Patience》S.M.《 {{✓Befejezett❤️}}

#25

Tamarával még beszélgettünk mindenről és azt is megtudtam, hogy összejött egy tetoválószalonos fickóval aki elmondása szerint oltári helyes.
Estére egyedül maradtam. Elmentem fürödni majd lefeküdtem az ágyba.

Az utcán sétálok. A hideg levegő arcomhoz csapódik. Az idő enyhén párás így hajam lelapult. Lépteim megszaporázom bár érzem, hogy nem menekülök. Nincs menekvés előle. Nem tudom ki az de követ. Bekanyarodok egy sikátorba és ekkor megragadja a karom. Arrébb húz de kitépem kezem a szorításából és futni kezdek. Futok de tudom, hogy ő gyorsabb...gyorsabb mint én. Utolér és elémáll. A lámpa fény az arcomba világít de nem látom az arcát. Viszont a keze lendül és leüt.

Riadtan ébredtem fel. A hajam csatakokban állt és izzadtam. Könnyeim eleredtek mert nem volt mellettem. Megígérte, hogy mellettem marad, hogy nem hagy el. Még is átvert. Becsapott...
Zokogva visszafeküdtem és csak sírtam...
Reggel nagyon rosszul keltem fel. Csináltam egy kávét és a kanapén bekuckózva elkezdtem egy sorozatot nézni...mit ne mondjak végig ő járt a fejemben. Végtére is ő egy híresség. Azt tehetne amit akar...és ekkor beugrott. Kattant az agyamban a fogaskerék és összeállt a kép. Azt tette Shawn, amit ő igazán akart. Nem akartam elhinni. Nem tudtam felfogni.
Shawn nem tenne ilyet...

Teltek a napok...a hasam egyre gömbölyűbb lett. Az éjszakák kínkeservesek voltak és a rémálmok nem szűntek meg. Minden álmomban valami szörnyű történt amit ő tett, az az árny...
Tamara azt mondta, hogy csak amiatt álmodok ilyeneket mert Shawn elhagyott. Valami olyasmit is mondott, hogy ez a régi traumám kivetülése...
Viszont kinéztem egy lakást Ausztráliában. Igen végül elköltözök és felhagyok a tanítással...helyette inkább egy stúdiót fogok működtetni.

A bőröndöm kerekei súrlódnak a szürke beton úton és a hűvös szél hátulról megzabolázza a hajam. Teszek pár lépést beérek a menekülést szolgáló repülőtérre. Előkeresem a kézitáskám legmélyéről az útlevelem és a jegyemet majd megindulok nagy rössel a beszállókapuk felé. Odanyújtom a jegyemet az ellenőrnek aki elkezdi vizsgálni, ekkor meghallok egy ismerős hangot. Távol van... Talán arra foghatom, hogy nem hallottam. Elveszem a kijukasztott papirom és elindulok a gép felé. Hallom ahogy megállítják a fiút de nem fordultam meg. Nem akartam ismét ugyanabba a hibámba belecsöppeni. Éppen elég nagy változások voltak eddig az életemben, nem kell, hogy ő ezt még tovább rontsa. Nem kellenek az egyedül töltött éjszakák mikor együtt kéne lennünk. Nem kell a cserbenhagyása...
Még hallottam ahogy egy tini lány elsikítja magát, hogy "Istenem ez Shawn Mendes!" Innenstől kész káosz lett a kapuknál de nekm ez csak előnyt tudott kovácsolni ugyanis így nem tudott utánam jönni.
Istenem! Tényleg ennyire naivnak hisz? Hogy elhiszem majd, hogy csak velem akar lenni? Azt, hogy szembeszáll a szüleivel értem? Ezeket mind magáért se tenné meg, értem meg pláne nem. Nem akarom, hogy az életem része legyen... Nem akarom szeretni.