Not Today [BTS ff]

Hatodik rész

Az órán nem történt semmi. Mindent érthetően magyarázott a professzor. Két beadandót kell csinálni jövőhétre. Az egyik feladat olyan fotó sorozat készítése, ami az emberek és állatok közt lévő kapcsolatot ábrázolja. 70 képből kell állni. Ha azt nézzük már 10 kép kész. Majd ha hazaértek a többiek akkor folytatjuk.

Két óra van. Namjoon és Suga sehol nincs. Idegeskedni kezdek, hogy hol a búbánatban vannak. Ekkor az ablakból meglátom Mone-t aki úgy rohan mintha zombik kergetnék.

-Szia Namjoon. Sugát hol hagytad?-vontam kérdőre.

-Szia. Nem tudom hol van az az őrült.

-Mindegy. Akkor kezdjünk hozzá.

Amikor elhatároztam, hogy kitakarítom a két lakást, nem számítottam ekkora rettentő koszra. Amikor beléptem a házba, rosszul lettem. A kanapén szanaszét a szennyes, a mosogató tele. A szoba ajtókon nevek: Namjoon, Yoongi és Hoseok.

-Akkor kezdjük a te szobáddal. Ha valami titkos cuccod van rejtsd el, amíg gyorsan elmosogatok.-néztem rá vigyorogva.

-Nekem nincsenek titkaim ellenben a másik kettővel.- tört ki belőle a röhögés.- Segítek a mosogatásban.

-Neked annyi lesz a feladatod, hogy eltörlöd, amit én már elmostam.

A húsz tányérból tíz eltört, nem baj felfogom úgy, hogy a férfiakra nem lehet bízni semmit. Még mindig a konyhában voltunk, mivel megkordult a gyomrom, ám amikor benéztem a hűtőbe elment az étvágyam. Penészes zöldségeken kívül semmi nem volt benne.

-Most akkor ezt szépen megfogod és kiviszed a kinti kukába.-mondtam már-már mérgesen.

Nem szólt egy szót sem. Egyből kivitte. Lefújtam a hűtőt fertőtlenítővel, majd szóltam Nam-nak, hogy a szobájában leszek.

Azt hittem nagyobb felfordulás lesz, de tévednem kellett. Egy-két papír fecnin és üres flakonon kívül nem igazán találtam kivetni valót a szobában. A ruháit kivettem a szekrényből és úgy döntöttem kivasalom. Egy fél óra alatt végeztem. Fel sem tűnt, hogy Nam már 40 perce nincs itt.

A következő szoba Sugáé volt. Egyszerűen hihetetlen volt, amit láttam. Minden RENDBEN!! volt. Csak néztem. A szekrényben a ruhák tisztességesen behajtva, az ágy megvetve. Csak néztem. Hasonló fogadott Hoseok-nál is. Csak pár darab szennyes volt a földön. Érthető, mivel a többi a kanapén szétszórva hevert. Kimostam, kiteregettem.

Ez után át mentem a másik négy lakhelyére. Amikor beléptem csak ámultam. Mone kitakarított helyettük. Éppen arra léptem be, hogy a mosógéppel bajlódik.

-Várj!Segítek.-szóltam neki.

Sikeresen kitakarítottuk mind a két épületrészt.

-Mikor jönnek a fiúk?-kérdeztem.

-Nyolc után.-válaszolt.

-Van egy ötletem.-mondtam vigyorogva.

-Megijedtem.-már látszott, hogy alig bírja visszafogni magát a nevetéstől.

-Kézen ragadtam és elindultam a legközelebbi kisbolt felé. Sok mindent vettünk. Ma a fiúk olyan vacsorát esznek, amilyet még sose.

-Mone! Vágd fel a zöldségeket.-utasítottam.

-Igen is, Főszakácsnő.-ennek hallatán nevetni kezdtem.-Most amúgy mit főzöl?

-Gyros-t.-feleltem.

-Az meg mi?

-Majd meglátod.

