Csak mi hárman örülten.

10.rész

Köszönöm a csillagokat és a kommenteket is.😍😍 Van egy új könyvem "Látom őket VKook".💞💞

Liu :
Be néztem a sátorba és mind a két fiú már aludt egymásnak háttal. Xiumin lába ki lógott míg Chanyeol teljesen be takarozot nyakig. A két fiúra néztem és nem tudtam el dönteni, hogy kit keltsek fel. Xiumin fordult egyet és feje felé tette kezét míg Chanyeol előre nyújtotta a kezét.
Négykézláb előrébb mentem és be húztam a sátrat magam mögött. Középre ültem és a két fiút néztem.

"Inkább csak le fekszem. - mondtam magamban, majd így is tettem."

Középre feküdtem és a plafont néztem. Zajokat hallottam ezért a fejemre húztam a takarót és így aludtam el.
Reggel ahogy ki nyitottam a szemem nem egy kar ölelt át. Az egyik kar a mellkasomon nyúlt át míg a másik a hasamon. A két fiúra néztem akik békésen aludtak így nem mozdultam hanem aludtam tovább.
Később ahogy fel keltem a fiúk már fent voltak és engem figyeltek.

-Reggelt. - ültem fel.
-Miért vagy ebben a sátorban? - kérdezte Xiu.
-Ez jó kérdés. - mondta Chan.
-Este féltem. - ültem fel.
-Mitől? - kérdezte Chan.
-Szerinted?! - húztam fel a lábam.
-Ahh te be szartál. - nevetett Xiu.
-Ti miattatok. - hajtottam le fejem. - Nagyon rossz volt.

Mocorgást hallottam majd azt vettem észre, hogy mind két fiú mellettem ül nekem dőlve.

-Bocsi. - mondta Chan.
-Ja ne haragudj. - mondta Xiu is.
-Nem baj. - mosolyogtam.
-Na de most nem kéne kelni? - kérdezte Chan.
-De. - nevettem.
-Akkor rajta. - mondta Chan majd egymásra néztek Xiu-val.

Hírtelen feküdtek rám és nyomtak le, majd kezdtek csikizni amit nem értettem, de csak nevettem. Már sírtam mikor abba hagyták és mellém dőltek nevetve.

Chanyeol telefonja csörögni kezdett így fel állt és ki ment. Én Xiu-val maradtam és mosolyogva néztem a sátort.

-Jól érzem magam. - szólaltam meg hírtelen mire Xiu rám nézett.
-Én is. - mosolygott.
Csak arcát néztem és mosolyát figyeltem.
-Xiu nagyon helyes vagy. - fogtam kezembe arcát.
-Mit csinálsz? - nézett szemembe.
-Tök cuki, de szexi az arcod. - forgattam fejét.
-Elég. - fogta meg kezem.
-De komolyan. - hajoltam közelebb. - Mikor lettél felnőtt?
-Viccelsz?! - vette el kezem, de nem engedte el. - Hát nem most.
-Igaz, csak én nem vettem észre. - mosolyogtam zavartan.
-Sok mindent nem veszel észre. - csúszott közelebb hozzám.
-Mi? - kérdeztem, de reflexből hátrébb dőltem.
-Nem fontos. - hajolt közelebb, de nem mozdultam, csak ajkát néztem.

Emlékszem az első csókunkra ami most eszembe jutott és valahogy érezni akarom újra, de nem csak az övét.
Kezem meg emeltem és meg érintettem arcát majd el is vettem kezem, de Xiu hajolt közelebb.

Meg éreztem ajkát így először le döbbentem és nem csókoltam vissza.
Xiu szemeiben láttam az aggódást és kezdett magához hívni a vágy, hogy csókoljak vissza. Szemeim le hunytam és vissza csókoltam közben tarkojára tettem kezem és közelebb csúsztam hozzá. Nyelvét éreztem meg alsó ajkamon így el húzódtam és szám takartam.

-Sajnálom a nyelves dolgot. - harapott ajkára Xiu és csúszott hátrébb. - De a többit nem.
-Én nem tudom mit mondjak. - ültem fel rendesen. - Nem tudom, hogy bánom e ezt.
-Én nem. - állt fel és ment ki itt hagyva engem.

Egy kis idő után ki mentem, ahol Chanyeol pakolta össze a cuccokat hiszen ma megyünk haza. Körbe néztem, de Xiumin-t nem láttam.
Oda mentem Chanyeol-hoz és mellé álltam.

-Segítsek? - kérdeztem mire kicsit meg ugrott. - Ne haragudj.
-Nem baj, csak nem számítottam rád. - fordult hozzám és fogta körbe derekam. - Baj van?
Régen is sokszor ölelt meg és mondta is hogy olyan mintha a húga lennék így ez nem zavart.
-Semmi. - mosolyogtam.
-Persze, persze. - dőlt neki egy fának.
-Tényleg semmi. - tettem fel kezem védekezve.
-Nem hiszek neked  de nem baj majd el mondod. - mosolygott, de nem engedett el.
-Igen így lesz. - bólintottam.

Chanyeol mosolygott és közelebb húzott magához így túl közel voltam hozzá. Arcom éreztem, hogy vörös, de nem fordultam el. Kezemmel el simítottam egy tincset majd fülem mögé túrtam.

