~Marcus megragadta a kezem. - Nem szeretheted őt! - mondta és kézen fogva maga után húzott, ki, a zuhogó esőben! Thord és Line szaladt utánunk.~
~Egyszer csak Tinus lépett be az ajtón. Leült az ágyam szélére és átkarolt.
- Marcus? - kérdezte...
Tinussal elindultunk lefelé. A lépcső előtt megálltam.
- Ez nekem nem megy. Bocsi! - mondtam és egy könnycsepp gördült le az arcomon. Martinus gyorsan letörölte.
- Ne sírj. Ne mutasd a fájdalmad. - mondta és átölelt. - Valaki ettől lesz boldog, ha sírni lát. Na de most szépen össze szeded magad és lemegyünk. Nem lesz semmi baj! - mondta és kézen fogva lehúzott a lépcsőn. A folyosón voltunk már amikor:
- Várj! - torpantam meg. - Ugye nem látszik hogy sírtam?
- Nem! - mondta elmosolyodva, és tovább mentünk. Mielőtt kinyitotta az ajtót vissza számolt öttől. Én meg mondtam hozzá a One More Second szövegét. Benyitott. Minden szem rám szegeződött. Mi van abba nagy dolog hogy lejöttem.
- Jól vagy? - jött oda Emma.
- Igen! - mondtam és értetlen fejet vágtam. Ezután beljebb mentem és leültem az asztalhoz Doroti mellé. Oda hajolt hozzám és a fülembe súgott.
- Ugye nincs semmi bajod? - kérdezte.
- Nincs! Miért lenne? - kérdeztem majd Tinusra néztem. Valamit elfelejtettél elmondani! Gondoltam és megvető nézéssel néztem rá. Aki erre egy Volt más választásom? fejet vágott hozzá. Line leült elém.
- Szia a nevem Line. - mondta és a kezét.
- Lili vagyok! - mondtam és a kezébe csaptam. - Örvendek Tesó! - mondtam és mutattam a Victory-t az ujjaimmal. Hülye fejjel nézett rám majd a kezét elvette az asztal fölöl és Mac-hez fordult, aki közben leült mellénk és még mindig vigyorgott az előbbi játékom miatt. Épp a palacsintát ettük és én arra gondoltam talán nem lesz semmi baj amikor Line megszólalt.
- Jaaaj, Lili! - húzta meg az "a" betűt - Te tudod már hogy én és Mac-i Maci járunk?! - mondta és a gúnyos mosoly kiült az arcára. Abban a percben elszorult a torkom. A fejem elvörösödött, és elkezdtem röhögni!
- Mac-i Maci! - ismételtem meg amit Line mondott csak röhögve. Ekkor Tinusból is kitört a röhögés.Ott röhögtünk mint a hülyék és alig bírtuk abba hagyni. Ekkor Line bokán rúgott.
- Aú! - jajdultam fel.
- Jaj bocsi csak a lábamat lóbáltam. Tényleg nem akartam. - mondta nyávogva és mosolygott mintha annyira sajnálná! Marcus ránézett és ő meg csak szépen mosolygott. Befejeztem a palacsinta evést és jobbnak láttam hogyha inkább felmegyek!
- Köszönöm szépen! - mondtam. - Nagyon finom volt. Ha nem baj én most ledőlök egy kicsit. - Gerda bólintott.
- Én is megyek! - mondta Tinus és utánam szaladt. Épp becsuktam volna az ajtót amikor Tinus befurakodott.
- Azt mondtad nem lesz semmi baj! - néztem rá. Sírni akartam, de már nem jött ki egy könny sem a szememből . - Miért szeretek bele egy olyan fiúba akitől csak szenvedek. Ez lenne a szerelem? Mindig azt hiszem hogy na most, most majd boldog leszek és nem. Vagy Line vagy az a hülye hallgatása. Múltkor meg se szólalt. Ez azt jelenti hogy nem szeret, de mégis mintha annál több lenne. Te tudod mit akart mondani amikor elmentünk sétálni? Valamit láttam a szemébe. Mintha félne.
- Én tudom! - kezdte Tinus - elakarta mondani, hogy - csöndbe maradt.
- Mit?
- Csak azt hogy - tartott szünetet - áhh, azt mondta hogy erről ne beszéljek senkinek.
- De kérlek.
- De akkor nem mondod el neki és csak mert szeretlek, persze mint barátot.
- Oké!
- Elakarta mondani, hogy szeret. - mondta. A szemeim tágra nyíltak, és mintha elhagyott volna az erőm, a földre rogytam. Hidegrázás szaladt át a testemen. Ez nem lehet gondoltam.
- De, de miért nem mondta el? Jaj, ne! Ha akkor nem kérdezek rá lehet kimondhatta volna. - Tinus meghúzta a száját. Ekkor Mac nyitott be.
- Jöttök felelsz vagy merszezni? - kérdezte. Mi Martinussel csak bólintottunk és mentünk át Marcus szobájába.
Hoppla! Dieses Bild entspricht nicht unseren inhaltlichen Richtlinien. Um mit dem Veröffentlichen fortfahren zu können, entferne es bitte oder lade ein anderes Bild hoch.
Most csak ilyen rövid lett de már hozom is az új részt! :D
