21. Rész

1K 43 2
                                    

Kicsit hagytam őket beszélgetni addig kimentem a folyosóra. Megfogtam a telóm és megnéztem a Marcus-al készített közös képeinket:

 Megfogtam a telóm és megnéztem a Marcus-al készített közös képeinket:

Ups! Gambar ini tidak mengikuti Pedoman Konten kami. Untuk melanjutkan publikasi, hapuslah gambar ini atau unggah gambar lain.

Nagyon szeretem őt

Ups! Gambar ini tidak mengikuti Pedoman Konten kami. Untuk melanjutkan publikasi, hapuslah gambar ini atau unggah gambar lain.

Nagyon szeretem őt. Még mindig nagyon gyenge voltam ezért nem nagyon szerettem volna mászkálni össze-vissza, pedig jó lett volna vissza menni a szobába, ugyanis Mac ült az egyik széken és mellette Line. Amikor Marcus rám nézett én gyorsan vissza bújtam a telefonom képernyője mögé, de közben őt néztem. Egyszer csak Line megfogta Marcus ruhájának a nyakát és magához húzta. Attól az igen retardált oszloptól nem láttam semmit. Vajon megcsókolta? Ekkor Thord lépett ki a laptop-omal a kezében. 

- Még mindig beszélgettek? - kérdeztem.

- Ja! Tök jó fej a csaj. 

- Tudom. - mondtam nevetve. - Amúgy gondolkoztam és leszek az álbarátnőd. - mondtam komolyan és direct hangosabban hogy Marcus is hallja. 

- Hát izé...- gondolkozott el Thord. - Oké?!

- Amúgy - fordultam a semmit nem értő barátnőmhöz. - Hogy telt eddig a nyár?

- Nagyon jól! Voltam foci táborban és ott volt a Niki is és tök jó volt. - mesélte örömködve. 

- Akkor jó! - mosolyogtam. - És valami fiú téren? - kérdezősködtem.

- Te hallod! 

- Igen!

- A Dávid olyan egy bunkó pfúúúú!!!

- Már megint mit csinált?

- Egyik nap rám írt hogy bocsi és hogy nem e kezdhetnénk újra. 

- És?

- Én meg írtam hogy nem, erre ő; nem is gondoltam komolyan.

- Ez de egy nem mondom mi. Hallod és mit írtál rá vissza.

- Semmit! - mondta és nevetni kezdtünk.

- Te jó ég! Nagyon beteg ez a gyerek.

- Az. - mondta. Épp apáék fordultak be a sarkon és intettek a fejükkel hogy menjünk be a szobába.

- Na jó, most mennem kell majd még beszélünk! 

- Oké, szia! 

- Szia! - köszöntem el, majd lecsuktam a masinát. Elindultam be a szobába. Thord és Line-t kiküldték hogy ők most ne jöjjenek be. A szüleink, Tinus, Doroti, Mac és én voltunk a szobába. 

- Veletek meg mi történt? - kérdezte Gerda. - Amióta meg van ez a szabály azóta már egymáshoz se szóltok. Csak nézitek egymást, de azt nagyon. - Elvörösödtünk.

- Értem én hogy most van ez a galiba de attól barátok még lehettek nem? - kérdezte anyum. 

- Nem! Én nem. - mondta Marcus és kiment. 
- Értelmesen beszélsz! - kiabáltam utána. Ő hátra fordult és egy jelentőség teljes arccal nézett vissza rám. Olyan lenéző volt. Belém fagyott a szó. De most pedig igazam volt.

 De most pedig igazam volt

Ups! Gambar ini tidak mengikuti Pedoman Konten kami. Untuk melanjutkan publikasi, hapuslah gambar ini atau unggah gambar lain.
Miért pont én? - Marcus & Martinus  fanfiction |Befejezett!|Tempat cerita menjadi hidup. Temukan sekarang