Rossz Fiú✔️

4.2

-Mond már el mi történt!-kért számon Hanna,miközben beléptünk a lakásba.Levettem a cipőm,majd sóhajtottam egyet,és a nappali felé vettem az irányt.

-Nem akarok róla beszélni,de remélem elcsapja a busz.-morgolódtam dühösen.

-Mond már el,Léna.-követelte Hanna,de én a konyhába mentem a hűtőhöz,és kivettem belőle egy dobozos kólát.Hanna pedig követett,és felült a bárszékre,majd türelmetlenül vizslatott.

-Azt mondta elege van belőlem,én pedig hozzá vágtam,hogy egy utolsó ribanc,és megérdemli amiért Áron elhagyta.-hadartam el,majd kinyitottam a kólát és kortyoltam.

-Hú,ez...ez durva volt.Még tőled is.-mondta bizonytalanul,de én szárazon felnevettem.

-Nem,nem volt az.Miatta elraboltak,megerőszakoltak,átmentem a poklon és még neki van pofája.-emeltem meg a hangom.Nem szeretnék kiabálni Hannával,mert nem érdemli meg.Nem rá vagyok dühös,hanem arra a cafkára.Utálom.Miért nem hagytam ott,mikor kiderült az igazság?Olyan idióta voltam!

Kortyoltam egy újabbat a dobozból,és letettem az előttem lévő pultra,aminek a másik oldalán,Hanna ült egy széken.

-Oké,ebben igazad van.-sütötte le a szemeit-Viszont nem értem ,miért most?Miért most jött rá erre?-töprenget,de megvontam a vállam.

-Nem tudom,és nem is érdekel.Legyen boldog Petrával,és felőlem meg is dögölhetnek.Mindketten.-kicsit se vagyok zabos,á dehogyis.

Hanna kék szemeivel,fürkészet,bocsánat zöldes-kék.Csak bámult.

-Mi van?-húztam fel az egyik szemöldököm kérdőn-Nyugi,felőlem beszélhetsz vele,amit akarsz.Ebbe nincs beleszólásom,csakhát na.

Rosszúl esett kimondani a szavakat.Ugyanis nem akarom,hogy beszéljen azzal a ribanccal.Nem akarom,hogy közr legyen hozzá.Önző vagyok?És akkor mi van?

Hanna bólintott,de tovább nézett.

-Majd eldől.De amúgy sem beszélünk sokat,de így még majd annyit sem.Nálam te vagy az első,Lénus.-mosolyodott el halvanyan,mire a szívemet melegség járta át.Nekem is ő a #1.Tolnai Hanna a legjobb barátnő a világon.

-Egyébként,Jamie valami olyasmit mondott,hogy turnéznak és mennék-e én is.-ráncolta a szemöldökét.
Elvigyorodtam.

-Bizony.Megyünk Los Angelesbe!Már lemondtam magunkat,a gyakorlatról is.Szóval barátosném pakolj,mert világot látunk.

***

-Mit csinálsz?-kérdezte Nik a telefonba,mire elmosolyodtam.
Már este volt,én pedig az ágyunkba döglöttem,egy könyvvel és fagyival.Imádtam azt mondani,hogy a miénk.A mi ágyunk,a mi szobánk,a mi lakásunk,a mi életünk.
Anya eleinte elenezte az egész költözést,de aztan belátta,hogy nekem ez fontos.Így hát ,egy év után is it vagyunk.

-Tudod a szokásosat.Olvasok,és fagyit zabálok.-válaszoltam,szórakozottan.

-Egyedül vagy?-komorult el a hangja.Nem szereti,ha egyedül vagyok este,mikor ő nincs a városba.

De most nem igazán tudnék a szüleimnél lenni.Kell egy kis magány.

-Most nem lennek képes,a anyuéknál lenni,Dominik.És különben is,csak egy éjszaka.-mondtam,és kanalaztam egy kicsit,a kekszes fagylaltból.

Nik sóhajtott egyet,vagyis inkabb fújtatott.

-Nem szeretem mikor egyedül vagy,otthon.-morgolódott-Legalább Hannát áthívhatad volna...

-Nem.Kell egy kis magány most,szükségem van erre.Csak egy kicsit elszabadulni a valóságtól.-újabb kanalazás-Mikor olvasok,bárki lehetek.Akárki.Akárhol lehetek,egy teljesen másik világba.Addig nem gondolok a barátságom végére,arra,hogy a rémálmok visszatértek,hogy nem vagyok veled,és nem kell annyit tanulnom,hogy majd bele őrülök.És arra sem kell gondolnom,hogy az egész világ ellenünk van,mert olvasom ám a kommenteket,és a média pedig....Elegem van,ezekből.De legfőképp Sarahból.

A vonal végén csönd,majd pármásodperc múlva Nik megszólal.

