Star Wars: The light of the First Order ( Az Első Rend fénye)

13.Fejezet

Mikor meglátta kikkel áll szemben a lélegzete is elállt. Döbbenten meredt maga elé. Már értette, miért viselkedett Ben olyan furcsán. 

Előtte a folyosón Han Solo és Chewbacca álltak. A dologgal csak egyetlen aprócska baj volt, mégpedig az, hogy a férfinak halottnak kéne lennie. Felidézte a film azon pillanatait, amiken mindig sírt, mikor Ben fénykardját Hanba szúrja, aki ezek után lezuhant pár száz, vagy akár pár ezer méter magasból. Ezt senki, még Han Solo sem élhette túl. Mégis itt van, határozottan élve. Itt áll előtte a saját apja, akivel életében nem találkozott (vagyis nem emlékszik rá), akinek halottnak kéne lennie, aki azt hiszi róla, hogy ő halott, és aki Chewieval együtt rászegezi a fegyverét. Na, ez is remek kis családi összejövetel.

- Solo – halotta, amint valaki a nevét kiabálja. Visszafordult abba az irányba ahonnan jött, és Huxxal találta szembe magát.

- Mi az? – kérdezett rá ártatlanul, annak teljes tudatában, hogy a férfi most buktatta le őt Hanék előtt azzal, hogy kimondta a nevét.

- Ki van ott? – kérdezte a férfi gyanakodva.

- Senki – dugta vissza fegyverét az övébe. – Csak hangokat hallottam, és megijedtem. Azt hiszem, kicsit paranoiás vagyok, hiszen nem volt ott senki. De egyébként nem tudod, hol van Ben? Őt keresem.

- Honnan tudnám, te testvéred, tartsd szemmel te! – Ha eddig nem tudták, hogy ki ő, most már akkor is. Remek.

- Kösz – morogta. – Azért ha látod, szólj neki, hogy kerestem.

- Mindenképp.

- Kérlek, Hux, fontos, beszélnem kell vele, csak szólj neki, ha látod – kérte a férfit. Kérte, és nem utasította. Ezért minimum meg kell keresnie Bent, ilyen még soha nem történt.

- Na, mi történt, Ann Solo megtanult udvariasan beszélni? – gúnyolódott, mire a lány egy nagyon ronda pillantással díjazta. Hux csak megforgatta a szemét, és elindult a másik irányba.

- Rohadék – suttogta maga elé Ann, miközben megfordult, remélve, hogy Han és Chewie eltűntek, de természetesen nem. Miért is lenne szerencséje, csak kivételesen? Nem akart túlesni azon a beszélgetésen, ami elől már nem menekülhet. Meg akarta találni Bent, főleg most, hogy tudta, miért rohant el. Azt is tudta, hogy valószínűleg a bázisra nem csak ketten érkeztek, vagy a többiek kint várnak, hogy utána felrobbanthassák, és azt eléggé elkerülte volna, ahhoz viszont családi csevegés helyett tennie kéne valamit. Nem mintha bármit tehetne... Az ellenállók mindig győznek, ez majd hogy nem szabály. Csak abban reménykedett, hogy élve megússza valahogy ő is, és Ben is. A többiek nagyon nem érdekelték, Huxot például szívesen látta volna felrobbanni.

Félve pillantott fel apjára, aki döbbenten meredt rá. Nem is csoda.

- Te... Neked halottnak kéne lenned – nyögte ki végül a lány azt, ami leginkább foglalkoztatta. Választ persze nem kapott.

- Ann... - suttogta Han. A lány az ajkába harapott, és a földet kezdte pásztázni, majd végül bólintott. – Azt hittük, meghaltál – lépett közelebb egy lépést a lányához.

- Hát... nem – válaszolt Ann nagyon értelmesen. De hát, ha ő sem válaszolt, neki miért kéne? Na jó, ez hülyén hangzott, még csak gondolva is. – Mikor elküldtetek egy másik bolygóra, és a gép felrobbant, az embereknek sikerült kimenekíteniük engem, és elvittek a Földre. Ott éltem, amíg Ben ide nem hozott – szánta meg apját mégis egy rövid magyarázattal.

