Dehát Ő a tanárom!

Alakulóban

Eltelt 2 hosszú év. 11.es lettem. Mindenféle programok voltak az iskolában, és természetesen, a mi osztályunknak is részt kellett vennie a sok jóban. Történt egyszer hogy valami délutáni programra kellett volna egy két ember, de az ofő elfelejtett szólni előre.
Már vége volt a tanításnak, mikor az osztályfőnök odajött hozzánk pakolás közben, és felvázolta a helyzetet. Kellett valaki aki marad a programra. Ketten azonnal meglepték, egy barátom talált valami gyors elfoglaltságot, a legjobb barátom és egyben hűséges társam követte előző árulóm példáját, és néhány elnézést kérő mondat mellett, sajnálóan hátra tekintve magamra hagyott.
- Kérlek Bob! Nagy bajban lennék ha nem tudnék küldeni senkit... Kérlek segíts, és kérj tőlem utána bármit! -kérlelt esdekelve.
- Bármit Tanárnő? - kérdeztem felvont szemöldökkel. - három ötös? És egy fagyi?
- Egy ötös és egy fagyi. - mosolyodott el.
- Ehh... Kevés, de rendben, egy ötös és egy nyalás.
Lement a program, lassan sötétedett. Bementem az udvarról az iskola épületébe, fel a lépcsőn, majd bekopogtam a tanáriba. Arkmann tanárnő nyitott ajtót.
- Öhm... Befejeztük. Szóval... Gondoltam szólok...