7 Fejezet

29 2 0
                                    

Vonatok zakatoló hangját hallom a közelböl, nem lehet messze az állomás. Körül nézek, mennyi ember tartózkodik még a várótermekben . Nem jutottam be az állomás területére , mert a mellette lévö parkból , nevetö hangokat hallok. Kiváncsi vagyok kik, és min szórakoznak ilyen vidáman. Egyik félreesö bokroktól elrejtett pad elött , egy öregember áll, fiatalok fogják közre. Nagyon fiatalnak látom öket talán 15- 16 évesek lehetnek, öten vannak. Otthon van a helyük. A szerencsétlen ember félmeztelenül ácsorog köztük. A pad tele van aggasztva szatyrokkal , ruhadarabokkal, mindennel ami a túléléshez szükséges. A földön újságpapírlapok és kartonok vannak kiterítve. Figyelem öket még egy darabig . Ök még nem látnak engem.

Itt nemrég egy hajléktalan idös ember készült nyugovóra térni. Fél életét az utcán élte le, milyen okból ez most nem fontos. Rokonai, barátai nincsenek, csak egy barátja van, az alkohol. Az alkohol segített neki hogy túl élje, az utcán való élet kegyetlen napjait. Egyetlen" barátja" az alkohol már nem segít neki, ellene fordult. Teste telítödött vele, belsöszervei lassan felmondják a szolgálatot.

Már csak az alsó nadrágja van rajta , nem így akart lefeküdni. Lefekvéshez való készülödése közben lepték meg a gyerekek. A fiúk kényszerítették rá hogy levetközzön, és meztelenül sétáljon be az állomás területére, ezt az ötletüket nagyon viccesnek találták. Az öreg teljesen nyugodtan, szótlanul áll köztük , csinálja amit akarnak töle. Hozzá van szokva az ilyen és hasonló támadásokhoz. Gondolja ha nem ellenkezik, hamarabb túl lesz rajta. Ma este öt fiatalember játékszernek tekint egy védtelen öregembert, aki semmit nem ártott nekik. Szüleik nem nevelték meg öket arra, hogy az embereket tisztelni kell, különösen az idöseket. Mi lesz kesöb az ilyen fiatalokból, mire lesznek még képesek, félni kell majd tölük?

Lassan oda sétáltam hozzájuk, mintha most érkeztem volna.

- Jó estét! - köszöntöttem öket udvariasan.

Nagyon megörültek nekem, azonnal én lettem a céltáblájuk, egy nöt levetköztetni , meztelenül látni sokkal jobb szórakozás .

- Megzavartál minket, már majdnem meztelen az öreg, ezért büntetésböl töled is elvesszük ruhájaidat.-

- Nálam gyorsan fog menni, mert csak ez az overal van rajtam, semmi más. -

- Nem baj, annál jobb... azonnal vedd le , meztelenül akarunk látni !- követelték.

- És ha nem teszem? -

- Akkor mi vetköztetünk le, ha akarod, ha nem!-

- Hagyjátok öt békén - szólal meg sorstársam - nyugalma végetért , amikor meglátott engem- hagyjátok öt békén, csináljatok velem amit akartok! - megpróbált elém állni, testével védeni . Látjátok már le is vettem az alsónadrágomat! -

- Hallgass öreg! Mehetsz ahová akarsz, már nem érdekelsz minket. -

- Nem megyek sehová, nem engedem hogy bántsátok öt! -

- Nem akarjuk bántani, csak egy kicsit játszunk vele, nem kellett volna idejönni.-

Boldog vagyok hogy ilyen bátor, nemeslelkü emberrel találkoztam. Remélem, hogy nem ö lesz az egyedüli.

- Sajnálom fiúk, de nem fog a mai éjszakátok olyan vidáman befejezödni , ahogy azt elképzeltétek. Jobban teszitek ha azonnal indultok haza! - figyelmeztetem öket.

-Jaj, édes lányom ne beszélj így velük, ne idegesítsd öket. - könyörög új barátom.

Még nem vette észre , hogy a fiúk egyre nyugodtabbak lesznek, már csak egy nevetett közülök, neki még megengedtem , mert szükségem van rá. Közeledett hozzám, vetköztetésemben ö akart az elsö lenni. Természtesen nem nyúlhat hozzám, már nem is tudna, mert mozgási szabadságát neki is korlátoztam . Kifejezetten csak a barátai körül mozoghat, én, és az öreg közelébe nem jöhet. Barátai tehetetlenül álldogálnak helyükön, mondani akarnának valamit, de nem hallok semmit. Szabadságát még élvezö fiú lökdösi öket, kiabál velük, -mi van veletek? -de ök csak hallgatnak, nem reagálnak semmire.

A hetedik AngyalWhere stories live. Discover now