Stay With Me | BEFEJEZETT |Dramione Fanfiction • Hungary|

∆A gyilkos fia∆

A nap többi része nem igazán volt izgalmas. Még volt egy SVK - Sötét Varázslatok Kivédése -, Bűbájtan és az egyik lyukasórán belógtak Jóslástanra csupán azért, hogy megnézzék itt milyen. Nem volt sokkal jobb, mint a Roxfortban, még a tanárnak is hasonló volt a jelleme.
Ötödik órában Hermione és Draco a szobájukban megcsinálták a leckéjüket, utána hatodik órában Hermione elindult Lizhez, hogy aztán a könyvtárban meséljen neki a tegnap estéről. Felment a második emeletre, ahol a szobája volt és bekopogott.

- Szia, már vártalak! - nyitott ajtót Liz.

- Azt hittem Eric...

- Nem, már nincs itt. Mondtam neki, hogy majd jössz hatodik órában, szóval tíz perce elment.

- Értem.

- Akkor megyünk? Kíváncsi vagyok hogy történt ez az egész - mondta Liz izgatottan.
  
- Igen, mehetünk - Hermione és Liz felmentek a könyvtárba. Kerestek hátul egy csendes helyet, ahol senki nem volt, majd leültek.

- Mondd már! - Liz megfogta Hermione csuklóját és egy kicsit megrázta.
  
- Jól van, jól van! Nyugi - mosolygott. - Szóval... Tegnap mikor óra után a szobádba kísértelek, és utána elindultam a saját szobámba, akkor pár Vampuszmacskás diák, köztük Helena, megállított engem. Elkezdtek megalázni a szüleim miatt, mert nem vagyok Aranyvérű, de még Félvér sem, és... Draco pont a legjobbkor ért oda, még mielőtt Helena és a többiek bánthattak volna. Helena a pálcája felé nyúlt, de Draco a Capitulatusszal elvette tőle, aztán megfogta a kezemet és rohantunk a szobánkba miközben én bőgtem - kissé kínosan érezte magát mesélés közben. - Draco megvígasztalt aztán leültünk a kanapéra és beszélgettünk a Roxfortban történt dolgokról. Kiderült, hogy ő érzett valamit irántam már akkor is, de a családja miatt még rám se nézhetett úgy. Az egyetlen szó amit általában mondott nekem, az a Sárvérű volt. De mindig bíztam benne, hogy csak a családja miatt mondja, még ha rosszul is esett. Draco elmondta, hogy sokszor próbált velem beszélni hatodikban, sőt még a háború napján is ha már nem találkoznánk. Eszünkbe jutott minden emlék. Amik persze nem a legjobbak. Könnyes szemmel ültünk egymással szemben. Aztán én is meséltem neki. Nem tudom, hogy mondtam-e, de hatodikban a legjobb barátom, Harry megsebezte Dracot. Én is ott voltam, de elbújtam és nem vettek észre. Aztán... Harry mikor látta mit tett kiment gondolom segítséget hívni, de én bent maradtam. Oda mentem Dracohoz és leguggoltam mellé sírva.

- A ti történetetekről könyvet lehetne írni. Két diák akik gyűlölik egymást, pontosabban a fiúnak azt tanítják, hogy gyűlölje a lányt, akit igazából szeret, de mégis bántja a családja miatt. Aztán pár év múlva, mikor nem is számítanak rá, találkoznak és egymásba szeretnek. De... ez most mindegy - rázta meg fejét -, folytasd.

- Szóval sírva ültünk egymással szemben. Aztán csend volt és csak a parázs hangját hallottuk a kandallóban. Elkezdtünk közeledni egymás felé és megcsókoltuk egymást. Aztán ezt addig folytattuk, amíg az ágyba nem kerültünk. Szóval így történt.

- Elég... hosszú és tartalmas történet. Nekem és Ericnek nem kell, hogy felidézzük azt az egy évnyi emléket amit tavaly gyűjtöttünk. Elég, ha leveszi a felsőjét. De ez más téma. Mindjárt vége is az órának. Nem jössz vissza a szobámba?

- Nem, bocsi. Draco írt ma egy levelet, hogy hetedik órában találkozni akar itt. Nem tudom miért nem jó a szobánk, ne kérdezd.

- Azt'szem tudom mit akar csinálni. Nem ti lesztek az elsők, majd mondd meg neki. De én most akkor megyek Erichez. Majd találkozunk. Szia! - mondta Liz, majd felállt és elment.

- Szia! - integetett lassan, összezavarodva Liz utolsó mondatai miatt.

Hermione amíg várt Dracora, levett az egyik polcról egy könyvet. Nem olvasta el a borítóját, csak kinyitotta és olvasni kezdte. Pár oldal olvasása után rájött, ugyan ilyen könyvből tanultak Bájitaltant negyedikben. Nem tudja miért, de örömmel emlékezett vissza a Bájitaltan órákra. Hiányolta Piton professzort, még ha nem is nagyon kedvelték egymást. Főleg, mert a Mardekárház vezetője volt, és mind tudjuk, hogy a Griffendél és a Mardekár ős ellenségek. De Draco és Hermione mégis barátok. Legalábbis Hermione csak ennyit mond mindenkinek.

- Reméltem, hogy itt leszel - szólalt meg valaki hátulról.

