Fájdalmas menet /a.f.i/

~16~

Ashton

Durván 1.5 - 2 hét telt el és Ame mától lesz velem addig amíg nem gyógyul meg megfelelő állapotúra a keze. A cuccait már áthozták Mikeyék . Ame-t én fogom hazahozni. Azóta az ominózus eset óta, amikor véletlenül kicsimnek hívtam Lukeék előtt, nyilván nyíltabbak vagyunk és közvetlenebbek a fiúk előtt. És szerintem mi is közelebb kerültünk. Vizsgálatok, edzések közepette rengeteget beszélgettünk. Rengeteg mindent elmondott a családjáról amit szerintem nem tud mindenki. Titkokat mondott magáról , mindent amit még Luke sem biztos , hogy tud. Én ugyanez!! Reggel a kitöltendő lapokat megcsináltam, aláírtam és lementem Ame-mel. Beszálltunk a kocsiba és a házamnál megálltam. Bementünk lepakoltunk. Leültünk a kanapéra és egymás mellett fekve kifújtunk minden levegőt amivel a tüdőnk tele volt. 

- Mit csinálunk most? - kérdezi rám emelve a tekintetét. 

- Kicsit pihenjünk aztán kezdjük el a komolyabb gyógymódok elsajátítását. 

- Rendben... Letusolhatok előtte? 

- Persze! Csinálok kaját eszünk én is tusolok és kezdjük okés? - bólint, majd miután megmutattam, hogy merre találja eltűnt. 

Elővettem a spagettit, feltettem főni a vizet, majd azzal a mozdulattal bele is tettem a tésztát. Elővettem a spagettialapot, húst, gombát, mindent ami kell hozzá, majd elkezdtem azt is elkészíteni. Fűszereztem, ahogyan azt nagyanyám is tette. Tőle tanultam és neki világon híres spagettije volt. Elővettem sajtot, lereszeltem. Ekkor Ame már ott ült mögöttem és figyelte ahogyan segget riszálva főzőcskézek. Csak is miatta riszáltam a seggem, tudom, hogy ez megnevetteti és hallottam is ahogyan kuncogott. Összekavartam a húst, a tésztával. Tányérra tettem, szórtam rá sajtot, majd Ame elé téve, jó étvágyat kívántam neki. 

- Bon Appetite! - puszilom meg, majd miután magamnak is szedtem és leültem enni kezdtünk. Láttam, hogy ízlett neki, mert irtó gyorsan befalta és miután mosogatóba helyezte a tányérját a villájával lopkodott az edényből, amiben a teljes adag volt. Amikor végeztem elmosogattam, majd a szobámba mentem, hogy letusoljak. Levetkőztem és elvonultam. Megmostam magam mindenhol, felvettem egy boxert, egy melegítőgatyát, meg az egyik kedvenc misfitses felsőmet és a hajam felfogva levonultam. 

Ame mellé ültem és kértem, hogy tegye a kezembe a kezeit. 

- Tedd ide őket, tenyérrel felfelé és csináld amit mondok okés? - bólint. - Érints össze a hüvelykujjad a mutatóujjaddal . - nehezen, de végül sikerül megtennie. Bólintok. - mutatóujj a középső ujjaddal. - ez egyszerűen megy neki. 

Mondom végig mit tegyen. Legnehezebben a kisujja összeérintése volt a hüvelyk ujjával. Hozok egy ilyen gumis kézre való kesztyűt. Vagyis inkább ilyen szerkezetet. Ráteszem  a kezére, ami az egyenesen tartott tenyeréből összegömbölyödik, mintha ökölbe akarná szorítani . 

- Nyisd ki a kezed! - megpróbálja ez viszont nem nagyon megy neki. 

- Nem megy... nagyon fáj... -mondja rám nézve.

- Próbáld meg ! Csináld! - mondom bátorítóan. 

- De nem megy... - mondja próbálkozva. 

- De megy! - kicsit rásegítek neki, viszont az arca grimaszolni kezd és látom benne a fájdalmat. 

- Ashton...nagyon fáj.... - szipogja. 

- Tudom, de próbáld meg... Emlékszel mit mondtam... Segítened kell, hogy segíthessek. 

- Tudom , de....

- Nincs de! 