-Zavarba vagy? - kérdezte enyhe mosollyal.
-Nem. - hazudtam neki amin csak jobban mosolygott. - Ne vágj ilyen arcot.
-Milyet? - kérdezte nevetve.
-Ilyen fejet, csak hagyd abba. - fordultam el enyhén.
-Rendben nem fogok, de.. - hagyta abba így ránéztem. - Mászik valami a fejeden.
-Vedd le. - ráztam meg fejem. - Chan ha egy pók akkor megfog enni.
-Gyere. - mondta mire közelebb hajoltam. - Oké meg van, csak egy bogár volt.
-Köszönöm. - sóhajtottam.

Hírtelen húzta fejem közelebb és éreztem meg ajkát. Szemeim ki kerekedtek, de le hunytam szemem és vele mozgattam ajkaimat. Chanyeol mosolyra húzta száját, majd nyelvével meg érintette alsó ajkamat, de el húzódtam.

-El felejtettem, hogy te még nem.. - itt fel tettem kezem, hogy maradjon csendbe.
-Igen én még nem. - jöttem zavarba.

Hátat fordítottam és a sátorba mentem ami az enyém volt. Át öltöztetem majd ki mentem a sátorból a táskámmal. Chanyeol el vette és a többihez tette. Körbe néztem, de Xiu nem volt sehol se.

-Xiumin? - néztem Chanyeol-ra.
-Telefonál. - rántott vállat.

Hírtelen gurult be a fuvarunk és nyílt fel a csomagtartó. Chanyeol pakolni kezdett én meg el mentem Xiu-t keresni.
Egyre messzebb kerültem a helytől őt pedig nem láttam. Már bent voltam az erdő sűrűjében mikor az egyik bokorból zajt hallottam. Kezembe vettem egy fa ágát és magam elé tartottam le hunyt szemmel.

-Te mit csinálsz? - jött egy kérdés.
Megfordultam ahol Xiu állt a kezében a telefonnal.
-Mit csinálsz azzal a fával? - kérdezte tovább.
-Csak.. Én ide.. Te meg.. Ott zaj. - hebegtem.
-Mi van? - nevetett. - Biztosan egy nyuszit hallottál.
-De ott.. Nagy zaj volt. - folytattam.
-Oké Oké. - vette ki a kezemből. - Ijesztő volt, értem.

Megfogta a kezem és vissza vitt az indulási ponthoz, ahol Chan már keresett. Xiu el engedte a kezem és kicsit arrébb lépett.
Megfordult Chan és ahogy észre vett meg ölelt.

-Ne koborolj el. - hajolt lejjebb hozzám. - Szerencsére Xiumin ott volt.
-Igen. - mosolyogtam.

Xiumin apukája dudálni kezdett így be szálltunk mindannyian hátra. Középen ültem így mind két fiú közel volt hozzám. Egyik barátom se nézett rám, csak ki az ablakon néztek így volt időm őket megnézni és gondolkodni.

"Xiumin férfias, de még is kisfiús arca van. - néztem Xiu-t. - Mosolya szép és kedves fiú."

Hírtelen nézett rám és mosolyra húzta ajkát, de el kaptam a fejem.
Chanyeol-ra néztem aki az ablakra firkált.

"Kedves és törődő fiú, de még is férfias és ha kell komoly. - mondtam magamban. - Ahogy bele éli magát a dolgokba csodálatra méltó."

-Miért vagytok ilyen bonyolultak. - mondtam hírtelen mire mind két fiú rám kapta a fejét. - Folyton össze zavartok.
Csak pislogva néztek engem míg én hisztizve fontam kezem össze.

Meg se szólaltam ezek után, csak vártam hogy vége legyen az útnak. Ahogy az autó meg állt ki szállt mindenki én haza indultam, de jöttek utánam. Meg álltam a kapu előtt és feléjük fordultam.

-Össze vagyok zavarodva. - mondtam a fiúknak. - Nem lehetne minden olyan mint régen, mikor kicsik voltunk?
-Liu. - szólalt meg Xiu, de én folytattam.
-Nem gondoltam rátok "így". - mutattam végig rajtuk. - Csak játszani akartam kicsinek. Hogy történhetett ez meg?
-Liu nyugi. - mondta Chanyeol, de nem hagytam abba.
-Sose akartam semmit. - néztem fel váltva rájuk. - De most azt se tudom, hogy akarók e mást, csak titeket. Már fáj a fejem.
-Hey nyugi. - mondta Xiumin.
-Nyugi nyugi. - tettem idéző jelbe. - Nem vagyok nyugodt. Össze zavarodtam aznap miért kellett mind kettőtőknek megcsókolni.

Egymásra néztek, majd rám. Sóhajtva és horkantva mentem be az udvarra. Még hallottam, ahogy utánam szóltak, de nem foglalkoztam velük, csak be mentem. Anyu mosolyogva ült a konyhába, de én csak ledobtam a táskát és fel mentem. Az ágyra dőltem és meg öleltem a kedvenc macimat.

-Mond Brumi. - emeltem meg a macit. - Szerethetek két fiút egyszerre?

Sajnos választ nem kaptam a macitól, csak azt hogy kicsit le nyugodtam.
Magamhoz szorítottam és bele nyomtam az arcomat, majd le hunyva szemem el aludtam.

Hagyjatok nekem jelet, hogy tetszett-e a rész. Köszönöm, hogy végig olvastad. 😊😊💞💞