closer ✧ bucky barnes

sixteen

Arra keltem, hogy kopognak az ajtón. Mikor rájöttem, hogy kinek a karjai között vagyok, a szívem nagyot dobbant, majd felültem a takarók között.

- Buck... - böktem vállon. - Bucky! - ráztam meg, de csak morgott egyet, és a hasára fordult, hogy átölelje a párnáját. Meztelen háta láttán elpirultan végigvezettem rajta tekintetemet. A takaró, ami lecsúszott mozgolódásom miatt, a feneke fölött volt, én pedig szemeimet gyorsan eltakarva lettem még vörösebb.

- Hé Buck, minden rendben? - szólt Steve az ajtó mögül. Bakker.

- James! - kiabáltam suttogva. - Ébredj már, az istenit! - ráztam fel álmából, és ez alkalommal fel is ébredt. Álmos tekintettel nézett rám, és mikor leesett, hogy a mellkasomat semmi sem takarja, gyorsan magam elé kaptam egy plédet. - Itt van Steve. Az ajtónál. Téged keres. - tagoltam, miközben kikászálódtam mellőle, hogy elbújjak a fürdőben.

- Félsz, hogy meglátnak minket együtt? - ráncolta a szemöldökét. Ő is felállt, takaróját pedig dereka köré tekerte. Szemeimet alig tudtam levenni róla, de egy újabb kopogást hallva befutottam a fürdőbe és magamra zártam az ajtót.

Hallottam, hogy kattan a zár, és hogy beszélni kezdenek.

- Csak azért jöttem, hogy megkérdezzem, nem láttad-e esetleg Rosa-t. Múlt este óta nincs a toronyban. - ó, igen is itt voltam.

- Ömm... nem, nem láttam. - hazudott.

- Társaságod volt tegnap este? - kérdezte Steve.

Szinte láttam, hogy Bucky lehajtott fejjel elpirulva elmosolyodik, majd válaszol.

- Igen, valami olyasmi... még tegnap lelépett.

Ez után Steve mondott valamit, amit nem értettem, mert csak Bucky szavai csengtek a füleimben. Még tegnap lelépett... biztos, hogy titokban karjuk tartani a kapcsoltunkat? Egyáltalán van köztünk valami?

Pár perc után Steve elment, én pedig kinyitottam az ajtót, és kiléptem Bucky elé. Éppen egy térdig érő edző nadrágot vett fel. Csak csöndben néztem, magam körül tartva a lepedőt. Nem tudtam, hogy mit mondjak.

- Gondolom titokban akarod tartani a tegnap estét. - törte meg a csendet. Nagyot nyelve néztem rá az ágyra. Az egész egy nagy rumli volt, bár ezen nem csodálkozom. A ruháim a földön, amit egyesével felszedegettem.

- Azt hiszem igen. - mormoltam. - Ha te is ezt akarod.

James arca az eddigi komolyságánál is komolyabb lett. Beletúrt a hajába, majd visszafordult a szekrénye felé, hogy kivegyen egy pólót. Hanyagul megrántotta a vállát, én pedig éreztem, hogy valami nincsen rendben.

- Akkor ne beszéljünk róla senkinek. De ha elmegyek egy randira egy lánnyal ugye nem leszel féltékeny? - fordult vissza és végignézett rajtam.

- Nem leszek az. - hazudtam. Még mennyire is, hogy az leszek.

Bucky bólintva elmosolyodott.
- Találkozunk reggelinél. - mondta, majd kilépett az ajtaján. Gondolom hagyni akarta, hogy felöltözhessek.

Bár a ruhámba - Wanda ruhájába nem akartam visszaöltözni, ezért Buck szekrényéhez léptem. Gondoltam nem fogja az bántani, ha elveszek egy pulcsit tőle. Kivettem a sötétkék melegítő felsőt a fiókból, és magamra kaptam, majd átsétáltam a szobámba.

A tükör elé állva fésülködtem meg, miközben azon gondolkodtam, hogy mit fogok mondani Wandáéknak a tegnap estéről. Hiszen, ha Steve érdeklődött, hogy hol lehetek, ők is aggódhattak.

Belépve a konyhába köszöntem egy jó reggellel a többieknek. Nat furcsállva nézett végig rajtam.

- Te meg hol a fenében voltál? - kérdezte, miközben öntöttem egy kis narancslevet a pohárba és leültem az asztalhoz.

- Huh... öm... - hirtelen nem tudtam mit mondani. - Azt hiszem, hogy hajnalban jöhettem vissza ide, és... az előtte történtekre nem nagyon emlékszem. - hazudtam, lesütve a szemeimet.

Natasha egy sokat tudó pillantással nézett rám. - Milyen volt a pasi? - hirtelen köhögtem vissza a pohárba a narancslevemet. Bucky-ra emeltem tekintetemet, akinek az arcán az a tipikus seggfej mosolya volt.

- Semmi exrta. - válaszoltam ördögien. - Voltam már jobbal is. - rántottam meg a vállam, mintha ha az igazat mondanám.

Bucky álla a földet érte, én pedig majdnem felnevettem. Tasha tett valamilyen megjegyzést még, de már arra nem figyeltem. Jobban érdekelt ahogy Barnes szemei villámokat szórnak felém.

- Rosa, edzünk együtt? - fordult teljes testével felém Bucky.

- P-persze. - mosolyogtam rá bizonytalanul.

- Jó társat választottál Barnes. Ha elverne Rose, majd begyógyítja a sebeidet. - kóstolgatta Sam Bucky-t, miközben meghatódottan szívére helyezte tenyerét.

- Nagyon vicces, Wilson. - forgatta meg a szemeit, majd felállt az asztaltól. - Fél óra múlva találkozzunk lent, a teremben. - utasított Bucky, majd eltűnt az ajtó mögött.

- Légy szíves verd meg helyettem is Bádogembert, Rosa. - mondta Natasha, én pedig felnevettem a becenevet hallva.

- Meg lesz. - kuncogtam, majd visszamentem a szobámba.

///
azta, hoztam egy részt?! csoda történt 😂