Miért pont én? - Marcus & Martinus fanfiction |Befejezett!|

19. Rész

Mikor abba hagytuk a nevetés, Kjell szeme Marcus kezén akadt meg ami az enyémen van. Mikor Mac észre vette hogy azt nézi, lassan lecsúsztatta a kezét az enyémről, és a padlót kezdte el bámulni. 

- Amúgy - törtem meg a csendet. - ma jönnek a szüleim. Meglátogatni. - mondtam érdekesség képen.

- Az jó! - mondta Kjell! - végre megismerhetem őket személyesen is. - mondta.  Pár óra múlva megjöttek a szüleim. 

- Sziasztok! - léptek be. Doroti és én ugrálni, meg sikítozni kezdtünk. Már amennyire én azt tudtam. Doroti rögtön oda szaladt és átölelte őket. Aztán bemutatkoztak majd oda jöttek hozzám. Engem is megöleltek, és olyanokat kérdezgettek hogy jól vagyok e, meg hogy hozzanak e valamit. Én persze mondtam hogy minden rendben már, de ilyenek a szülők. Aztán Kjell-ékhez fordultak. 

- Na és jól viselkedtek? - kérdezte anya(Hajni). Ez nála már egy sablon szöveg. Bárhol vagyunk nélkülük meg kérdezi. 

- Jók voltak. Nem volt velük eddig gond. - mondta Anne. 

- Akkor jó! - mondta apa(Norbi). 

- Marcus?! - szólalt meg az anyukám.

- Tessék? - kérdezte Marcus mosolyogva. 

- Van valami köztetek? - mutatott anya rám. - Csak mert a Lili nagyon sokat álmodozott ám rólad! - mondta anya. Tiszta vörös fejjel kissé a takaró alá bújtam. Marcus rögtön hátra fordult mert az ágyam szélén ült és előre fordult hogy ne legyen faragatlan miközben velünk beszélget. Szóval hátra fordult és a diadalista mosoly kiült az arcára. Miközben engem nézett Marcus, anyukám rám kacsintott. 

- Ne nézz így rám! - mondtam Marcus-nak még mindig félig a takaró alól, kissé nyávogó hangon. Majd visszanézett anyumra. 

- Ő tudja! - jelentette ki majd hüvelykujjával hátra fele mutogatott rám. 

- Őt kérdezd! - mondtam mosolyogva. 

- És ti? - fordult anya Doroti-ék felé, miközben apa Kjell-el beszélt. 

- Mi van velünk? - kérdezte Doroti. 

- Van valami közted és Martinus között? - kérdezte mint egy kíváncsi tini. Ezt már megoldják ők gondoltam és Mac felé fordultam. 

- Ki kísérsz mosdóba? - kérdeztem tőle. 

- Persze! - mondta és már fel is állt hogy segítsen kikelni az ágyból. Lassan mentünk a WC felé amikor a folyosó másik felén megláttam Thord-ot közeledni. Marcus gyorsan belökött egy szűk helyre. Talán két szekrény közé. 

- Óvatosan. - mondtam kissé megszédülve. 

- Bocsi! - mondta és visszafogottan mosolygott. Épp hogy elfért a vállam a két szekrény között. Ő meg nagyon közel volt. Talán meg lesz az első csók? Ekkor valaki kezére lettem figyelmes Marcus vállán. Kjell volt ott. Te jó ég. Ebből mi lesz, ő nem tud rólunk semmit. Mac nagy nehezen kihátrált én meg kimentem utána.

- A mosdóba megyünk. - jelentette ki és elindult a folyosó végén lévő illemhely felé. Amikor oda értünk én be mentem ők meg persze kint maradtak. Megint hallgatóztam egy kicsit véletlen. Erről lehet le kéne szoknom. 

- Mi volt ez? - kérdezte az apja.

- Semmi! - mondta.

- Valahogy bekerültettek oda. - Kjell nem hagyta annyiban.

- Csak jött Thord és Lili mondta hogy most még nem akar vele találkozni. 

- Pedig hozzá jött és beszélni akar vele.  - mondta az apuka és elment. Én épp ekkor jöttem ki a WC-ről.  

- Thord hozzád jött. Érzel bármit is irá - folytatta volna az aggódó fejvágásával de a szavába vágtam.

- Nem! - mondtam egyszerűen és rá mosolyogtam. Láthatóan megkönnyebbült. Elindultunk vissza a szoba felé. - Na jó most mi lesz? - kérdeztem tőle, mire erre csak megvonta a vállát. Bementünk.

- Szia! - lépett oda egy virággal Thord.

- Ööö. Szia. - köszöntem. 

- Tessék ezt neked hoztam. - nyújtotta át a virágot. Elvettem. 

- Köszönöm! 

- Kapok érte cserébe egy puszit? - kérdezte mire zavartan körülnéztem. Majd egy fej rázással le tudtam. Vissza indultam az ágyba. Marcus még mindig a karomat fogta nehogy elessek. Leült az ágyam szélére. Thord a másik oldalamra. Egy ideig beszélgettünk majd úgy döntöttünk hogy kimegyünk a társalgóba. Ekkor Thord megakart csókolni. Csak közeledett és közeledett aztán kigondolta volna, Marcus ellökte. 

- Hagyd a barátnőm! - mondta idegesen. Mindenki egyedi reakcióval fogadta.

- A barátnőd? - kérdezte Anne. 

- Igen! Ő az enyém. Az én barátnőm. - mondta elég hangosan. 

- Na nem! - szólt közbe egyszerre a két apuka! - Már lefoglaltam Line-nek és Suni-nek a jegyeket a nyaralásra. A te ötleted volt úgy hogy most nincs ilyen variálás. - mondta Kjell. - Azért 120.000 forintot (koronába mondta) nem fogok kidobni az ablakon. Ezt a két és fél hetet bírd már eddig ki. - folytatta.

- De nem megy! - mondta. - Tudom milyen rossz látni hogy ez állandóan rámászik - mutatott Thord ra. De valamiért mindenki rám nézett. - és nem tehetek ellene semmit.  Line csak kihasznál hogy híres legyen. - mondta egyre feszültebben. Az apja vissza ment a szobába az enyémmel együtt. Ez egyre furább lesz. 

- Lehetsz avval akit szeretsz de Line-t és Suni-t elvisszük mert már ki lett fizetve. - mondta Anne. Anyukám egyet értett vele. Doroti és Tinus meg csak nézett hogy mi van. Marcus egy bólintással elrendezett mindent. A többiek elmentek és ő törökülésben oda ült elém a kanapéra. Lehajtotta a fejét.

- Sajnálom, ha zavarba hoztalak vagy bármi.  - mondta megbánóan. Erre nem tudtam mit mondani. Átöleltem.