∆Mi történt∆

3.1K 184 2
                                    

Másnap reggel Hermione arra kelt, hogy egyedül fekszik az ágyban. Hirtelen felült és megdörzsölte a szemeit, hogy jól látja-e a dolgokat. Bízott benne, hogy csak képzelődik és nem Draco Malfoy ágyában ül éppen.

- Jó reggelt! - lépett be Draco az ajtón.

- M-mi történt velünk? - kérdezte Hermione kétségbeesetten.

- Csak... Pár szabályellenes dolog - Draco ezt úgy mondta, mintha természetes lenne az, hogy lefeküdt Hermionével.

- Erről... Senkinek egy szót se - parancsolta Hermione kissé feszülten, majd felállt.

- Ahogy akarod - felelte Draco, majd a mellkasa elé tartva a kezeit hátra lépett egy lépést.

Hermione kiviharzott a szobából egyenesen a fürdőszobába. Draco utána ment lassan, hogy megnézze mit csinál. Az ajtó nem volt becsukva, ezért a lábával meglökte, hogy kinyíljon, és az ajtófélfának támaszkodott.

- Tegnap élvezted a dolgot - mondta Draco egy gúnyos mosollyal az arcán, miközben Hermionét nézte ahogy megmossa az arcát.

- Szomorú voltam. Persze, hogy élveztem amit csináltunk - Hermione felkapta a fejét erre a két mondatra, majd megtörölte az arcát.

- Szóval... Ez csak egy egyéjszakás kaland volt? - kérdezte Draco. Nem hallatszott semmilyen szomorúság a hangjában.

- Azt hittem, Draco Malfoy csak egyéjszakás kalandokat szeret átélni, utána nem is foglalkozik a lánnyal - válaszolta Hermione gúnyosan.

- Néha tényleg így volt. De Pansyvel elég nehéz lett volna nem foglalkozni úgy, hogy mindig körülöttem forgott. Viszont voltak olyan lányok, akikkel az incidens után is foglalkoztam - magyarázta Draco.

- Ki? Csak mert én egy ilyen lányról se tudok - kérdezte Hermione.

- Te - válaszolta Draco a lány szemeibe nézve a tükrön keresztül.

Hermionében megállt az ütő. Nem tudta mit gondoljon. Vajon Draco életében most először tényleg azért feküdt le egy lánnyal, mert érez iránta valamit, és nem csak azért, hogy szórakozzon?

- Nem - húzta el az 'e' betűt - Ez lehetetlen! Komolyan? - Hermione kétségbeesett volt.

- I-igen. Vagyis nem tudom. Mikor megláttalak az igazgatói irodában egyre gyorsabban vert a szívem, a háború végén azt hittem már soha nem fogunk találkozni - magyarázta Draco feszülten.

- Aztán egy szobába kerültünk. Elkezdtünk beszélgetni egymással, többet megtudtunk egymásról - fejezte be Hermione.

- Majdnem lefeküdtem egy lánnyal, te pedig a szobádban hallgattad... - Draco ezt egy félmosollyal mondta.

- De nem tetted, mert- - nem tudta befejezni a mondatát, mert Draco hirtelen megcsókolta őt. - Draco... - tolta el magától a fiút.

- Bocs, én csak... - mondta, majd hátrébb lépett.

- Ne - nyúlt a kezei után. - Nem baj -mondta Hermione halkan. - De ezzel most várjunk kicsit. Mennünk kéne reggelizni. Draco nem válaszolt csak rámosolygott Hermionére, aki odalépett hozzá és megölelte.

 Draco nem válaszolt csak rámosolygott Hermionére, aki odalépett hozzá és megölelte

Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.

****

Hermione és Draco átöltözött és elmentek reggelizni. Titokban akarták tartani, hogy bármi lenne közöttük, ezért külön mentek le. Először Hermione ment enni, és amint észrevette Lizt, odasietett hozzá.

- Jó reggelt! - ült le Hermione.

- Jó reggelt! Hol hagytad a szöszit? - kérdezte Liz miközben körülnézett, hogy megtalálja Dracot.

- A szöszi neve még mindig Draco, és külön jöttünk le reggelizni. Szóval.. Ha látni akarod, még nézd egy darabig az ajtót - magyarázta Hermione, miközben a tányérjára szedte a reggelijét.

- Minek jöttök le külön? Ennek semmi értelme. Ugyanoda mentek mindig mindketten, ráadásul barátok is vagytok... Legalábbis beszélgettek már egymással, biztos lenne valami témátok. Tegnap is együtt csináltatok házit. És a Roxfortba is együtt jártatok, az ottani helyzetről is tudnátok beszélni. A régi diákokról, a tanárokról-

- Lefeküdtem Dracoval - mondta Hermione hirtelen, Liz szavába vágva.  

- Mi-micsoda? - kérdezte Liz tátott szájjal.

- Ne mondd el senkinek kérlek! Titokban kellett volna tartanom, de képtelenség nem beszélni róla - magyarázta Hermione.

- Oké, öhm... Nyugi, nem mondom el senkinek, de... Ez mégis hogy történt? 

- Ezt inkább később beszéljük meg. Nem szeretném, hogy bárki tudjon róla rajtad kívül. Már így is hangosan beszélek, remélem senki nem hallotta meg, amit az előbb mondtam - magyarázta Hermione.

- Délután a könyvtárban? Írhatnánk ott a leckét, közben mesélsz - állt elő az ötlettel Liz. 

- Legyen. Hány órád van ma? - kérdezte Hermione.
- Négy. De az ötödik órát Erickel töltöm. Tényleg, bocsi amiatt, amit tegnap láttál.

- Vegyük úgy, hogy nem láttam semmit. Akkor hatodik órában találkozzunk nálad, aztán megyünk a könyvtárba.

- Oké - bólintott Liz, majd Hermionével elkezdtek enni.

Idő közben Draco is megérkezett a Nagyterembe. Mikor belépett az ajtón, egyből észrevette Hermionét, aki Lizzel beszélgetett. Elindult reggelizni a Vampuszmacska asztalhoz, ahol észrevette Helenát és Alexet. Helena csúnyán nézett rá, viszont Alex mosolygott.

- Szia Draco! - köszönt Alex.

- Sziasztok, jó reggelt! - szólt Draco.

- Én most megyek. Alex, majd gyere! - mondta Helena, majd felállt és elment.

- Még mindig ki van bukva rád. Mindig ezt csinálja azokkal a fiúkkal, akik nem akarnak vele kapcsolatot - magyarázta meg Alex a legjobb barátjának tettét.

- Szóval te nem is haragszol rám? - kérdezte Draco.

- Persze, hogy nem! Helena is tudja, hogy túl reagálja. Körülbelül egy hét és ő fog bocsánatot kérni tőled, hidd el! - mondta, majd beleharapott a reggelijébe. Draco nem válaszolt csak elmosolyodott. Elkezdett enni közben végig Hermionét figyelte.

____________________________________

Sziasztok❤ Kezdeném azzal, hogy valószínűleg ritkábban lesznek részek, mert tönkrement a telefonom ezért most egy régebbi telefonról írok. A másik ok amiért ritkábban lesznek részek, az az, hogy tanulnom kell nagyon sokat. De igyekszek minden nap írni pár mondatot, akár amikor megyek iskolába vagy haza. Remélem, hogy tetszett ez a rész, és ha igen akkor ne felejtsétek el jelezni. Szép napot💋💕

Stay With Me | BEFEJEZETT |Dramione Fanfiction • Hungary|Where stories live. Discover now