Only A Little Butterfly

7.rész

Lauren szemszöge:

Amikor kinyitottam a szemem, Camila arca kb 5 centire volt az enyémtől. A szívem őrült módjára kalimpálni kezdett. Késztetést éreztem belül, hogy jóreggelt puszival keltsem fel, de Camila ébredezni kezdett, ezért gyorsan elrátottam a fejem és telefonozni kezdtem.

-Jóreggelt Lolo! –dörzsölgette szemét Camila.

-Szia Camz. Jól aludtál? –néztem felé.

-Én igen. És te? Mióta vagy ébren?

-Én teljesen jól aludtam. Már egy ideje fent vagyok. –néztem jobbra hajam tűrögetése közben.

-Alig várom már, hogy levegyék végre a lábamról ezt az izét. –fészkalódott morcosan.

-És fáj még? Könnyebb már mozogni?

-Igazából az érzéstelenítők sokat segítettek, de reggelre mindig érzem, hogy elmúlik a hatása.

-Hát remélem mielőbb felépülsz. - Ugrottam fel a táskámért.

-Hová készülsz?

-Boltba. Hozzak neked valamit? –szedtem össze a táskámat.

-Nem, nem köszi!

-És banános csokit? –emelgettem neki a szemöldököm.

-Nem..kérek..Najó de! –nézett rám szenvedő fejjel.

-Veszek egy egész dobozzal neked! Jó? 10 perc és itt vagyok. –küldtem neki egy puszit, amitől arcára fagyott a mosoly.

Gyorsan lementem a lifttel és elhagytam a kórházat. Az utca végi boltba vettem az irányt. 5 perc sem kellett és bevásároltam mindent, ami kellett. Hirtelen megszólalt a telefonom. Ally hívott.

-Szia Laur! Kész van Camila biciklije! Oda tudjuk vinni most?

-Szia Ally! Boltban voltam. Merre jártok?

-Kórház mellett gurulunk vele éppen.

-Akkor várjatok meg! Egy pillanat és ott vagyok.

Visszarohantam a kórházhoz a lányok elé, akik nem túl boldogan vártak engem. Adtam nekik egy hatalmas ölelést és megkérdeztem mi a helyzet. Azonnal mesélésbe kezdtek.

-Rossz hírünk van Ty-al kapcsolatban. Tegnap kiderítettünk róla és a titokzatosságáról pár dolgot. És már minden világos, hogy mit miért csinált. –magyarázta Ally komolysággal az arcán.

-Milyen rossz hír? –kérdeztem ijedten, tágra nyílt szemekkel.

-Hát hol is kezdjük? –mondta Dinah elég idegesen.

-Csak mondjátok már a lényeget!

-Ty drogdílerekkel spanolt le. Ez a lényeg. –mondta Mani karba tett kézzel.

-Gondolhattam volna. Menjünk kicsit arrébb egy csendesebb helyre. –beálltunk egy háztömb kis utcájába- Szóval mi történt? Honnan tudjátok ezt?

-Tegnap nem hagyott a gondolat, hogy vajon miben mesterkedhet már napok óta. Ígyhát délelőtt kíváncsiságból felhívtuk a barátait. Mondták, hogy nincs velük Ty. Ezért megkérdeztük, hogy mit tudnak róla, és azt mondták, hogy a város szélén van egy rész, ami teljesen el van hagyatva. Oda mászkál valami haverjaihoz elég gyakran, akiket még ők sem ismernek. Erre elhatátoztuk magunkat, hogy utánanézünk, mit titkolhat. Elmentünk a kis városrészre. Kb 10 perc séta után hallottunk hangos zenét, ami felőlük jött. Azok a tipikus chilles zenék, amiket Ty szokott hallgatni. Közelebb mentünk és Ty kijött az ajtón mögötte a három "haverjával". És tudod kik voltak azok?