Patience》S.M.《 {{✓Befejezett❤️}}

#21

Shawn amióta tud a babáról furcsán viselkedik. Néha agresszív,néha magába zárkózik. Van,hogy üvölt és olyankor utána napokra eltűnik. A multkori veszekedésünkkor visszaadtam neki az eljegyzési gyűrűm és átköltöztem Tamarához. Azóta nem is hallottam felőle. A lapok lehozták,hogy milyen furcsán viselkedik.
Beszéltem az orvosommal és a gimivel is, hogy visszamehetek-e dolgozni és azt mondták semmi akadálya. Így hát visszamentem a suliba és osztálytvállaltam. Nem értettem mert senki se akarta őket... Így utólag lehet nekem se kellett volna elfogadnom őket...

Besiettem a terembe és miután köszöntem és az osztályomra néztem elállt a lélegzetem. Az osztályom visszaköszönt és mondtam nekik,hogy nyugodtan üljenek le.

-Próbálom gyorsra fogni a dolgokat mert tudom,hogy ez a ti részetekről három évnek felel meg. Szóval. Theresa vagyok. Az órákon hívjatok Tessának vagy Theresának vagy esetleg tanárnőnek de nem vagyok olyan öreg.
-Igen erre rájöttünk!-kiabálta be Kyle...
-Indítsunk tiszta lappal oké Kyle? Rendben. Csak annyit kérnék még, hogy gyors sorba mindenki mondja el a nevét. Ja és myugodtan megkereshettek ha bármi van.-küldtem egy bíztató mosolyt feléjük és miután végig mentünk a nevükön próbáltam memorizálni. Utána szabadfoglalkozást hirdettem ki és elkezdtem dogákat javítani.
Már vagy a hatodik karót irtam mikor Kyle odajött hozzám. Barna haja lelógott két oldalt...rettentően jól állt neki...mi? Nem! Nem gondolhatok ilyenekre! Fekete szaggatott pulóverben volt,szintén fekete bakancsban ész szaggatott nadrágban. Kék szemei rikítottak a sötét szerelésén.
-Miz szeretnél?- kérdeztem kedvesen és egy halvány mosollyal felé fordultam.
-Csak elszerettem volna mondani,hogy milyen jól áll ez a szín...önnek...-egy vörös kardigán és nadrág volt rajtam meg egy fehér hosszúujjú.
-Ömm...köszönöm Kyle de hagyjuk a magázást tegezzetek nyugodtan.
-Rendben...és ömm...lenne még valami...lenne kedve eljönni egyszer vacsorázni velem?
-Kyle te a diákom vagy. Nem lehet közöttünk semmi.
-Ezek szerint ha nem a diákja lennék eljönne velem?-kérdezte és egyre jobban mosolygott...most vettem csak észre,hogy van egy piercing a szája szélén,ezt is úgy láttam meg,hogy egy kicsit elidőztem ajkain.
-Kyle...nem lehet...kérlek üllj le...
-Nem adom fel ugye tudja?
-Ezt beszéljük meg a folyosón.-kimentünk és magam előtt összefogtam a kardigánom ami kicsit előnytelen volt így inkább csak kiengedtem.
-Kyle. Tudom,hogy neked csak az kell,hogy lefeküdjek veled de ez nem fog megtörténni.
-Nem arra megy ki a dolog,hogy meghúzzam. Kedvellek! És már nincs eljegyzési gyűrű, se vőlegény. Valószínűleg végleg szakítottak és a karjaim tökéletesen szolgálnak vigaszként.
-Kyle nem! Én...Én szeretem Shawnt!-miután kimondtam kezem a szám elé tettem és megrémültem. Lehet tönkre tettem Shawn jövőjét. Ha Kyle elmondja bárkinek is hol lakok akkor mindenki rátelepszik majd.
-Hát ezért volt a kép az éjjeliszekrényén...hátrált majd beletúrt a hajába-elmegyek mosdóba...
Magamban elmondtam egy cifra káromkodást és visszamentem a terembe a többiekhez.
-Zack! Ugye te jóban vagy Kyle-al?
-Igen...miért?
-Lemegyünk az udvarra szólj neki a mosdóban van.-Zack elment és mivel ez az utolsó óránk a cuccainkkal együtt lementünk az udvarra. Leültem egy padra majd néztem ahogy ezek a csodás gyerekek leülnek a fűbe és beszélgetnek majd felnevetnek.
Nem is értem miért nem akarta őket senki. Eddig nagyon aranyosak és kedvesek.
Egyszer csak odajött hozzám az egyik lány Becca. És olyat kérdezett amire csak nagyot néztem...