Stylist With Guys {5SOS+SM}

Luke's point of view

A napom borongósan indul a hideg miatt. Teljesen kikészít ez az időjárás. Ausztráliában nem elmékszek rá, hogy valaha is lett volna tíz fok alatt a hőmérséklet. Itt meg mínusz tizenhat. A próbára sietve szembetűnik egy fontos dolog. Kimberly sehol sincs és szinte azonnal indulunk. Morgolódok valami olyat magamban, amit a többiek nem akarnak megérteni. Ez talán jobb is.

-Kell egy barátnő de komolyan.-magyarázza Calum.

-Aha.-nem is igazán érdekel a mondandója.

-Tudod egy jó ribancot. Szőke seggig érő póthaj. Mű mell, mű segg és természetesen szilikon száj. Macskakarom szerű műkörmök, mert szeretem, ha ki tudja szedni a szemem a helyéről.-a telefonomat nyomkodom, így teljesen kizárom őt.-Meg amúgy Kim is ilyen azért jön be neked.

-Mi a faszt mondtál?-nyomom a zsebembe a készüléket.-Ki a picsa? Mondjad Hood! Most legyen nagy a szád.-emelem meg a hangom.

-Végre figyelsz.-forgatja meg a szemét.

-Ha békává változtat valami banya, akkor szólhatnál SZŐKE HERCEG.-emeli ki az utolsó két szót Michael.

-Akkor rád mit mondhatok? Szívárvány fiú?-nevetek fel erőltetetten.

-Annyira hideg van itt.-sóhajt fel Ashton.

-Nara hol van?-aggodalmaskodik a kreol bőrű.

-Elment egy reggeli sétára az új fiúval, mert nincs köztük semmi.-ironizál Mikey.

-Mindenbe bele kell szólnotok?-vonom fel a szemöldököm értetlenül.

-Hisztis vagy?-kerekednek ki Ash szemei.

Végre megérkezik a lány akire vártunk és a rajongók kereszttüzében vágunk neki a kocsihoz vezető útnak. Szerencsére semmi fél rendbontásba nem ütközünk, ami esetenként igazán kínos tud lenni.

-Hol voltál?-teszem fel a kérdésem Kimnek.

-Elaludtam és most rémesen nézek ki tudom. Ne emlegesd.-túr a hajába idegesen.

-Alá kéne írnom valami papír, ugye?-vonogatja a szemöldökét a velem szemben ülő színes hajú.

-Azt hiszem.-válaszol rá bizonytalanul.-Úgy fáj a kibaszott fejem.-kezd el morogni.

-A gyógyszer nem segít?-vicsorodik el Cal, ami talán élete egyik legrosszabb döntése. A szőke csajszi úgy nyakon vágja, hogy olyat még nem érzett eddigi életében. Fájdalmasan felszisszen.

-Most befogod a pofád, mert kapsz még egyet.-mondja kinyugotságot tettetve.

-Elmondod mi a baj?-alaposan végig mérem, de igazából a szokásos kinézetét látom.

-Fáj a fejem és alig aludtam éjjel.-forgatja meg a szemét.

-Nincs nálad gyógyszer?-bök oldalba a göndör szőke hajú fiú. Belenyúlok a zsebembe, ahol véletlenül találok egy levél gyógyszert.

-Kell?-nyom elé a pár pirulából álló levelet.

-Hamarabb is eszedbe juthatott volna.-fünnyögi idegesen. A tenyerébe tesz egy tablettát, majd a szájába veszi és leöblíti pár korty vízzel.

-Na jobb?-néz végig rajta Ash.

-Egy perc alatt nem lesz jobb.-vágja rá flegám. A flakkont a térdemnek dobja és hátra dől.

-Ez nem az én hibám.-jegyzem meg egy kisebb szem forgatás közben. A térdemhez simítom a kezem, de nem tuljadonítok a dobálózásának túl nagy jelentőséget.

Pár perc múltán már az épületben vagyunk. A rajongóink még mindig csodásak. Olyan örömmel fogadtak minket, ami őszintén meglepett. Fotózkodtam velük és adtam nekik autogramot is. Azokat a visításokat nem lehet elfelejteni. A srácok beállítják a hangszereket, míg én fel-alá járkálok.

-Húz a görcs?-vigyorog rám Kimby.

-Majd mindjárt téged húzlak.-egy perverz vigyorral az ajkaimon gyorsan mellé suhanok.