-Igazad van.Tudom,milyen nehéz neked.Hidd el,ha tehetném megvédenélek akár az esőtől is,de sajnos nem tudlak.A média pedig-nevetett fel szárazon-vicc,az egész.De tud,hogy szeretlek,és ha magányra van szükséged,akkor hajrá.Csak féltelek.Sarah pedig,ne ia figyelj rá.Csak féltékeny,amiért téged válaszotalak.

-Tudom...-mondtam halkan.

-Tudod mit,amint haza mentem,veszünk egy új könyves polcot.-vetette fel az ötletét.Elmosolyodtam,bűntudata van,amiért egyedül vagyok,és a többi dolog miatt.Mindig akkor csinalja ezt,amint haza jön vesz valamit.De nincs rá szükség.

-Nem.Határozottan nem.Nincs új polc,a mostani ugyanolyan tökéletes,mint egy éve.Én pedig imadom.Szóval eszedbe se jusson.Meg nem kell rám költened.Tudod jól,hogy megkaptam a szüleimtől a pénzt amit...Nos tudod.-köszörültem meg a torkom.

-Oké,de minimum egy kiruccanás,Vivivel és Livivel.-mondta,de éreztem a hangján,hogy mosolyog.

-Haza hozod Livit?Akkor csapatjuk a városba.-nevettem fel halkan.Mikor először vittük magunkkal Vivit(mármint,hogy Nik ismert lett),a neten már arról ment a pletyka,hogy van egy gyerekünk.Hát mit ne mondjak,19 évesen van egy 10 éves lányom.Persze,hogyne.

-Bizony.Hiányzol neki,mindig emleget.

-Ő is nekem.

-Na de nem lenne kedved,egy kis mókához?-aj,megcsapom.Már megint hiánya van.Az én kanos pasim.

-Jegeld magad,kicsim.Nincs telefonszex,videochat szex.És képeket sem küldök neked.-forgattam mega szemeimet.Nik csalódottan sóhajtott.

-Chatszex?-mondta reménykedve.

-Majd ha terhes leszek,azaz soha.

-Soha nem mond,hogy soha.-szinte láttam magam előtt ahogyan elvigyorodik.

-Soha nem lesz gyerekünk.-mondtam határozottan.

-Arra ne vegyél mérget,szépségem.

-De veszek.Szeretlek,de egy gyerek elrontana mindent,plusz olyan lennék megint,mint egy elefánt.-pufogtam durcásan.

Nik pár éven belül szeretne egy babát,de én nem.Nem akarok gyereket,sosem voltam gyerek párti.Nincs türelmem hozzá,és csak elveszik a fiatalságot.Plusz,az orvosi mellett nem igazan akarok pelenkázni egésznap.Szeretnék egy karriert,és Niknek is ível felfelé.Egy baba rontana most mindenen.Fiatalok vagyunk,még mi is gyerekek vagyunk.

-Sose voltál elefánt,te lennél a legszebb kismama az egész vilagon.-hízelgett,persze jól esik,de nem.

-Nik,nincs gyerek.Ha annyira akarsz gyereket,akkor szerezzünk egy kiskutyát,és azon éld ki szülői vágyaidat.Jó pont,hogy nem kell elviselnem a terhességi csíkokat.

-Ahj.-nyafogott,mint egy gyerek.Látjátok?-Oké,legyen.De a fiam csak Pedigreet ehet,és a legjobb kutya dolgokat kapja meg.Ő lesz a hercegem.

Na jó,mikor kattant be a barátom?

Lányunk lesz.Természetesen,ki mondta,hogy fiú?Chh.

-Felejtsd el!Kislany lesz,anyuci pici hercegnője.Méghozzá,egy gyönyörű palotapincsi keverék.

-Ugyan,bébi!Németjuhászunk lesz,akinek Herceg lesz a neve.-akadékoskodott.Jó legyen,de csak mert nem lesz gyerek.

-Jó.Holnap intézkedem,és mire haza jössz,Herceg itthon fog várni.-adtam be a derekam.

-Bízom benned.A legszebb fiút fogod megtalálni.

-Aha.-morogtam-De nem németjuhász lesz.Valami más.Mondjuk egy yorki,vagy mopsz,vagy boston terrier.

-Lepj meg.De használd a kártyám,és vegyél meg mindent ami kell.

-Nem.Azt megoldom.Akkor megyek és keresek kutyusokat.Szeretlek,szia.

Megsem vártam a válaszát tettem le.Bernáthegyink lesz,hova gondol.Még németjuhász,chh.Mik vagyunk mi,rendőrők?Egy gyönyörű szép bernáthegyit veszünk.Remélem a gyerek témáról így leszáll.

Egész este böngtszhetek,és Hannát is meg kéne kérnem,hogy jöjjön el majd velem kutyákat nézni.

Hosszú lesz ez az este.