- Ann... kislányom – suttogta a férfi.

- Apa – motyogta halkan könnyes szemmel a lány miközben felnézett. Aztán apja közelebb lépett és szorosan átölelte őt. Jó érzés volt így állni. Biztonságban érezte magát apja karjaiban, és melegség járta át a testét. Viszont tudta, nem maradhat így, hiszen még dolga van, mielőtt felrobbanna.

- Miért jöttetek ide – kérdezte halkan miközben kibontakozott az ölelésből.

- Beszélnem kell Bennel.

A lány összehúzta a szemöldökét, és gyanakodva nézett fel apjára.

- Csak azért? Nem akarjátok esetleg felrobbantani a bolygót? Hisz a tervei megvannak nektek.

Han lehajtotta a fejét.

- Gyere velem – kérte a lányát. Ez volt az a dolog, amit Ann legszívesebben tett volna. Elmenni innen az apjával. De nem tehette. Egyedül nem.

- Meg kell keresnem Bent. Nélküle sehova nem megyek – mondta végül, majd hátat fordított, és rohanni kezdett, bátyját keresve. Meglepetésére, és kicsit megkönnyebbülésére is se apja, se Chewie nem követte őt. Hosszú percekig rohant, mire végül megpillantotta a fiút, és még mielőtt elmehetett volna, megragadta a karját.

- Ben – nézett rá, mire a fiú lehajtotta a fejét, de Ann még látta, hogy az arcán könnycseppek folynak végig.

- Menj el – suttogta erőtlen hangon. – Nem itt van a helyed, Ann. Menj el innen, menj el a közelemből, amíg lehet, mielőtt neked is ártanék.

- Ne is erőlködj, nem megyek sehova nélküled. Ben, gyere te is.

- Tudod te is, hogy nem tehetem – mondta, majd hosszas néma csend után halkan még hozzátette: - Itt van... itt van a bázison... érzem.

- Tudom – bólintott a lány. – És, ahogy te is tudod, nincs egyedül, és ha nem húzunk innen el nagyon gyorsan mindketten felrobbanunk. Szóval gyere.

- Nem mehetek – suttogta. – Én nem tartozom oda.

- Tudod, hogy mire készülnek. Tudod, hogy itt vannak. Mégse szóltál senkinek. Van még benned jó, Ben, csak haza kell jönnöd – könyörgött.

- Te ezt nem érted.

- Többet értek, mint hinnéd! Ne csak a hülye kishúgodat lásd bennem, Ben, én megértelek, ha nem is tudhatom mit érzel, de tudom, hogy erős vagy, és minden jó lehetne, itt van az egyetlen esélyed! Most még nem késő itt hagyni ezt az egészet. Vagy Snokeot.

- Ann, kérlek, hagyd abba – könyörgött fájdalommal teli hangon. – Nekem meg kell halnom.

- Már pedig én azt nem fogom hagyni – csattant fel a lány kissé erélyesebben. – Nem akartam ide eljutni, Ben, és tényleg sajnálom, de nem nézhetem végig tétlenül a halálodat. Mindketten tudjuk, hogy a bázis fel fog robbanni. És márpedig én innen sehova nem megyek nélküled, szóval vagy hajlandó leszel velem tartani, vagy mindketten meghalunk.

Szavait néma csend követte. Ben sem hitte volna, hogy húga ilyen módszerekhez fog fordulni, de a lánynak nem volt más választása. Csak így menthette meg a testvérét.

- Nem teheted ezt – suttogta Ben. – Menj el innen, hagyj itt engem!

- Sajnálom. Választanod kell. Vagy meghalsz velem együtt, vagy összeszeded józan eszedet, és velem jössz.

Itt is van a következő fejezet, várom véleményeiteket!!