-Ezt elhitted.-a mellkasamra simítja a kezét és beharapott ajkakkal néz fel rám.

-Bármit megtehetnék veled.-kacsintok rá pimaszul.

Átkarolom a derekát és az öltözőbe húzom. Kulcsra zárom az ajtót és visszafordulok hozzá. Az ott elhelyezkedő asztalnak préselem és egy hosszas csókban részesítem. A fenekébe markolok, így egy hangos sóhajjal nyugtázza a tetteim. Beletúrva a hajamba von magához még közelebb. Felültetem az asztalra és az ágyékomat az övének dörgölöm. Áttérek a nyakára, ahonnan egészen a kulcscsontjáig vezeg az utam. Kisebb-nagyobb csókokkal hintem be és néha megszívom a bőrét. Néhol lilás foltot hagyok magam után, de nem zavar, ha látszik a művem. Kifejezetten élvezem. Lehúzom a pólóját és folytatom amit elkezdtem. Az egész felső testét csókokkal borítom be. A csípőjébe markolok, ami meglehetősen csinos. Az ajkaimba harap és finoman meghúzza. Leszedi rólam az ingem, majd a pólóm is. Már a nadrágját tolom le róla, mikor a számra tapasztja az ujját.

-Nem kéne.-motyogja zavartan. Próbálok törődni a kérésével, de a vágyam elhatalmasodik rajtam. A belső combjára simítom a kezem és megérzem, ahogy remeg.

-Van egy indokod is, hogy miért?-végig simítok a válla mentén.

-Koncerted lesz.-nyom egy puszit az arcomra.

Egy percen keresztül nem hagyom szóhoz jutni, így nem várom meg a válaszát. Elködösült tekintettel mér végig. A combjai találkozásához simítok és lehúzom a fehérneműjét. Az egyik ujjam belé vezetem és halgatom, ahogy sóhajtozok. Az egyik kezével a vállamba a másikkal pedig az asztalba kapaszkodok. A teste megremeg az érintéseimtől. Hosszú ideig kényeztetem, de utána eltol magától. Annyira közel húz magához, hogy a fülembe tudjon suttogni.

-Akarlak.-harap bele a fülcimpámba.-Minél hamarabb, ha lehet.-mondja zihálva.

Innentől kezdve megtörténik az amit mindketten akarunk. Érdekes, hogy a fiúk nem keresnek pedig hihetetlenül jó érzékük van ahhoz, hogy rám törjék az ajtót a legrosszabb pillanatokban.

➿

Felgyorsult lélegzettel csókolok utoljára a nyakába. Halkan szuszog és végig simít a hátamon. Magamra rángatom a csőfarmerom és az övem is rendbe teszem. Kim a hajamba túr, mivel mindennek normálisan kell kinéznie. Az esetemben tökéletesnek, hiszen én az vagyok. Na mindegy. Ő is magára aggatja a cuccait és óvatosan feláll. A hajába vezetem az ujjaim és elrendezem.

-Takard el a nyakad.-mutatok az említet bőr felületre.

-Most komolyan?-kissé kiakad azon a tényen, hogy mindenki rájöhet mi folyik köztünk.

-Ezzel nem viccelnék.-a piercingembe harapva simítom lejebb, egészem a gyengepontja felé a tenyerem.

-Anyád.-szedi le magáról a kezem.

-Az előbb még tetszett.-az arcát a két kezem közé veszem.-Gyönyörű vagy.-az ajkaira egy kisebb puszit lehelek, de egy lágy csókkal jutalmaz meg.

A sálát a nyakába igazítja és együtt lépünk ki az ajtón. A színpadra vezet az utam, ahol a bandám már próbál. Nélkülem.

-Örölünk, hogy végre itt vagy.-forgatja meg a szemét a sötétebb bőrű fiú.

-Legaláb jó volt?-vigyorog rám Mikey.

-Miről beszélsz?-tettetem a hülyét.

-Kezdjük inkább, mert ma mi kezdünk és késésben vagyunk.-morogja Ash.

-Tudjuk ki miatt.-Hood szavait elengedem a fülem mellett és próbálok a gyakorlásra koncentrálni.

Késhettem egy kicsit, de annyit nem, hogy felhozzák. Ennyi néha nekem is jár. Muszáj jól éreznem magam, miközben a koncerten vagyok. Nem bírnám ki a végéig, ha most ez nem történt volna meg.