- Áh! Miss Pond.
- Nem így hívnak.
- De a papír szerint igen. :)
- Előkészítette a papírokat?
- Igen-igen! Fáradjon beljebb!
Elindultak egy kétes ajtó felé. De szerencséjére csak egy átlagos iroda volt. Egy falilámpa és egy állólámpa félhomályban világította meg a szobát. Egy íróasztal is volt odabent. Valamint egy különös kép a falon.
- Jack! Ez miféle kép a falon? Elég ijesztő!
- Ó az? Az Dante pokla. Milyen italt kér?
- Whiskey-t jéggel. Dante pokla... kísérteties. Vajon mi olyan nagyszerű benne, hogy kitette a falára?
- Gondoljon csak bele, mi mindent megtehetnénk... Ha már úgyis bűnhődünk, akkor bármit megtehetnénk, bárkit megölhetnénk, és kínozhatnánk mindenkit az idők végezetéig. Csodálatos lenne...
- Maga meg miről beszél? – belekortyol az italába kissé félve
- Arról, hogy amit tenni fogok most magával, ott nem járna érte büntetés, mert eleve bűnhődnék.
- Hogy micsoda?! Ezt meg hogy értsem?
- Elmegyünk játszani! – mondta beteg vigyorral miközben sötétség ült ki az arcára.
- Ne... - elaludt az italba csempészett drogtól.
Pár óra múlva egy hideg pincében találta magát. Csak Jack nevetését és mormogását hallotta. ~ De boldog vagyok de boldog vagyok, nagyon boldog vagyok...~
- Hé! Mit akar?!
- Óóóó jó reggelt! Végre felébredt.
- Azt kérdeztem mit akar?!
- Játszani! Játszunk orvososat!
- Hogy mit?!
- Mond egy számot, és én annak függően cselekszem.
- Mit akar velem csinálni?
- Elmondtam, játszani. mondjon egy számot.
- Nem veszek részt ebben, engedjen el! Segítség!!
- Azt mondtam mondjon egy számot! – kiabált rá dühösen.
- Ha....Hat.
- Hmmm lássuk csaaaaak hat.... Á! Remek! Ez tetszeni fog!
- Mi a hat?...
- Szétvágom a bőrt a gerince mentén egy szikével. :) Hát nem izgi?
- Maga beteg állat! SEGÍTSÉG!
- Ugyan... itt nem hall senki.. :)
Odasétált az asztalhoz, és elővett egy szikét a táskájából. Odament a lányhoz és előrenyomta a fejét. Szétvágta rajta a ruhát. – Kezdődjön hát a játék! – A lány felsikított, amikor hozzáért a hátához a hideg éles szike, amit precízen fogott meg, mintha csak ezt csinálta volna mindig is. Amikor belenyomta a hátába és kicsordult a vér ismét sikított. – Ez a csodás illat! Jó illata van a vérednek. :) – Miközben szép lassan végigvágta a hátát, folyamatosan ordított fájdalmában a lány.
Ömlik a vér a hátából, mozogni is alig bír.
- Na ez kész. Mi a következő szám?
- Kö...következő? Ez nem elég magának?
- Ugyan, hiszen még csak most kezdtem el. :) Adok be egy kis adrenalint, nehogy elájuljon és egyedül maradjak.
- NEE! Inkább öljön meg!
- Abban mi lenne az élvezet? Kérem a számot!
- ÖLJ MEG!
- KÉREK EGY SZÁMOT! – ordított rá.
- Kettő... - rettegve mondta ki.
- Hmm hmmm... kettő... Ó ez tetszeni fog! Van egy kívánsága. Mégpedig az, hogy kiválaszthatja, hogy mivel vágjam fel a gyomrát.
- NEEEE! Könyörgök!
- Válasszon-válasszon...
- A K**** ANYJÁT! JÓ AZ A KÉS MIT BÁNOM ÉN!
- Remek választás. :)
Lassan végighúzta a kést a lány hasán, majd beleszúrta. Ismét ordított. – Ezaaaz! Imádom ezt a hangot, ezt az illatot, és a meleg vért a kezemen. – Felvágta a hasát, és a gyomrába szúrta a kést. Az adrenalin nem engedte elájulni. Mindent érzett...
- Na ez is megvolna...
- Hét... - mondta már lassan félholtan.
- Hmm hmmm... NEEEE! Ez a kedvenc számom, de túl korán mondta ki! Legyen más! Kérleek!
- HÉT!
- Ahogy akarod! – leemelte a falról a kaszát és levágta a lány fejét, miközben az sírt örömében, de egyszerre félt is a haláltól, viszont ez megváltás volt. – Idióta! Elrontottad a játékot! Sebaj... van még ember... Visszavarrom a fejed, hogy a temetésen szépen nézzél ki, de kivágom a nyelved, nehogy el tudd mondani Dante poklában, ki is tette ezt veled, mert ha oda lekerülök, folytatom e halandó világi játékomat! Várj rám! Ja igen... a mosoly... :) - smiley-t rajzolt az arcára a lánynak, és hozta a varró készletét. Azonban egy sötét alak tűnt fel a pince ajtajában...
