nem érdekel.Milán ismerhetne annyira,hogy tudja ilyenkor magányra vágyom.Semmi másra.Viszont ismer annyira,hogy tudja valami hülyeséget csinálok magammal.De ismer annyira,hogy tudja jól nem teszem.Csak éppen azt nem tudja mi történt velem tegnap.