Malfoy Titka - átírás alatt

Tartom a titkom

HERMIONE SZEMSZÖGE:

Huh! Jó hosszú volt a nap és már most sok házit kaptunk.
Vajon Leila hol lehet? Már elmúlt tizenegy óra és vacsora óta nem láttam.
Éjjel hallottam hogy belopakodik a szobába, de nem volt erőm felkelni és megkérdezni hol volt.

Reggel korán ébredtem, Ginny és Leila még aludt. Odalopakodtam Leila ágyához, hogy meg győződőjek jól van-e. Hátrahőköltem a döbbenettől. Csak derékig volt betakarózva, még a tegnapi blúza volt rajta. Karja össze-vissza volt karmolva, bal szeme körül kék folt, nyakán pedig vörös tenyérnyom. Úristen! Valaki megtámadta, vagy ki tudja mit csinált még vele...

- Leila!!!!

LEILA SZEMSZÖGE:

Arra ébredtem hogy valaki vadul rázza a vállamat.

- Leila!!!!

Jesszus! Ez Hermione! A nyakamig rántottam a takaróm és elsápadtam.

- Leila! Mi történt?!

Meglátta! A sebeket. Tudom, hogy Draco szerint terjesztenünk kell a vereségemet, de nem akarok telibe a szemébe hazudni az egyetlen embereknek akik azóta kedvesek volt velem. Úgy gondoltam, majd a pletykákból megtudják...

- Leila!

- Volt egy kis nézet eltérésem néhány mardekárossal... - suttogtam lesütött szemmel.

- Nézet eltérés?! Leila, nézz magadra! Ki bántott? Ki?!!!

Az utolsó mondatoknál Hermione mindkét vállam megragadta és eszeveszettül rázni kezdett, mintha csak a válaszomat akarná kirázni belőlem. Annyira jól esett, hogy így aggódik értem, pedig még csak egy napja ismer! Mintha csak az anyám lenne... Legszívesebben mindent elpanaszoltam volna neki, de Draco hatalmas felelősséget vállalt értem, nem szúrhatom el. Lehámoztam magamról Hermione kezét és a fürdő felé sasszéztam.

- Semmi bajom, tényleg! Menj csak reggelizni, rögtön jövök én is.

- Leila!

Gyorsan bezárkóztam a fürdőbe és lerogytam a vécé ülőkére és a kezembe temettem az arcomat. Hogy fogom én ezt fél évig csinálni?!
Hirtelen olyan erősen bele nyilalt a fájdalom az eltakaró bűbájjal kezelt Sötét Jegyem, hogy lefordultam a padlóra. Keresnek. Újból össze görnyedtem.
- Vegyük ezt Isteni jelnek!
Hát, persze, igeniiiis! Bírom! Akár évekig is! Gyerünk Leila, most szépen felkelsz és megmosod az arcod!

Engedelmeskedtem magamnak, és megnyitottam a csapot. Amikor felnéztem a tükörbe még én is megdöbbentem rajta, hogy nézek ki. Draco jó munkát végzett; mint akit péppé vertek.
Megmosakodtam és felöltöztem. A nyakam nézett ki a legijesztőbben, így egy kendőt tekertem köré, és lementem reggelizni.

MALFOY SZEMSZÖGE:

A reggeliasztalnál már javában Leila botlásáról pletykáltam, a többi mardekárossal. Persze konkrét név nem hangzott el, de valószínűleg anélkül is sejtették. Elégedetten néztem a mogorva griffendéleseket a szemközti asztalnál. Potter és Weasly ott ült már amikor Hermione be csapódott.

- Ő az!

Diadalmasan elmosolyodtam. Most szépen ő is elkezdi terjeszteni. Ezek után már az egész iskola erről fog beszélni. Rám bizonyítani úgyse tudják, mert Leila nem mond nevet. Most hogy így belegondolok, nem láttam reggelizni, pedig hamarosan lejár az idő. Egy dobozba elraktam neki mindenből egy kicsit, majd bűbájtan után elviszem neki.

LEILA SZEMSZÖGE:

Az első amit a nagyterem ajtajában meghallottam, a fekete hajú mardekáros, ha jól emlékszem, Parkinson, hisztérikus vihogása.