12 Fejezet

19 1 0
                                    

Róberttel való beszélgetésem alatt is, szüntelenül érkeztek hozzám a segélykérö hangok.  A hangok tulajdonosai nagyon fiatalok lehetnek, sokan  vannak, egyszerre és egy irányból hallom öket. Síetek, Teri gyilkosa ráér, töle már biztonságban vannak az emberek. A hangok egy régi építésü házhoz vezetnek, két emeletes, nagy ablakokkal, körbe futó erkélyekkel, egy kissebb kastély. Hatalmas birtok veszi körül, gyönyörü óriás fákkal bekerítve. A környék elhagyatott, nem látok más épületeket. A ház elött gyengén kivilágított autóparkoló van. Innen a bejárat csak pár lépés. A vendégek szinte észrevétlenül juthatnak be a házba. Autók érkeznek, sok pénzbe került, luxus autók. Tulajdonosaik lehajtott fejjel, gyors léptekkel igyekeznek elérni a kaput. Nem néznek semerre, nem érdekli öket, kik  szállnak ki a többi autókból. A kapu nyitva áll, egy férfi fogadja öket, az üdvözlés nagyon szivélyes, mint akik már régóta ismerik egymást.

Belépek  a házba, együtt a férfiakkal, ök nem látnak engem, egy pillanatra visszanézek a parkoló irányába, még mindíg érkeznek autók.

 Az alsó szintröl széles, elegáns lépcsösor vezet fel az emeletre. A férfiak a lépcsö felé indulnak. Az emeletröl beszélgetés hangját hallom, de ez most engem nem érdekel. A lépcsö mellöl indul egy hosszú folyosó, mindkét oldalán ajtók. Az ajtók tárva nyitva vannak. Valószínü ezek a vendégszobák. Benézek mindegyikbe, de amit látok az nem tetszik nekem, a szobák nem vendégek számára vannak berendezve. Mindegyikben egy ágy áll, mellette asztal, amin különbözö tárgyak vannak sorba rendezve, midegyik alkalmas emberek kínzására. A folyosó legvégén egy zárt ajtót látok. A hangok ebböl a helyiségböl jönnek. Fiatal lányok, vagy gyerekek sírnak, könyörögnek valakinek. A hang durván beszél velük, büntetéssel fenyegeti öket. Hirtelen kivágodik az ajtó, egy férfi lép ki handyvel a kezében, még vissza szól a lányoknak, hogy maradjanak végre csendben, itt fog állni az ajtó elött, és ha egy hangot is hall, ezt és ezt csinálja velük. Nem lesz rá lehetösége, lábait azonnal a földhöz ragasztottam, nyelvét megbénítottam. A kulcs kivül van a zárban, kivettem, és beléptem a helyiségbe.

A gyerekek, egész fiatal lányok, összebújva egymást vígasztalva ülnek a földön. Tizet számoltam meg. A legidösebb sem több tizenhárom évesnél. Három kislány talán még tíz éves sincs. Azonnal felugrottak, körbe fogtak, könyörögtek, hogy vigyem el öket innen, hazaakarnak menni. A nökkel mindig nagyobb bizalommal vannak a gyerekek, úgy hiszik hogy a nök soha nem tesznek rosszat. Megnyugtattam öket hogy hamarosan haza mehetnek.

- Kiviszlek benneteket innen, de még legyetek türelemmel, most el kell mennem, de vissza fogok jönni, nem igérem, hogy hamarosan, de visszajövök, bizzatok bennem. A férfi aki itt volt, nem jön vissza, már nem kell félnetek töle.

Belenyugodtak, hogy még nem mehetnek el, nincs más választásuk. Visszaültek a földre, újra átölelték egymást. A kissebbek is megnyugodtak valamennyire. Csendesen várnak sorsukra.

Örzöjük némán, mozdulatlanul áll az ajtó elött. Szemei villámokat szórnak felém. Az ajtót rázártam a gyerekekre, a kulcsot overálom zsebébe tettem. A kaput bezárták, minden vendég megérkezett. A bejáratot az a férfi örzi, aki a vendégeket fogadta. Kényelembe helyezte magát egy széken, és figyelmét a lépcsö felé irányította. Ültö helyében érte bénultsága, némasága. A lépcsövel szemben egy hatalmas terembe érkezem. Itt is ör áll. Az asztaloknál jól öltözött férfiak ülnek, telefonjaikat készenlétbe helyezték, izgatottan várják a licitálást, a gyerekekre.  Az asztalok számozottak.  A terem végében két férfi ül, egy hosszú asztalnál. Egyik elött egy Laptop amibe szorgalmasan írogat, a másik férfi vigyázz, hogy rendbe menjenek a dolgok. Megállok a  Computert kezelö háta mögött, figyelem mit csinál. Fotókat látok, a fogva tartott gyerekek fotójait, ök is kaptak egy számot mint az asztaloknál ülök. A férfiak handyn keresztül fognak licitálni. A fotók rosszak, a lányok sírnak rajta , arckifejezésük félelmet mutat, de ez nem riasztja el az asztalnál ülöket, sajnálatot nem ismernek. Egy gyerekkel azt csinálhatnak amit akarnak, ha akarják megeröszakolhatják öket, ha nincs éppen rá kedvük, vágyuk, akkor kipróbálhatják különbözö kinzási praktikáikat rajtuk. Pénzük van elég , a gyerekek elrablói teljesítik minden természetellenes kivánságaikat.

A hetedik AngyalWhere stories live. Discover now