Amikor már minden elő volt készítve elkezdtem sütni a csirkemellet. Hirtelen két kezet éreztem meg a derekamon.

-Nam, szerintem vedd el azokat a mancsokat onnan mielőtt még rossz vége lesz.-figyelmeztettem.

Nincs nekem semmi bajom az ilyesmivel, de tudom azt, hogy csak egy évig maradok, és sem magamnak, sem neki nem szeretnék szívfájdalmat. Még mindig a hátam mögött állt, amikor kikapta kezemből a fakanalat.

-Hé, add vissza!-kiabáltam.

-Ha adsz egy puszit az arcomra.-incselkedett a rózsaszín hajú.

-Rendben.-vágtam angyali arcot.

Megkapta a puszit, ja meg egy jó nagy pofont is.

-KIM NAMJOON HA MÉG EGYSZER ILYENNEL PRÓBÁLKOZOL, ESKÜSZÖM A SERPENYŐVEL ÜTLEK FEJBE.-ekkor csak annyit hallottam, hogy a hat másik fiú iszonyat hangosan röhög.

-Mi van Monster nem jössz be a csajnak?-szólalt meg Yoongi úr.

-Ha így folytatod te is kaphatsz.-mondtam ingerülten.

-Mi ez a jó illat?-kérdezte Jin.

-Gyros.-mondtam ki a görög étel nevét.

-Majd megtanítasz, hogy kell elkészíteni?-nézett rám boci szemekkel a fiú.

-Persze.-válaszoltam egy mosoly kíséretében.

-Na akkor gyerekek, vályúhoz!- szóltam.

Mindenki dicsérte a főztöm, viszont Namjoon kicsit sértődöttnek tűnt.

-Képzeljétek, Nam kitakarította Jin, Tae, Kookie és Jimin szobáját.- láttam szemében a csillogást.

-Na akkor ezért most bontsunk pezsgőt.-szólalt meg Tae.

-Aha. Persze. Esetleg ihattok gyümölcs levet. Még az is megárt.-szólalt meg a legidősebb fiú.

A két szeleburdi csapattag lehangolódott. Ez után mindenki elvonult. Egyedül Namjoon segített.

-Van kedved sétálni?-kérdezte.

-Persze. Csak szaladjunk be nálam mert Rosie még nem volt ma sétálni, és át akarok öltözni.

Gyorsan összeszedtem magam és a kis ebet, még mielőtt útra keltünk volna a nyakamba akasztottam a gépem. Út közben beszélgettünk, nevettünk majd elértünk egy gyönyörű térre.

-Nam lennél a modellem? Rosie-val kellene néhány képen szerepelned.-kérdeztem és bevetettem az őzike szemeimet.

-Ezeknek a szemeknek nem tudok ellenállni.- mondta miközben átvette a pórázt.

Sokat képet készítettem. Rosie egyenesen imádta Mone-t.

Leültünk a szökőkút mellé. Csöndben voltunk sokáig. Lopva egy-egy pillantást vetettünk a másik felé. Rosie meglátott valamit. Rögtön futásnak eredtünk.

-Mi volt az?- kérdeztem. Nehezen kaptam levegőt. Hazáig futottunk.

-Nem tudom.-felelte.

Bejött velem a házba. A kutyáról levettem a pórázt majd átöltöztem. Csak annyit vettem észre, hogy a hideg ráz és könnycseppek gördülnek le az arcomon.

-Nora mi a baj?- láttam a rémületet a szemében, de nem tudtam válaszolni. A kanapéra ültünk. Átkarolta a vállamat és próbált csitítani.

Bekísért a szobámba, ahol perceken belül elaludtam. Reggel egy nagyon aranyos látvány tárult elém....

-------------------------------------------------------------------------------------------------------

Sziasztok. Megint szeretnék bocsánatot kérni. A mai rész elég érdekes lett. A reggeli aranyosságot pedig, majd a következő részben olvashatjátok.

Addig is kellemes időtöltést és jó wattpadozást.