Csak egy napom...

1

„Egy szép nyári napra esett, hogy elköltöztünk és megismertem őt"...na jó, ez még viccnek is rossz. Mi az, hogy egy szép nyári napra?!?!? Az volt életem legrosszabb napja, amikor elköltöztünk! Ilyen elcsépelt szöveget még az az agyalágyult sem hordana össze!-tette le mérgelődve a tollát Chuuya-Bár sose ismertem volna meg...egyáltalán miért is akartam leírni, hogy hogyan kerültem ide?-dőlt hátra a székben, amikor kopogtak.

-Nakahara-san!-szólt be a szobába Tachihara-A Főnök hívat téged!

-Huh? Már megint? Mindegy, mindjárt megyek...Vajon mit tettem amiért hívat?-gondolkodott el ezen Chuuya.

-Tessék?-lépett vissza a szobába Tachihara.

-Ja, nem, semmi. Menj csak, majd megyek utánad!

Chuuya elért Mori-san irodájához, majd vett egy mély levegőt és bekopogott.

-Nakahara vagyok!

-Gyere be!

A szobában csak ketten voltak, a hangulat pedig elég rideg volt.

-Miért hívatott Főnök?

-Valami komoly dologról szeretnék veled beszélni..-vette komolyra a témát Mori.

-Esetleg nem arról akar beszélni?

-Ami azt illeti...

-Ugye nem azt akarja mondai, hogy vissza-

-Elise-channak új ruhára van szüksége!!!-szakítja félbe, már majdnem sírva Mori.

-Ha? Ruhára? És nekem ehhez mi közöm?-vonja fel szemöldökét Chuuya.

-Szegénynek alig van ruhája és neked kéne vele menned, hogy újat tudjon venni..

-És akkor miért nem Gint vagy Higuchit kérted meg? Ők legalább nők...

-Hát, igazából egyikük sem ér rá, plusz amikor megkérdeztem Elise-chant, ő téged választott...

-Engem? Mondjuk nem mintha nekem annyi időm lenne...

-Chuuuuuyaaaa!-rohanta le Elise.

-Elise-chan, miért engem választottál a vásárláshoz?

-Hát, Ginnel és Ichiyouval uncsi vásárolni, plusz szeretek veled lenni

-Ah, értem...

-Akkor? Eljössz velem ruhát venni?

Chuuya kérdően nézett főnökére, aki vállat vont, jelezve, hogy a döntés rá van bízva, ugyanakkor tisztában volt azzal, hogy ha nem vállalja el, akkor annak még következménye lesz.

-Ahogy elnézem, nincs más választásom...

-De jó!!!! Akkor mindjárt indulhatunk!

-Chuuya, kérlek vigyázz Elise-chanra!-vetett rá szigorú pillantást Mori.

-Rendben, rendben. „Őszintén szólva, ilyenkor nagyon ijesztő..."-gondolta Chuuya.