Azt szeretném kérni tőletek olvasóktól ,hogyha tetszik egy rész jelezzétek kommentben, hogy tudjam érdemes-e folytatni!
Hope
Nem tudom ,mit gondoljak a történtek után. Útközben elég sokat gondolkodtam, hogy akkor mit is szeretnék. Hisz Bran eddig semmi negatívat nem produkált, ha a matekos esetet nem számoljuk. De nem tudom, nem kéne belezúgnom rögtön az első olyan gyerekbe ,aki helyes és kedves velem. Igen ,így jó lesz tartom magam és majd meglátjuk.. Na de az a kezes ügy ,nem tudom mi ütött belém ,utólag belegondolva elég cikis volt, ahogy ezt ő is tanúsította. Na mindegy.
Megálltunk a Starbucks elé és Branre pillantottam. Marha boldogan mosolygott. Meglepődtem ,de azért visszamosolyogtam. Ha az lehetséges még jobban mosolygott, majd kiszállt a kocsiból és én is követtem a példáját. Megvártam még odaért mellém ,majd elindultam befelé.
Amint beléptem megcsapott a frissen sült süti illata ,így mélyen beleszagoltam a levegőbe.
-Hmm -csúszott ki a számon mire Bran felnevetett.
-Hé na ne nevess már ki mindig -tettem karba a kezem.
Egyszer csak azt vettem észre, hogy átölel.
-Na Hope béke?-fordított maga felé.
-Ugye tudod hogy nagyon megbántottál?-húztam az agyát színészi tehetséggel.
-Na basszus -vakarta a tarkóját majd a hajába túrt.
Akaratlanul is felnevettem.
-Bevetted..-nevettem.
-Mi te szórakoztál velem?-vont magához közel.
-Csak egy pöppet -mutattam az ujjaimmal.
Azt vettem észre ,hogy az oldalamba bök ,majd nyom egy puszit az arcomra és a pulthoz sétál.
Mikor észbe kaptam utánasiettem.
-Ez mi volt?-kérdeztem.
-Bosszú amiért átvertél -rendelt közben.
-Nem az hanem a másik dolog -próbáltam finoman rákérdezni.
-Ja az semmi tessék itt a kávéd -vigyorgott.
Na jó ez fura volt.
ŞİMDİ OKUDUĞUN
Just with you
Genç Kurgu-Látod ott azt a hullócsillagot?-kérdezte és az égre mutatott. -Igen -mondtam és a csillagos égben gyönyörködtem. -Kívánj valamit és előbb-utóbb teljesül -mosolygott rám. -Te is kívántál?-fordultam felé és elvarázsolt a tekintete. -Igen én is kívánt...