- Draco - fordult meg Hermione mosolyogva.

- Mit olvasol? - leült a lány melletti székre.

- A negyedikes Bájitaltan könyvünket.

- Minek hoztad magaddal? - ráncolta össze homlokát.

- Nem a sajátom - forgatta meg szemeit. 

- Szóval használt könyved volt? 

- Nem - sóhajtott. - Itt találtam. Valószínűleg a többi is tankönyv ezen a polcon - mutatott arra a polcra, amelyikről levette a Bájitaltan könyvet.

- És miért pont ezt vetted le?

- Véletlen volt. Nem tudtam milyen könyvek vannak rajta.

- Csak az a lényeg, hogy könyv legyen - mondta Draco a szokásos mosolyával.

-Tudom, hogy te is szeretsz olvasni. Anyukád ma hozta el a kedvenc könyved.

- Igen, szeretek - Draco ezt olyan hangon és természettel mondta, mintha Hermione lelke belé költözött volna.

- És... Mi a címe a kedvenc könyvednek? - kérdezte kíváncsian Hermione.

- Egy gyilkos fia  - mondta Draco nyugodt természettel.

- Ha bunkó akarnék lenni, most azt kérdezném, hogy az apádról szól-e, de-
  
- Így is mondhatjuk - szólt Draco Hermione szavába vágva.

- És... Mit csinál a fiú a könyvben? 

- Utálja az apját, de kénytelen azt csinálni amit mondd neki. Aztán megismer egy gyönyörű lányt, és együtt megszöknek Olaszországból Angliába. De közben hallja a híreket, hogy az apja már megint meggyilkolt valakit. Az anyját is ő ölte meg.

- És miután a lány megszökik a fiúval, mi történik?
  
- Az apja keresni kezdi a fiút. Csak később tudja meg, hogy egy lánnyal szökött meg, akinek a szüleit mellesleg szintén ő ölte meg. Két opció van. Ha megtalálja őket, megöli a lányt, a fiúnak pedig a büntetése az, hogy végig kell néznie és nem fordulhat el. A második opció, hogy nem talál rájuk, és pár év múlva a fiú elveszi feleségül a lányt. A gyilkos  meg valószínűleg a börtönben ül, vagy gyilkol tovább, mert elvesztette a fiát, akit mint kiderült, egyébként szeretett. Mindkét befejezést leírta az író... De második jobban tetszik.

- Szóval... Ez a könyv varázstalan emberekről szól?
  
- Igen - mondta Draco egy félmosollyal.

- Majd, ha már kiolvastad, kölcsön adod? Szívesen elolvasnám.

- És ha te is kiolvastad azt a mugli könyvet, kölcsön adod?

- Már kiolvastam.

- Én is.

- Egyébként miért kellett itt találkoznunk? Liz sejti és azt üzente, hogy nem mi leszünk az elsők. És azt'szem tudom mire gondolt...

- Nem, dehogy tudod!- mondta Draco tagadó hangon, majd elmosolyodott.

- Elvégre azért jöttem ide, hogy változtassak az életemen. Úgy gondolom... Draco Malfoyjal egy szobában lakni elég változás. Lefeküdni vele, még több változás. És egy könyvtárban csinálni... Nos, ez még belefér - Hermione az egész monológját Draco fülébe mondta, amitől a fiú libabőrös lett és felállt a kezén a szőr.

- Ilyet se hallottam még tőled - mondta Draco büszkén mosolyogva.

- Igaz, hogy csak pár napja vagyunk összezárva, de veled szabadabbnak érzem magam. A Roxfortban nem voltam ennyire szabad, még Harryékkel sem.

- Komolyan? Pedig azt hittem te voltál a Roxfort legszabadabb lánya.

- Inkább Ginnyre mondanám ezt. Sok mindent csinált és csinál még mindig, amiről senki nem tud. Talán Harry, de még Mollynak se mondta el.

- Miért érzed szabadabbnak magadat velem?

- Nem tudom. Az apád mindig mondhatni fogságban tartott, de amióta meghalt szabadabbnak tűnsz és gondolom az is vagy... Így ha veled vagyok, úgy érzem mintha felszabadulnék és megtehetnék bármit. Szóval... A dolog amiért ide hívtál, mondhatni a szabadságot jelenti nekem.

- Mióta ismersz engem ennyire? 

- A Sectumsempra óta. Azóta figyellek. Nem tudom miért. Talán tudtam, hogy ártatlan vagy, de gyűlöltelek. Viszont mégsem akartam, hogy bármikor hasonló bajod essen, mint a Sectumsempranál... - Draco nem válaszolt, csak megpuszilta Hermione homlokát.

____________________________________

Sziasztoooook. Hosszabbra terveztem ezt a részt, és azt hiszem sikerült is. Remélem vártátok már, és örültök, hogy többet olvashattatok. Igaz, hogy a legtöbb rész arról szól, ahogy Hermione mesél Liznek, de remélem nem lett túl unalmas. Megpróbálok egyre izgalmasabb részeket írni majd, és gyorsan haladni az időben, hogy Harryék is megérkezzenek. Sietek a következő résszel ❤💋

Gondoltad volna, hogy Hermione beleegyezik abba, amiért Draco a könyvtárba hívta?😏😃