Kidnapped ✘ Lashton ✘

~ 10. What The Hell Are You? ~

LUKE

Arra ébredtem, hogy szörnyen fáj mindenem. Hasogat a fejem, ég a nyakam. Illetve rettenetesen fáradtnak érzem magam. Mintha csak négy napja megállás nélkül pincérkednék. Borzalmas.

Megdörzsöltem a szemeimet, majd lassan kinyitottam. A szobában félhomály uralkodott. Hirtelen azt se tudtam hol vagyok. Megtapintottam az alattam levő ágyneműt. Selyem. Ettől azonnal bevillant néhány emlékkép, ami az éjszaka történt. Ashton. Vadító csókok. Egymáshoz simuló forró és jéghideg bőr. Halk és hangos nyögések váltakozása. Gyengéd és kissé durva érintései. A jóleső bizsergés, ahogy végigfut a gerincemen. Szívásnyomok a bőrünkön. Végül pedig a gyönyör.

Kibaszott jó volt Ashtonnal a szex. Minden egyes kis pillanatát élveztem. Imádtam, hogy ilyen vad és domináns. Te jó ég. Ráadásul kegyetlenül szexi és... és egy valóságos szexisten. Arról nem is beszélve, hogy miatta jó pár új kinkem is lett. Például a harapdálás. Imádom, ahogy újabb és újabb szívásnyomokat hagyott a testem minden tájékán. Arra foszlányokban emlékszem, hogy többször is meg-megharapta a hasam, a bordám alatt vagy éppen a vállam. De ami még ennél is jobban tetszett, mikor a nyakamat harapdálta. Még most is végigfut rajtam a hideg. Imádom, ha a nyakamat harapja és szívja.

Két kézzel beletúrtam a hajamba. Aztán ahogy a tincseim hozzáértek a nyakamhoz marhára viszketni és égni kezdett. Ujjaimat óvatosan végighúztam a fájó ponton. Először valami furcsa dudorokat éreztem a bőrömön. Majd jobban megtapogatva éreztem, hogy egy jókora sebszerű tátong a nyakamon. De ami még ennél is undorítóbb volt, az az, hogy ragadt. Kissé ijedten ültem fel az ágyon. De ezzel a lendülettel vissza is dőltem, mert marhára megszédültem.

„A picsába!", nyöszörögve nyomorgattam meg a homlokom. Lassan ültem fel ismét, és újra megtapogattam a nyakam. Elég nagy részén éreztem a dudorokat rajta. Illetve a kulcscsontomig volt ragacsos. „De undorító."

Körbe néztem a szobában, de a félhomályban alig láttam valamit. Az enyhén hűvös levegőtől libabőrös lettem. Ekkor tűnt fel, hogy totál meztelen vagyok még. Kikászálódtam a takaró alól, hogy felvegyek valamit. Közben magamra tekertem az egyik vékonyabb selyemtakarót. A szőrös szőnyeget kémlelve, láttam, hogy furcsa módon egy ruhadarab sem hevert a padlón. Az összes ruhánk eltűnt. De hova? Tekintetem végigsiklott az ágyon, majd a párnákon meg is akadt valami gyanús sötét folton. Közelebb lépve láttam milyen hatalmas az a folt. Automatikusan a nyakamon levő sebet kezdtem tapogatni.

„Ugye nem?", mindenféle gondolat futott át az agyamon. Már arra is gondoltam, hogy Ashton valami keményebb drogot adott be nekem, amiért egy csomó mindenre nem emlékszem az éjszakából. Például, mi történt közvetlenül a szex után? Hova és mikor lépett le Ashton? Illetve, miért érzem magam ilyen szörnyen? Még most is full kótyagos a fejem, és marhára szédülök. A hirtelen mozdulatoktól pedig úgy érzem, bármikor összerogyhat alattam a lábam. Vagy ha ez nem elég, olyan, mintha az ájulás kerülgetne. Ultra fura.

Megtapogattam a jókora foltot a párnán. Ugyanolyan ragacsos, mint a nyakam. Ez csakis vér lehet. De honnan és miért? Nyakamhoz nyúlva picit megdörzsöltem a bőröm. Így kisebb darabkákban tapadt az ujjaimra. Ez tényleg vér. Állapítottam meg, miután láttam a vöröses színét.

Megint körbe néztem a szobában. Muszáj találnom egy tükröt. Látnom kell, mi a fene ez az undormány a nyakamon. A hatalmas ablakhoz sétáltam, hogy széthúzzam a függönyöket. Amint a szobába áramlott a napfény, teljesen elvakított, amitől a fejem még jobban megfájdult.

„A fenébe!", morgolódva kaptam szemem elé a kezem. Lassan kinyitottam a szemem, és pislogtam párat, hogy szokjam a fényt. Kinéztem az ablakon, és meglepődve néztem le a mélybe. Nem tudtam, hogy ilyen kicseszett magasan vagyunk. Azt meg pláne nem, hogy ilyen sok emeletes és hatalmas ez az épület. Jézusom. Viszont a kilátás elképesztően gyönyörű. Ahogy a nap sugarai tükröződnek a kis szigetet körülvevő folyón.