Not Today [BTS ff]

Tizenegyedik rész

-Hunyd le a szemed!-kérte Nam.

-Rendben.

Nem tudtam hová tartunk. Az este lágy szellője kicsit megborzongatott. Ajtónyikorgást hallottam.

-Hol vagyunk?-kérdeztem kicsit rémülten.

-Most már kinyithatod a szemed.-mondta lágyan.

Egy gyönyörű fotó stúdiót láttam. Mindenki ott volt. Tae és Jungkook party sapkában álltak. Yoongi, Jimin és Hoseok egy-egy pohár pezsgőt szorongattak a kezükben. Jin pedig egy tortával a kezében állt. Ránéztem a páromra. Közelebb húzott magához és megcsókolt. Nem olyan volt, mint az eddigiek. Ez lágy és érzelem dús volt. A fiúk csak mosolyogtak és tapsoltak.

-Elmondod miért vagyunk itt, ebben a stúdióban?-néztem rá.

-Ez a te stúdiód.-mondta. Ekkor eltört a mécses. Zokogtam. Nem hittem el, ami körülöttem történt. A barátaim vettek körül. Nem idegenek, nem szimpla ismerősök. Mind hozzám tartoztak. Soha nem gondoltam volna. Újra kaptam egy csókot Namjoontól. A többiek a nyakamba ugrottak. Még mindig nem tudtam felfogni.

-GRATULÁLUNK!-kiabálták.

Jungkook elment valahova. Két perc múlva Rosie-val tért vissza. A kis vakarcs a nyakamba ugrott és végig nyalt az arcomon.

Gyönyörűen volt berendezve. Volt egy kisebb konyha, egy smink asztal tele a legjobb termékekkel. Általában ha fotózok jobban szeretem a természetest, de ezeket ki kell majd próbálnom.

-A csapattól van még egy ajándékod.-mosolygott rám Suga és átnyújtott egy dobozt.

A doboz egy kamerát rejtett. Nem akartam elfogadni, de Suga nem tűrt ellentmondást.

-Csinálunk holnap egy fotózást?-kérdeztem csillogó szemekkel.

-Igen.- válaszolta egyszerre Jimin, Tae és Kookie.

-Mi holnap nem tudunk jönni a zh miatt.-mondta Nam és Jin.

-Mi jövünk.-szólt Hoseok és Suga.

-Holnap délben itt találkozunk, addig még ruhát is szerzek.-mondtam.-Viszont most bulizzunk egy jót.

-Na ezt már szeretem.-szólalt meg Suga és előhozott két üveg pezsgőt. Elkezdtünk inni, igaz én tudom a mértéket, de mások nem igazán. Suga a csöndes részeg. A harmadik üveg után lefeküdt az asztalra. Viszont a két legfiatalabb teljesen K.O.-ra itta magát. Hoseok érzelmeskedett. Jimin pedig ugyan úgy tudta a mértéket, mint én. A két fiú Jin és Nam elmentek mert még készülni akartak a zh-ra.

Jiminnel beszélgettünk, amikor elszomorodott egy kicsit.

-Mi a baj Jimine?-kérdeztem aggódva.

-Semmi. Csak tudod van egy lány, akivel egy órára járunk és nagyon rendes meg minden, és nem tudom. Szeretném elhívni randira csak attól félek hogy...

-Visszautasít. Tudom. Ismerem az érzést. Nekem is volt egy ilyen esetem még középsuliban. Tetszett egy tőlem két évvel idősebb srác. Mindig együtt mentünk szórakozni,vele és a legjobb barátnőmmel. Aztán egy nap, amikor úgy döntöttem elmondom neki mit érzek, láttam őt és, szólítsuk nevén, Zoe-t csókolózni. Akkor, ott eltört bennem a mécses és nem mertem senkivel barátkozni. Addig antiszociális voltam, míg meg nem ismerkedtem veletek. Szóval szerintem mondd meg neki. Maximum visszautasít. És? Helyes vagy seperc alatt találsz magadnak mást. Szerintem az  alsóbb évesek, sőt a végzős csajok köz is van olyan, aki sóvárog utánad.Hajrá!

-Köszi a biztatást Nora. Tudod, olyan vagy nekünk, mint egy testvér. Folyamatosan vigyázol ránk, főzöl, takarítasz és még tanulsz is. Jin volt eddig mindegyikünk példaképe,de most ez változott. Mindenkinek te vagy a példaképe. Mondd próbáltál már valaha táncolni vagy zenélni?

