∆Egy újabb váratlan vendég∆

2.4K 146 13
                                    

Egy héttel később

Hermione már várta ezt a napot, de kettős érzelmei voltak. Várta, hogy láthassa legjobb barátait, viszont félt, hogy mi lesz a reakciójuk arra, hogy Dracoval együtt vannak. Még ha csak Ginny tudná meg, akkor is megijedne.

Hermionével ellentétben, Draco nem igazán várta, hogy találkozzon egykori évfolyamtársaival. Semmi kedve nem volt újból veszekedni "Weasley patkánnyal és Pottival". Mellesleg Hermionének sem akart rosszat okozni. Az egyetlen jó dolog ami történhet vele, hogy Hermione ott lesz mellette végig.

- Mikor jönnek a barátaid? - kérdezte Draco a kanapén olvasó lánytól.

- Elvileg órák után, de nem vagyok benne biztos. Ha minden igaz akkor még vacsora előtt megtartjuk az előadást.

- És mennyi idejük lesz, hogy tudják mit kell csinálniuk?
  
- Elküldtem Ginnynek egy másik vázlatot. Szóval... Remélhetőleg már mindent tudnak.

- És mikor lesz időd arra, hogy elmenjünk a városba? - Draco Hermione mögé lépett és megfogta a lány vállait, majd lehajolt és megpuszilta a nyakát.

- Gondolod kiengednek?

- Húsz évesek vagyunk, nem tarthatnak itt.

- Draco ez nem jelent semmit. Lehet, hogy idősebbek vagyunk minden diáknál, de attól még mi is csak diákok vagyunk és tanulunk.

- De talán, ha lennél olyan kedves, hogy megkérdezed, hogy elmehetünk-e akkor lehet, hogy elengednek.

- Miért pont nekem kell megkérdeznem?
  
- Mert ha te kérdezed, akkor nagyobb a valószínűsége, hogy kiengednek a városba.

- Csak azért nem engednek ki, ha te kérdezed meg, mert Malfoy vagy? Ne mondd mindenre azt, hogy ,,azért nem, mert Malfoy vagyok" - Hermione férfi hangon mondta az utolsó mondatot, amin Draco jól szórakozott.

- Nem mondom mindenre ezt, de vannak tanárok akik nem igazán kedvelnek pont emiatt.

- Lehet, csakhogy az igazgató nem tartozik ebbe bele! Inkább ülj le, fogj meg egy könyvet, és olvass! - Draco rámosolygott Hermionére, és azt tette, amit mondott neki. Leült a kanapé másik végébe, Hermione lábait az ölébe rakta, elvette az egyik könyvet az asztalról, és olvasni kezdett.

Órák után Draco a szobájában pihent az ágyán, Hermione pedig rendet rakott a ruhásszekrényében, amikor valaki kopogott az ajtón. Hermione hirtelen megdermedt. Igaz, hogy elég sokan kopogtak már az ajtójukon, de tudta, hogy ez a kopogás most más. Érezte, hogy valaki olyan kopog, akit most nem akart látni.

Hermione halkan kiment a nappaliba, és látta, hogy Draco ébren van és az ágyán ül. Gyorsan a szájához kapott jelezve, hogy maradjon csendben. Draco furcsán nézett Hermionére, de hamar rájött, hogy mit akar mondani. Draco csendben is maradt, hisz ő sem szívesen találkozott volna Harryékkel.
Hermione az ajtóhoz ment, és lassan kinyitotta az ajtót. Először nem hitte el, hogy ki áll vele szemben, de örült, hogy látja.

- ...L-Luna? - mondta halkan, meglepődötten, de mosolyogva Hermione.

- Szervusz, Hermione - felelte Luna a szokásos mosolyával.

______________________________________

Sziasztooook! Szép reggelt🌞 Próbáltam hamar hozni a folytatást, nem tudom mennyire sikerült. Mindenestre remélem, hogy tetszik ez a rész☺. Ha igen, akkor kérlek szavazzatok 🙏. Egyébként nagyon hálás vagyok Nektek, hogy ennyien olvastok, köszönömRemélem azért lesz több is, de még ennyire sem számítottam mikor elkezdtem a történet írását😀. Kitartást a sulihoz/munkához, remélem azért ez a rész valamennyire mosolyt csal az arcotokra és szívesen olvassátok. Puszi, szép napot💋💜

Stay With Me | BEFEJEZETT |Dramione Fanfiction • Hungary|Where stories live. Discover now