Az Erdő Farkasai

1. fejezet 4. rész

Reggel van most is farkas mellett ébrettem. Kimásztam az ágyból, felöltöztem és kimentem a házamból. Megláttam Sarat es odamentem hozzá.
-Szia Sara!
-jó reggelt! Úgy látom éhes vagy gyere velem.
-Oké. Hova megyünk?
-Vadászni.
-Vadászni?
-Igen. Ugye tudsz lovagolni?
-Ugen persze.
-Itt nem úgy működik hogy elmegyünk a sarki kisboltba és megvesszük ami kell.
-Igen azt gondoltam.
-Itt is vagyunk válassz lovat. Vagyis inkább várd meg amíg kiválaszt téged.
-Rendben. Mit csináljak?
-Menj be a karámba és álj meg valahol.
Egy gyönyörű fényes szőrű ló kezdett el velem ismerkedni. Pont mint, Démon csak erősebbnek es vadabnak tűnt. Megszaglászott, körbejárt párszor és ekkor megszólalt Sara.
-Azt hiszem ő lesz az.
-Igen szerintem is. Mi a neve?
-Éjjfél.
-Hmm, találó. És most?
-Keress magadnak egy csizmát és gyere.
-Okés.
Mire visszaértem már fel voltak nyergelve a lovak.
-Akkor nyeregbe kisasszony!
-Rendben és mit kell csinálnom?
-Csak gyere és figyelj.
Elekzdtünk vágtatni egy ösvényen egyszer csak megálltunk, Sara hirtelen előkapta az íját és lelőtt egy őzet.
-Azta ez szép volt!
-Sokat gyakoroltam. Majd egyszer te is leszel ilyen jó.
-Én? Nem hiszem.
-Miért aki ért a lovakhoz és a farkasokhoz az ílyászat már nem okozhat gondot szamára.
-Apropó farkas hogy hogy ilyen barátságosak a farkasok ebben a faluban?
-Ezek háziállataink és a vedelmezőink. Az őseink úgy tartják mindenkinek születésekor eldől melyik farkas lesz a védelmezője.
-Érdekes ha visszaértünk mesélhetsz még.
-Rendben de most segíts felemelni ezt az őzet.
-Jó.
Visszaértünk még le szálltam a lóról már ott állt William hogy megmutassa a falut és beszéljen a kiképzésemről amiről én eddig nem is tuttam.
-Akkor itt hagylak Williammel ő majd mindent elmond. Ja és ha végeztetek gyere enni.
Mondta Sara de épphogy befejezte már el is tűnt.
-Akkor mesélj.
-Az apám Hanry lát benned valamit ami nem gonosz hanem inkább jó. Azt mondta egyszer eljön egy lány megtörten és majd ő fog megmenteni minket. Szerinte te vagy az. De előre szaladtam. Holnap korán reggel kezdjül a kiképzést. Most menj enni.
-Rendben. És hova?
-Látod azt a nagy házat mögötte van Saraé majd ő mejgmutatja.
Odasétáltam a házhoz amire William mutatott, bekopogtam, mily meglepő Sára nyitott ajtót.
-Sara most mit csinálunk?
-Segíts főzni hozz légyszi raktárból répát és krumplit.
-Oké.
Nem volt nehéz megtalálni a raktárat mert egy iylen kis sátor szerű dolog volt.
-Pucold meg és vágd fel aztán menj vissza a házadba pakolj ki úgy nézem itt leszel még egy darabig amit nem is bánok. Tök jól megvagyunk.
-Okés.
-Ha kell valami nyugodtan szólj. Majd megyek ha kész az ebéd.
Elmentem a házamba átöltöztem kényelmesebb ruhába és kimentem Éjjfélhez. Lepucoltam mert elég poros volt és felültem rá elmentünk egy kis sétára. Amikor visszaértem elmentem kezetmosni mert kész volt az ebéd.
-Elmentél lovagolni?
-Igen egy kicsit ismerkedtem az erdővel.
-Oké na gyere egyél.
Ettem és lefeküdtem aludni fárasztó napom volt. Felkeltem nem tudtam mennyi az idő mert lemerült a telefonom és nem találtam az órámat.
De már sötét volt ami azt jelenti hogy 19.00 után van.
-Sara te tudod menyi az idő?
-Nem mi nem igazán használunk órá tudjuk mikor megy le a nap és mikor kel fel. Ennyi bőven elég ahoz, hogy meglegyen az időbeosztásunk.
-Huh ezt nagyon jól elmagyaráztad.
-Köszi. Szerintem menjél vissza a házadba eléggé hideg van.
-Szia, jó éjszakát!