Fejezet 1.

1.5K 63 15
                                    

(A történet nem saját)

A szőke férfi lassan lapozott abban a könyvben, amit olvasott, közben időnként feltekintett, és szigorú kék szemeit az osztály felé emelte, kik éppen dolgozatot írtak, és figyelte ki lesz az, aki puskázik. A diákok még csak fel sem mertek tekinteni, annyira tartottak a férfitól. Tudták nagyon jól, hogy nála nem érdemes puskázni, mert ha észre veszi, akkor drágán megfizet érte az, aki mégis megtette. Uzumaki Naruto-sensei nagyon szigorú férfi volt. Szinte senki sem kedvelte őt az osztályból, amiért mindenkivel szemétkedett, és nem csak azért, mert nem kedvelte őket, hanem azért, hogy megtanítsa őket arra, hogy jobb ha vele nem szórakoznak. Nem azért tanította őket, hogy aztán ne tanuljanak semmit, és csak úgy szerezzenek maguknak jó jegyet, hogy puskáznak. Ezt nem szerette és bárki, aki ezt megmerte tenni az nagyon ráfizetett, így hamar megtanulták, hogy a férfinál nem érdemes szórakozniuk, így alkalmazkodtak a szabályaihoz, még ha nem is akarták. A férfi ismét végighordozta tekintetén az egész osztályon, majd szemei megakadtak az egyik fiún, aki a padra előre borulva aludt, ahelyett, hogy írta volna a dolgozatát. Naruto összevonta szemöldökét. Nem szerette ha valaki elaludt az óráján, főleg akkor ha azon az órán dolgozatot írtak, és ez a fiú már nem egyszer tette meg azt, hogy az ő óráján aludt el. Nyomorult kis hülye. Gondolta magában a hosszú hajú férfi, majd lassan fölállt helyéről. A többi diák ahogy ezt észre vette még kisebbre húzták össze magukat és közben nem értették, hogy mi ütött a férfiba. Hiszen senki sem puskázott, akkor meg mégis mit vehetett észre, ami nem tetszik neki? Nem merték megnézni, hogy mégis mi lehet az, ami felkeltette a férfi érdeklődését. Lélegzetüket is visszafojtották, amikor elhaladt mellettük. Reszketve írták tovább a dolgozatot, közben nagyon érdekelte őket, hogy vajon kit szemelhetett már megint ki magának? Naruto halkan a fiú padjához lépett és lenézett rá. Kék szemeiben szigorúság és düh csillogott. Egy ideig nézte a fiú békés arcát, ahogyan mélyen alszik, majd lehunyta szemeit és a kezében lévő könyvvel lecsapott a fiú fejére.

- Uchiha! - kiáltotta a szőke férfi, miközben könyvével lecsapott a fiúra, aki ahogy megérezte ezt, szemeit dühösen nyitotta ki, és a férfira emelte tekintetét. Pillantásuk találkozott és mindkettőjükön igen csak lehetett látni, hogy bármelyik pillanatban egymásnak ugorhatnak.

- Mi a baj sensei? - kérdezte a fekete hajú fiú fagyosan. - Már megint mi nem tetszik magának? A hosszú hajú férfi összevonta szemöldökét. Pimaszkodni akar ez a kis szemét? Rosszul teszi. Nem tűri el, hogy egy taknyos ilyen hangnemben merjen vele beszélni.

- Fogd vissza magad, Uchiha – szólt a férfi nyugodt és kimért hangon. - Nincs neked jogod ahhoz, hogy egy tanárral így beszélj. Lehet, hogy más tanárokkal megtudod ezt tenni, de velem nem. Én nem vagyok olyan, mint a többi tanár, akik egyből hasra esnek előtted, ha így beszélsz velük.

- Hn, tényleg? - mosolyodott el gúnyosan Sasuke, ami csak még jobban feldühítette a férfit. Hirtelen nyúlt előre, még csak nem is számított rá a fiatal fiú, és megragadta karját, majd olyan erővel rántotta fel, hogy a fiú azt hitte mindjárt kitépi karját a helyéről. Mélyen belenézett a fiatal fiú fekete szemeibe, mikben enyhe félelem kezdett el csillogni, ahogyan a férfi jéghideg szemeibe nézett. A többi diák meg sem mert szólalni, vagy megvédeni Sasukét, annyira féltek a férfitől.

- Velem te ne merj gúnyolódni – mondta Naruto olyan hangon, amitől a fiút kirázta a hideg, és a félelemtől reszketve kezdett el ránézni. - Még egy ilyen hangnem velem szemben és gondoskodom arról, hogy többet ne merj velem így beszélni.

Sasuke nem válaszolt, csak halkan nyelt egyet. Nem szerette volna megtudni mit tenne a férfi vele, ha továbbra is gúnyolódik vele. Egy biztos ez a szemét nagyon jól értett ahhoz, hogy őt megijessze, pedig még semmit sem csinált. Kellett neki elaludnia, de ha már egyszerűen készen volt azzal a dolgozattal. Mi más tehetett volna? Ült volna a helyén és a semmibe bámult volna? Nem zavart így senkit sem az órán, és különben is nagyon fáradt volt, hiszen este még csak nem is tudta rendesen kialudni magát. Komolyan miért baj az ha csak egy picit aludt az óráján?

Sötét szerelemWhere stories live. Discover now