1.21

14.2K 609 117
                                    

A tegnap hihetetlen volt.De tényleg,és én annyira imádtam.

Józsiék haza mentek,olyan kilenc fele.A többiek pedig kidőltek a szobákba.De mivel Kitti duzzogott,így én és Nik náluk aludtunk,a lányokkal.

Mikor reggel felkeltem,úgy voltam vele,hogy engem innen a jó isten se állít fel.Olyan jól feküdtem.Aztán megfordultam,és Nikkel találtam szembe magam,aki még aludt.Nem zavartatva magam,bújtam hozzá,mire átölelt.De nem ébredt fel.

Buli ma....ah.Semni kedvem hozzá.Ez csak úgy is egy ürügy,hogy bulizzanak.

Ahhoz képest,hogy mindjárt karácsony.

-Fel kéne kellni.-szólalt meg Nik,reggeli rekedtes hangján.

-De csak kéne.-válaszoltam,és a tetkóit rajzoltam át,az ujjammal.

-Milánnak is most kell bulit rendeznie.-húzott még közelebb magához.

-Csak egy ürügy, hogy bulizzanak.-folytattam a tevékenységem.Fel kéne állni,zuhanyozni,öltözni,majd készülni...Semmi kedvem.

-Azt gondoltam.Nem vagy az a bulizós.-puszilt bele a hajamba.
Erre csak elhúztam a számat.

-Nem az én asztalom.

***
(Pár órával később...)

Itt ülök egy buszmegállóba,hogy haza jussak.Szédülök,hányingerem van,fáj a fejem,a szemeimet csípík a sós könnyek.

Remélem nem hányom el magam,az utcán.Tudtam,hogy nem kellett volna eljönöm.Annyira tudtam.

Azt gondoltam teszek egy tisztelet kört Milánnál,merthogy nekem rendez bulit,aztán haza jövünk.De hát nem így lett.Miutan Nikkel,rávettük magunkat,hogy felkeljünk,én visszamentem a lakásomba a lányokkal.

Otthon már mindenki fent volt,mama és apa,pedig már vették a cipőt és a kabátott.

-Már mész is,mama?-kérdeztem,mama felvette a csizmáját majd odajött hozzám.

-Igen,kicsikém.De karácsonykor úgyis jöttök.Habár jól lenne ha te előbb jönnél.-mondta,anya közben ráadta pórázt Fannikára,akihez lehajoltam és megpuszilgattam a kis szépségemet.

-Persze,mama.Majd úgyis beszélünk.-álltam fel,és pusziltam meg mamát is.
Ezek után ők elhagyták a lakást.

Én a lányokkal pedig a szobámba vettem az irányt.Ami rendben volt,nénjéék beágyaztak.

-Semmi kedvem ehhez.-mondtam panaszosan,míg kivettem a szekrényből egy tiszta sima fekete pólót,és egy cicanacit.

-Szerinted nekünk?-sóhajtott Fruzsi.

-Csak bemegyünk,teszünk egy kört,hogy lássanak,azt mondják boldogat és lelépünk.-mondta Hanna,miközben a táskájában matatott,és kivette belőle a fogkeféjét.

Miután nagyon nem tudtunk mit csinalni,délutánig.Ezért bevackoltuk magunkat,kajával és filmeket néztünk.Nénjéék pedig el mentek,már.Apát behívták a kórházba,anya meg elment az egyik barátnőjével,és Vivivel valahova.

Azt sem tudom mit vegyek fel.Talán egy sötétkék farmert kéne,meg mondjuk a fekete mintás ingemet.Vagy egy topot,ra meg valami blézer,vagy dzseki?

Fogalmam sincs.A hajammal se tudom mit kezdjek,mivel már a lapockámig ér.Lehet visszaváltok a barnára,vagy meginevágatom.Még nem tudom.Oh,kivasalom az lesz a legjobb.

Mikor úgy gondoltuk,itt az idő elkezdeni készülődni,elmentünk lezuhanyozni.Először én és Fruzsi mentünk.Én mentem a sajatomba,ő pedig a másikba.Gyorsan hajat mostam,lezuhanyoztam és már jöhetett is Hanna.Amíg ő fürdött addig én megtörölköztem,majd tiszta fehérneműt vettem,és a hajam szárítottam.Bele telt egy 10-15 percbe mire sikerült.De kész lettem.Utána dugtam be a hajvasalót,és amint felmelegedett már kezdtem is tincsekben vasalni.

Rossz Fiú✔️Where stories live. Discover now