Fájdalmas menet /a.f.i/

~11~

Amelia

Akkor még nyugodt alvásom reggel hatalmas ricsaj bántalmazta tevékenység lett. 

Alig nyitottam ki a szememet amikor látom, hogy Ashton és Luke üvöltözik. Én Michaelhez bújok, mert kicsit megrettenek, tekintve , hogy el vagyok szokva attól hogy azok akiket szeretek veszekedjenek. Rájuk nézek, Michael a fejemet fogja és szorít magához. Cal ugyanez, csak balról. Fogom a kezüket, melyek most az enyémekkel remegnek. A két vitatkozó srác rám néz én pedig könnyáztatta arccal, remegő ajkakkal , halkan csak ennyit mondok. 

- Kifelé... 

Furcsán néznek rám én pedig megismétlem magam, csak már pár decibellel hangosabban.

- KIFELÉ! - üvöltöm. - Mindketten! - nézek rájuk, immáron dühösen. 

- Ame... Kérlek... Ne har...

- KI-FE-LÉ! - szótagolom,hogy jobban értsék... Luke lesüti a szemét bűntudatosan és szomorúan, majd kiindul... Ashton utána indul , az ajtóban rám néz én azonban elkapom a tekintetem. 

- Nem szereted ha veszekszik melletted valaki, igaz? - kérdezi Calum.

 - Akkor nem tűröm, ha olyanok teszik akiket szeretek... 

Furcsa, mégis jó, hogy este ismertem meg a fiúkat mégis olyan akár ezer éve ismerném őket. 

- Luke és Ashton is ilyen igaz? - némán bólintok. 

- Meddig nem akarod látni őket? - kérdezi Michael. 

- Jó ideig. De senkit se... Csak titeket... Mást nem... Meg a nővért. Még az orvost sem... - szipogom.

- Nem hiszem el, hogy Lucas ilyen hülye... Az egy dolog hogy baszik lépni, de hogy még a barátságát is képes elbaszni.... - mondja Michael kicsit mosolyogva, mire leesik mit is mondott.. 

- Ezt úgy érted, hogy tudod, hogy bejössz neki? 

- Ő is nekem... De én fogok lépni... Ő az aki ráéreztetett arra, hogy ki vagyok. Hogy mindenkit szeretek. - mondja mosolyogva, mire megpuszilom az arcát. 

- Michael... szerintem hozzunk neki enni valamit okés? - mondja Calum. - Mindjárt jövünk. - bólintok és ők kilépnek. Egyedül maradok és csendben bámulok ki a fejemből. Kopogásra leszek figyelmes. 

- Ha nem Michael, Calum, vagy Marie-Anne az, akkor kívül tágasabb... - mondom érthetően. 

- Kérlek... Ame... -hallom meg Luke hangját. 

- Nem akarlak látni! 

- Amelia... Engedj be minket! Kérlek! - Ez Ashton... 

- HAGYJATOK MÁR BÉKÉN! - kiáltom .

Kinyitom az erkélyablakot és kilépek, ha elég ügyes vagyok áttudok mászni a másik oldalra, ahol kitudok szökni .... Írok egy üzenetet Michaeléknek , hogy nálunk találkozunk és átöltözök. Felveszek egy fekete nadrágot, Iron Maiden-es ujjatlan felsőt, fekete sapkát, szemüveget és sietősen elindulok az erkélyrész másik vége felé, ahol áttudok mászni. A telefonom a sebemben van, a kulcsom is,  nem fog kiesni egyik sem. Átmászok és az ajtót kinyitom. Lerohanok a lépcsőn, megkeresem a kijáratot és hazarohanok. Bezárkózok amint bejutottam a kulcsommal... Felrohanok a szobámba és leülök az ágyamra. Pár percig ülhetek ott , amikor eszembe jut, hogy van egy fekete hajfestékem... Azzal ha visszavisznek este jobban beolvadok.  Bemegyek a fürdőbe bezárkózom és át is festem rögtön... 2 óra múlva készen vagyok... és csengetnek... Kérlek, mondd , hogy Michael és Calum az. Lerohanok és kinézek a kukucskálón. Ők azok, kinyitom, ők belépnek. 

- Tetszik a hajad cica! - mondja Michael. 

- Meguntam a vöröset. Lukeék? 

- Elmentek, amikor kijöttünk és mondtuk, hogy alszol. Marie-Annet meggyőztük, hogy senkit ne engedjen be, mert alszol. Nagyon mélyen.  Szóval minden okés. Lukeék szerintem azon filóznak, hogy mi legyen , hogy békítsenek ki. 

- Köszönöm! 

Megölelem őket és leülök. 

- Menjünk el valahova, ahol ők nincsenek ott... Menjünk a plázába... - kérem őket és a sapkámat levéve siltes sapkát veszek fel, silttel hátra. 

Bólintanak. Sétálva elindulunk. Calum visz a hátán én meg mosolyogva bújok a nyakába. Egész nap elvagyunk. Voltunk moziban, vásároltunk is, vettünk koncertjegyeket, játszottak is nekem maguknál. Lukeék voltak otthon. Visszamentünk este 7 felé. Úgy ahogyan kiszöktem vissza is szöktem. Visszaöltöztem és befeküdtem. Michaelék előről jöttek be és mondták, hogy nem történt semmi baj. Marie-Anne ment csak be és ki is... Megbeszéltünk mindent, hogy mit mivel magyarázunk. A hajamat például. 8 körül megint jöttek a fiúk, nem engedtem be őket. Michaelék megvárták amíg elalszok és utána mentek el... A mai nap nem is foglalkoztam a kezeimmel... Észre se vettem őket... 

*Másnap*

Reggel Ashton illatát éreztem... Félek kinyitni a szemeimet.... 

Rövid rész tudom, bocsi, de direkt ilyen :D Nem olyan gyászosan rövid, viszont kicsit talán unalmas. Na mindegy, véleményt mondjatok, sietek a kövivel ;) 

IMÁDÁS <3

-J<3