Dance Teacher || KaiBaek ||

Elragadó tánc - 6.Fejezet

JongIn POV

Mikor hallottam annak a hírét, hogy ChanYeol és BaekHyun újra együtt vannak, majdnem falnak mentem, bár sejtettem, hogy ez fog történni.
Azután a táncpróbán minden megváltozott, mikor Kibum - akit még nem igazán ismerek - megjelent és kiderült, hogy ismerik egymást.
JongHyun hozzám jött siránkozni, hogy a szőkesége nem válaszol neki a telefonon, először lenyugtattam, hogy biztos a munka miatt, de ami utána történt... Bár nem folytam bele az ügybe de vigyorogtam, mikor ChanYeolt börtönbe dugták, amit meg is érdemelt, ott rohadjon meg.

Most viszont itt ülök a kanapén, a lábaim járnak az idegességtől, a hajam szanaszét áll, annyit markoltam már bele, cigi a számban, pedig nagyon ritka, hogy előveszem.
Hol van az a Kölyök?! Azt mondta elmegy bocsánatot kérni Kibumtól, és utána áthozza a cuccát, na ez a beszélgetés délután folyt le, és most este tíz van! Kicsit sem vet szét az ideg, dehogy.

A csöngőre kapom fel a fejem. Ez ő lesz! Megfogom fojtani.. Faarccal nyitom ki neki az ajtót, a bőröndök láttán már mondanám a magamét, ám ehelyett eltátom a számat.
- Ne haragudj, amiért ilyen későn jövök, elrepült az idő - engedi be magát, maga mögött hagyva a cuccait, ezzel jelezve, hogy nekem kell becipelnem - Felébresztettelek? Elég szarul festesz - néz rajtam végig.
- Mondjuk órák óta várok rád? De, de.. mi ez a haj?

- Ó, nem tetszik? - csavar bele a tincseibe.

- ... De, csak... Jól nézel ki.

- Wáow, ezt egy hetero férfi mondta a másiknak aki meleg, bekerül a rekordok könyvébe.

- Haha, nagyon vicces vagy, kölyök, de komolyan mondtam.

- Ah - pirul el - Ühm... ah! - ásít - Elég fáradt vagyok, gondolom megkapom a kanapét.

- Nem alszol a kanapén Az én ágyamban fogsz, az sokkalta kényelmesebb.

- Eh? Túrjalak ki onnan? Az pofátlanság, én vagyok a vendég.
- Kimondta, hogy kitúrsz? Az az ágy elég nagy. elférünk ketten.
- Együtt akarsz velem aludni? - kerekednek ki a szemei.

- Nincs vele semmi bajom, már túl vagyok a meleg témán, oké?
- Hmpf, ha te mondod - von vállat - Tudom merre van a szobád, de alvás előtt kakaót szoktam inni, remélem neked van, az ágyadban leszek! - Szólnék még valamit, de eltűnik. No-hos, így hálálja meg azt, hogy kedvesen befogadtam? Felsóhajtva teszem el a bőröndjeit, majd a konyhába sétálok.. mekkora szerencséje van, hogy Krsytal állandóan vett kakaót.

Elkészítve az italt csoszogok be a szobámba, ahol Baek már a paplan alól pislog rám a nagy szemeivel. Mikor lett ő ilyen aranyos?
Okén, JongIn, megint faszságokon töröd az agyad, állj le.
Felé nyújtom a bögrét, amit úgy kap ki a kezemből, mint egy vadállat, és lassan kortyolgatni kezdi a kakaót.
Én még ágyba bújás előtt lefürdök, felveszek egy rövidnadrágot, pólót minek, és úgy bújok be Baek mellé, aki már úgy alszik mint a bunda.

Végignézek az arcán. Gyönyörű, piros vastag telt ajkak, pisze orr.. és a szemei, bár most csukva vannak, akkor is látom magam előtt a szép fekete bogarait, amiben el lehet veszni. Késztetést érzek arra, hogy beletúrjak a vörös hajába, eszméletlenül áll neki. Már nyúlnék is oda, de megállít az, hogy a szemöldökeit összeráncolja, majd vergődni kezd, végül halk szavak jönnek ki a száján, főleg a "fáj" és "hagyd abba". Biztos vagyok benne, hogy ChanYeolról álmodik. Vessük ennek véget.
- Baek, Baek - rázom meg, mire a szemei kipattannak, a homloka izzadt, vöröses tincsei rátapadnak, szemeibe pedig könnyek gyűlnek, amik lefolynak porcelánbőrén. - Sh.. csak egy rossz álom volt - húzom a karjaimba. Ujjai hátamba vésődnek, fejét csupasz mellkasomban rejti, de cseppet sem zavar. Jól esik, hogy mellettem van valaki.