> NiNeul's POV <
BamBam már vagy 10 perce csak vonszol maga után és nem szól semmit. Igaz,hogy félek tőle de ezt már unom.
-Mégis hová viszel és mi volt ez az egész?! Mit képzelsz ki vagy te?! - kérdeztem idegesen és kirántottam karomat keze szoros fogásából.
Cselekedetemre a falhoz nyomott és kezeit a fejem mellett támasztotta meg. Felesleges lett volna a próbálkozás,egyértelmű hogy nem tudok szabadulni.
- Hogy ki vagyok?!- mondta szinte üvöltve- Az a szerencsétlen srác akinek egy ilyen elcseszett csaj,mint te kivívta a szerelmét.- mondta hirtelen teljes nyugodtsággal és arcomba hajolt.- Na erre mit mondasz?- vonta meg szemöldökét.
-Hát...értekelem,hogy szeretsz de azt viszont nem hogy így viselkedsz velem. Sajnálom de nem lesz köztünk soha semmi. -vetettem rá egy hamis mosolyt annak reményében,hogy megenyhül és elenged.
- Mi az hogy nem lehet?! Ne ítélkezz,még a rendes nevemet sem tudod! TE ELCSESZETT RIBANC! - ordított rám.
- Kunpimook Bhuwakul - húztam mostmár igazi mosolyra a szám - kérlek engedj el.
Erre persze,hogy nem engedett,hanem helyette lekapta a számat. Nem is BamBam lenne ha nem csókolna meg. Kezemmel eltoltam arcát az enyémből.
- Tudtam én,hogy szeretsz! - vigyorgott önelégülten és a pólóm alá nyúlt.
- Attól még,hogy tudom a nevetségesen hülye neved nem szeretlek te idióta! Kopj már le! - ellenkeztem,de erősebb volt.
Egy idő után már rájöttem,hogy meg fog erőszakolni hiszen nem tehetek ellene semmit. A sokktól elkezdtem émelyegni és homályosan láttam,majd minden elsötétült.
> Jooheon's POV <
Nem tudom miért de olyan érzésem támadt hogy BamBam minden csak nem Nineul pasija. Ahogy bánt vele,a furcsa tekintet amivel ránézett...kétlem hogy a szerelemtől égtek. Kis habozás után utánuk indultam és az egyik teremből meghallottam a lány hangját " Kopj le!". Rögtön tudatosult bennem,hogy bajban van így elkezdtem rohanni a hang irányába. Amint odaértem csak annyit láttam,hogy Nineul ájultan a földön fekszik póló hiányában és a srác idegesen próbálja róla lehámozni a gatyát.
- Takarodj onnan!- kiáltottam és félrelöktem a meglepődött BamBamet majd karomba kaptam az eszméletlen testet.
Ráterítettem a pulcsimat majd gyorsan hazavittem mert arra lettem figyelmes,hogy ruhadarabomon egyre jobban kezd terjedni a vér vagyis van sebe. Ha beviszem az orvoshoz képes meggyanúsítani szóval tényleg jobb hogy ide hoztam.
Levettem róla a pulcsim és megláttam a sebet a melle alatt volt egy kicsivel.
Letörölgettem és tisztán látszottak a vágásnyomok amik egy szöveget alkottak "Soha nem rappelhetsz. Add fel! "
Kicsit meglepődtem,hiszen ki az az elmebeteg aki késsel ír egy emberi testre?...ráadásul a szöveg is elég érdekes...elkezdtem elemezni aztán gyorsan abbahagytam mert rájöttem,hogy ha felkel ez másnak fog látszódni és a kicsi Jooheonnak sem kellene ennél jobban kedveznem.Ennek ellenére folyamatosan azon gondolkoztam mi lehet ez az egész,de nem jutottam semmire sem. Majd ha felkel megkérdezem....
VOCÊ ESTÁ LENDO
A Reményvesztett Rapper - Monsta X (Jooheon ff.) BEFEJEZETT
FanficLim Ni Neul vagyok. Egy 16 éves koreában született lány. Az álmom mindig is az volt,hogy rapper legyek ám hiába küzdöttem az álmomért,nem minden úgy alakult ahogy terveztem. Egy napon az életem jelentős fordulatot vett.