A fekete hajú fiú kissé idegesen nézett az előtte haladó magas férfira, aki láthatólag nemigen foglalkozott vele. Minek is foglalkozott volna? Hiszen megint sikerült olyan helyzetbe hoznia, ami roppantul tetszett neki. Bármibe lefogadta, hogy a fiú nagyon kényelmetlenül érzi magát, ami elégedettséggel töltötte el. Szegény nyilván azt gondolhatta, hogy a mai nap folyamán, amiket eddig tett vele, nem tud majd újabb meglepetést okozni neki. Azonban tévedett. Amikor elérték a lépcsőt, Sasuke megállt, majd idegesen megszólalt:
- Figyelj, ezt most tényleg komolyan gondolod? – kérdezte a hosszú hajú férfitól, aki megállt, majd aztán a fiú felé fordult, aki őt nézte.
Fekete szemeiben igencsak lehetett látni, hogy mennyire ideges. Egyik szemöldöke rángatózott. Jobb kezével a lépcső korlátjába kapaszkodott, és olyan erővel szorította, hogy még az ujjai is elfehéredtek. Naruto felvonta egyik szemöldökét, és úgy tett, mint akinek fogalma sincsen arról, hogy a fiú, miről beszél.
- Mit gondolok komolyan? – kérdezte higgadtan a fiatal Uchihától, aki ezen lemondóan sóhajtott egyet, miközben lehunyta szemeit.
- Nagyon kérlek, ne játszadozz velem – mondta Sasuke elgyötört hangon, közben továbbra is lehunyva tartotta szemeit. – Tudom, hogy mennyire élvezel megalázni, de légy szíves, most fejezd be. Inkább válaszolj!
Naruto eltűnődve nézett rá. Mint, akinek tényleg fogalma sem volt arról, hogy miről beszél a fiú.
- Válaszolnék, ha tudnám, mire gondolsz.
Sasuke ekkor türelmetlenül csettintett egyet nyelvével. Szórakozik vele? Ám legyen! Csinálhatják másképpen is. Az Uchiha fiú kifújta a levegőt, ami már azt jelentette, hogy béketűrése már fogytán van.
- Arra gondolok, hogy komolyan azt akarod, hogy meztelenül legyek egésznap? – mondta a fekete hajú fiú dühösen, és jeges pillantását a férfira emelte. – Ráadásul így ebédeljek előtted? Legalább egy köntöst adhattál volna.
Naruto jókedvűen nézte a fiút, kinek arca teljesen kipirosodott a méregtől. Nagyon élvezte az egész helyzetet.
- Minek adtam volna? – kérdezte a szőke férfi ártatlanul. – Így sokkal jobban nézel ki. Meg hát, nem vagy teljesen meztelen. A nyakörv rajtad van.
Sasuke arcát pír öntötte el, miközben gyomra görcsbe rándult, és alig bírta ki, hogy le ne süsse tekintetét, de nem fogja magát megszégyeníteni.
- És az embereid? – kérdezte hűvösen a fiatal yakuza vezértől. – Nem félsz attól, hogy ha így meglátnak, akkor esetleg...
- Á, dehogy! – intette le hanyagul a fiút Naruto. – Nem fognak hozzád érni, sem pedig megbámulni. Tudják, ha ezt teszik, az életükkel fizetnek. Bár – itt mélyen a fiatal Uchiha szemeibe nézett -, ha engedélyt adok rá, akkor talán esetleg megpróbálják.
Sasuke elhűlt, és egész testében reszketni kezdett. Ugye nem lenne képes erre? Valóban képes lenne megengedni az embereinek, hogy őt megdugják? Hiszen ő neki nem Naruto igényeit kell csak kielégítenie? Ajkait szólalásra nyitotta, bár hang alig akart kijönni a torkán.
- De... - kezdte a fiatal Uchiha akadozva. – Ugye... ezt... Nem... gondolod... komolyan. Én... nem... Nem tudnám... megtenni...
A fiú hangja elcsuklott, mert már nem bírta tovább folytatni. A tudat, hogy a férfi esetleg mégis képes lenne megengedni az embereinek, hogy őt... Nem! Ezt nem tudná elviselni! Ennél több megaláztatást nem tudna már elviselni.
Erős ujjak érintették meg arcát, mire szemei tágra nyíltak. Naruto gyengéden végigsimított a fiú arcán, aki lassan ráemelte reszkető tekintetét. A férfi arca nem volt kegyetlen vagy gúnyos, épp' ellenkezőleg. Olyan kifejezés volt rajta, amit látni még soha sem látott tőle, és ez megdobogtatta szívét.
أنت تقرأ
Sötét szerelem
أدب الهواةUzumaki Naruto egy átlagos tanárnak tűnik, ám ő valójában Japán egyik legveszélyesebb maffia bandájának a vezetője, akinek sok embernek a halála szárad a lelkén. Senki sem sejti róla, hogy kicsoda is valójában. Uchiha Sasuke egy átlagos diáknak tűni...