Mondom ellentmondást nem tűrőhangon és nézem, várva, hogy megcsinálja. Addig nézem, amíg nem kezdi el magától megcsinálni. Szenved, fájdalmas neki, utálja magát a baleset miatt de tudom, hogy mi a jó neki. Tudom mit kell tenni, a keze épségének visszaszerzéséhez. Egy órán keresztül csináltatom vele ezt. Felváltva a kezeit. Hozok egy mentás, hűsítő , nyugtató krémet a kezére, amivel bekenem, pontosabban belemasszírozom. Látom, ahogyan félig elaszik a kézmasszás közben, szóval felviszem az ágyamba, belefektetem, betakargatom és mellé fekszek. Nézem ahogyan szuszog és élvezem a látképet. Délután Lukeék átjönnek, szerintem filmezni fogunk majd. Viszont előtte még megakarok valamit kérni Ameliatól. Remélem nem fog félni, vagy hátat fordítani a feladatnak. Nagyon remélem. Úgy fél órát nézhetem Ameliát amikor, megcsörren a telefonom. Anya hív, el is felejtettem, hogy mindig ilyenkor hív... Még nem is mondtam el neki, hogy nem Selly a barátnőm... Hogy megcsalt... Itt az idő!

- Szia anyu! Hogy vagy? - kérdezem automatikusan, majd óvatosan felkelek és kimegyek a szobámból kinyíló teraszra. 

- Jól vagyok kincsem! Te hogy vagy ? Sellyvel miújság? Rég hallottam felőle, minden rendben? És hogy van Amelia? - mindig rátapint a lényegre... 

- Egész jól. Amelia már itt va...

- Sellyt nem zavarja? 

- Anya hallgass végig! - mosolyodok el és kicsit fel is nevetek . - Szóval Ame itt van. Egész jól vagyok, picit talán fáradt . Sellyvel nem tudom, hogy miújság. Nem nincsen minden rendben... - viszem le a hangom. 

- Mi történt kicsim? - kérdezi kissé szomorúan. 

- Szakítottam... Megkértem a kezét, amikor ő előrukkolt azzal, hogy terhes. Hihetetlen boldog voltam... Aztán egyik nap egy...pasival találtam az ágyamban... Nagyot csalódtam és ... hihetetlenül ki voltam... Amelia volt az aki... miatt reménykedtem... Fura érzés, mert...amikor először megláttam őt, nem gondoltam, hogy már másnap érzelmeket fog kiváltani.. fura mód, sokkal inkább kedvelem őt ilyen rövid idő után, mint Sellyt... Sellynél 5 hónap után gondolkodtam azon, hogy igen...valószínűleg szeretem... Amenél pedig... Már most gondolkodom ezen... - dörzsölöm meg az arcom. 

- Szerelmes vagy belé? - kérdezi kicsit sem meglepetten inkább úgy mintha, már tudta volna, de azt akarta , hogy magamnak ismerjem be és ne ő szembesítsen. 

- Azt hiszem... Igen... -mondom előre nézve. - Mit azt hiszem, tudom! Istenem de bele vagyok zúgva! De még hogy! - mondom nevetve. 

- Tartsd erősen azt a lányt. Őt ne hagyd, hogy elmenjen! Selly nem érdemelt meg téged... Amelia megfog! Vigyázz rá! 

- Azt teszem... Srácok jól vannak? 

- Igen, mind a ketten!! Puszilnak titeket! Jaj! A gyerek nem tőled volt igaz? Emiatt szakítottál és küldted el...

- Igen... Na megyek , elő kell készítenem pár dolgot.. - és innentől az anyám még egy órán át beszéltetett, aztán tettük csak le. Nagyon szeretem, mindent megtudok vele beszélni. 

Kinyomom a telefonom és mosolyogva felállok, ekkor találom szembe magammal Ameliát aki sír... 

Valami rosszat mondtam? 

HAIII

IGGEN tudom egy rohadt nagy kancsó vagyok amiért nem hoztam hamarabb a részt, de ne harizzatok, nyaraltam és nagyon nem volt sok net így épphogy messengerezni tudtam. DE! Most itt van és remélem tetszett.. Szerintem egész hosszú, szóvallehet csámcsogni rajta! 

IMÁDÁS <3

-J <3

U.i.:  OMFG ASHTON DE KURVA JÓ PASI ALAPJÁRAT DE EZEN A KÉPEN MÁÉGJOBBAN GEEZ