Szép dolog a remény, kár, hogy hiábavaló,
Mint a máig megszűnni nem nagyon akaró
Emlékképek, melyek a szemem előtt peregnek
Akárhogy is, jobbá már nem tehetnek.
Szép dolog a mosoly, kár, hogy hamis
A nevetés, mely imént elhangzott? Az is.
Emlékképek, melyek őszintékről szólnak,
Hiába keresném, ők sem kérdik ,,hogy vagy?".
Szép dolog próbálkozni, kár, hogy mit sem ér
Ha megközelíthetetlenül messze még a cél.
Emlékképek, melyeket elérted
De te a mai napig nem érted.
Szép dolog a látszat, kár, hogy csak a külső számít,
Ha valaki mást állít, ébredj fel, csak ámít.
Engem is romlottá tettél, hogy te tudj ragyogni.
Hisz én csak egy eszköz vagyok, mi?
YOU ARE READING
Felnőni
PoetryFelnövünk? Talán túl hamar. Talán soha. De valami biztos: egy darabig tehetetlenek vagyunk és muszáj sodródni az árral. Néha maguktól jönnek a szavak, amiket könnyebb leírni, mint kimondani. Versnek nem nevezném őket, inkább csak gyenge próbálkozás...