-Otthon gitároztam, de táncolni még sohasem próbáltam. Nem a menő csajok közzé tartoztam, és ha nem voltál az akkor meg se próbálhattál énekelni vagy táncolni. Zenélni is csak azért lehetett, mert a háttérben voltál.

-Holnap elviszlek először kondizni, utána pedig a táncteremben.-kikerekedett a szemem. Megijedtem, hogy valaki meglát engem táncolni.-Nyugi csak mi leszünk ott meg Hobi.

-Rendben.-egyeztem bele.-Viszont most sürgősen hazakén mennünk, mert így délre sem ti, sem pedig én nem leszünk kész.

A fiúkat nagy nehezen sikerült felkelteni. Kicsit kómásan, kicsit másnaposan,de haza indultunk. Jimin ment elől, mivel nekem le volt hunyva a szemem, amikor jöttünk. A stúdió két saroknyira volt a háztól. Gyorsan beszaladtam átöltözni. Majd egy-két telefon hívást megejtettem. Azért vannak  itt amerikaiak is. Szóval egy pár ismerős segített ruhákat szerezni. Plusz megakartam lepni az egész csapatot, ezért elugrottam egy fényképészhez és vettem 8 fotó albumot.Mindegyikőnknek kellett valami maradandó. Nem akartam azt,hogy amik történnek csak halvány emlékek legyenek a jövőben.

Ez után hazamentem és összeszedtem magam. Út közben megszólalt a telefonom. Anya volt az. Azért hívott, hogy közölje velem,átvettek az itteni egyetemre. Mától teljes jogú hallgatója lettem Dél-Korea egyik leghíresebb egyetemének. Ekkor már semmi nem tudta elrontani a kedvem. Ahogy beléptem, gyorsan lepakoltam. A kis szőrgombóc meg előjött. Tegnap teljesen elfelejtkeztünk róla, így ő biztosan lefeküdt valahova. Előkészültem a fotózáshoz, majd kicsit szétnéztem mi van itt. Amikor megláttam Rosie kis magán részét, lehidaltam. Több mint valószínű, hogy ez a rész egy spájz lehetett régen, ám most. Rózsaszín fal, rózsaszín pokróc és sok-sok játék. A  fiúk érkezése hozott vissza a valóságba.

-Sziasztok!-köszöntöttem őket.

-Hali! Hoztunk teát.-mondta Tae aranyosan.

-Köszönöm. Akkor kezdhetjük?-tettem fel a költői keresztkérdést. 

Bólogattak. Az előtérben voltak a ruhák. Jiminnek egy csíkos selyem felsőt és egy térdnél szaggatott fekete nadrágot választottunk. Hobira egy kék öltönyt, fekete inget és egy sötétzöld nyakkendőt adtunk. Jungkook egy virágos öltöny felsőnél, egy fekete nadrágnál és egy szimpla fehér ingnél állapodott meg. Talán Taehyungé volt a legkülönlegesebb. Egy púder színű szatén felső és egy sötétkék nadrág. Suga egy burgundi vörös öltönyt és egy fehér inget vett fel.

-Közös kép?-kérdeztem.

-Jöhet.-érkezett a válasz. Most a fényképező elé állva csináltunk pár vicces illetve komoly képet.

Elkezdtük a munkát. Mind az öten fotogének így nem volt sok munkám velük. Mintha a kamera elé születtek volna. Készítettem olyat, amelyiken mind rajta vannak, de akadt olyan is amin csak ketten szerepelnek. Este hétkor megérkezett a két zh-s. Azonnal elküldtem őket átöltözni. Nagyon jó képek készültek. Talán hármat kellett kitörölni, mert nem fókuszált rendesen a kamera. Sok képen szerepelt Rosie és én is.

Holnap reggel gyorsan előhívatom a képeket, utána pedig megyek a Jiminnel szervezett programra.

-Srácok akkor indulás átöltözni és menjünk haza!-szólaltam meg. Mindegyikőjük elfáradt.

Amint hazaértem gyorsan elmentem zuhanyozni, aztán bevetettem magam az ágyba. Nem sokkal később odabújt hozzám a kis szőrpamacs. Boldogan aludtam el, de el sem tudtam képzelni másnap mi vár rám.

----------------------------------------------------------------------------------------------------

Sziasztok. Köszönöm, hogy elolvastátok a részt. Hogy tetszett? Várom kommentben a véleményeteket. A következő részt nem tudom mikor fogom publikálni. Türelem. Addig is jó olvasást és kellemes időtöltést.