A ház ahol lakunk

3.

Az elmúlt hetet egy szóval jellemezném: őrület. Jó és rossz értelemben is. Viszont egy jó ötlet született, méghozzá a költözés, ezzel mentet meg Lucy a teljes összeomlástól.
Miután vége lett a temetésnek nem tudtam mosolyogni. Utáltam az otthonom, utáltam a sulim, utáltam az életem. Persze ha visszanézek az utolsó két hétért Lucy megérdemelne egy díjat. Vagy többet. A lényeg hogy ott ültem az ablakban és néztem ki a fejemből. Lucy konkrétan berohant a szobába és látszódott rajta. Látszódott rajta hogy megvan az új ház. Összegezném az elmúlt hetet hogy értse mindenki: a borítékban egy halom pénz volt! Ez egy halom kérdést felvetett bennem, például akkor miért is éltünk így (nem éltünk rosszul, de ez az összeg...khm) ha kiderül hogy egy szép nagy házra van pénzünk? De ez nem elégítette ki semelyikőnket sem. Hisz pénzel nem lehet boldogságot venni. Szomorúak voltunk Lucy-val , de egyet tudtunk, méghozzá azt hogy itt kell hagynunk mindent amit ismerünk. Úgy döntöttünk hogy egy másik országba fogunk költözni, hisz itt, Amerikában majdnem minden városban voltunk. Anyáék mindig kivittek sétálni minket, nagyon szerettek kirándulni. Az iskolába egy ideje nem mentem, mert tele volt az iskolám emlékkel. Lucy írt igazolást nekem, így otthon töltöttem a napjaimat. Otthon ültem mély depressziómban amikor Lucy bejött az ajtón és rámtámadt.
-Billie!...
-Mi az??? -förmedtem rá
-Nyugi. Ne legyél olyan mint egy pokróc!!!
-Jólvan... Mit akartál mondani?
-Azt szerettem volna mondani hogy költözünk...
-Hová??? Hová???-olyan lehettem mint egy kiskutya akinek mutatják hogy adtak kaját neki.🐶
-Költözünk Riminibe!!!
Nagyon megkönnyebbültem. A ház ami Riminiben volt... az volt a legszebb     😍 Egyből beleszerettem 😍 Titkon mindig is annak szurkoltam. A ház korszerű volt, ami nekem személy szerint előny és Lucy-nak is az volt. Emellett tágas, kívülről viszont úgy nézett ki mint egy reneszánsz kori házacska, amiben Sheakspeare lakott. Nem is értettem miért nem vették meg előttünk. Oh, ha tudtam volna, de mostmár mindegy, már mindent értek.
~•~•~•~•~•~•~•~•~•~•~•~•~•~•~•~•