Csak mi hárman örülten.

7.rész

Köszönöm manók az olvasást és a csillagokat. Ebben a részben Xiu szemszöge lesz. Remélem, hogy nem baj. 😅😰Gondoltam, hogy kel ilyen is mert igy Liu szemszögéből uncsi lesz egy idő után. Szóval jó olvasást hozzá. 😙😙

Xiumin:
Liu mindig is aranyos lány volt a maga módján, de most valahogy más.. Az aranyos lány egy szép és szexi lány lett akit szeretnék meg védeni. Mióta az a csók volt valami más lett velem és Chanyeol-al is, de hogy Liu mit is érez... Az titok.
Ki mentem és sajnos azt kelet látnom, ahogy Bekhyun és Liu csókolóznak az udvaron. Ideges lettem, de nem értem ezt mintha féltékeny lennék. Aznap mikor Liu azt mondta, hogy vagy velem vagy Chanyeol-al akkar minden első dolgot, csak viccnek hittem, de most... Ezt akarom vagyis azt hogy igaz legyen.

-Elegem van. - indultam meg a két gerléhez. - Bekhyun.
-Xiu. - nézet rám Liu.
-Haver. - fogta Baekhyun Liu derekát.
Liu-ra néztem aki el pirult vagy el szégyelte magát.
-Gyere velem. - intettem Baekhyun-nak.

El engedte Liu-t és velem jött. Be mentem vele az udvarunkra és néztem, ahogy Liu-t nézi aki inkább le ült az udvarba náluk.

-Te ezt komolyan gondoltad? - kérdeztem haveromat.
-Mit? - nézet rám.
-Liu-t. - néztem rá döbbenten.
-Ja hogy az. - vakarta tarkolyát. - Igen.. Azt hiszem. Liu aranyos lány és kedves.
-Tudom. - vágtam közbe.
-Féltékeny vagy?! - húzta fél mosolyra száját amit le akartam az öklömel törölni.
-Nem.. Miért lennék? - forgattam meg szemem. - Csak egy barát.
-Látom hogy féltékeny vagy. - nézet azzal a mindent tudó vigyorral.
-Baekhyun ne kavarj. - léptem egyet előre.
-Ha szereted vagy tetszik.. - lépet egyet ő is előre. - El kelet volna neki mondanod, de te egy beszari srác vagy aki csak figyel és várja a sült galambot.. De én léptem igy Liu az enyém.
-Ebből semmi se igaz. - rántottam vállat.
-Xiumin egy beszari srác vagy. - nevetett. - Magadnak nem ismered be a dolgokat. Egy beszari vagy aki menőnek mutatja magát.
-Baekhyun süket vagy bazdmeg?! - löktem meg.
-Itt a bizonyíték, hogy igaz. - seperte le vállát. - Saját magadnak ellent mondasz.
-Bizonyíték kel? - löktem meg újra mire vissza lökött.
-Egyre távolabb fog kerülni tőled Liu. - lökött újra meg. - Elintézem.
-Baekhyun ne merd! - fogtam meg pólóját.
-Pedig így lesz. - szedte le kezem magáról. - Nem érdemled meg.

Itt telt be a pohár. Mit hisz ez a fasz most komolyan? Kezem ökölbe szorítottam és meg ütöttem, de ő is vissza ütött és veszekedtünk közben. Annyira tudtam, hogy miért ilyen velem.
Neki lökött a falnak és arcon ütötte ököllel. El löktem magamtól és vissza ütöttem. Valaki mellkasom fogta és nevemen szólított.

"El venni tőlem?! - mondtam magamban. - Soha. "
-Gyere. - vigyorgott Baekhyun.
-Bazdmeg. - indultam meg, de vissza tolt valaki.

Egy ribanc miatt ennyit meg tenni. Nem tehetek róla, hogy rám mászott majd szakított Baekhyun-al.

-Az a ribanc mászott rám bazdmeg. - beszéltem Baekhyun-hoz.
-Tia nem ribanc. - indult meg idegesen, de arrébb lökött valaki nehezen.
-ELÉG! - kiabálta Liu. - Hagyjátok abba!
-Liu?! - néztem a nálam egy és fél fejjel alacsonyabb lányt.
-Baekhyun menj haza. - nézet félig a fiúra aki hátat fordított és haza indult vigyorogva. - Xiu jól vagy?
-Igen. - nyaltam meg szám aminek fémes íze volt.
-Hogy ilyen... Ahh. - fogta meg kezem és le ültet a hintaszékbe. - Felelőtlen vagy.
-Egyáltalán ismered ezt a szót? - kérdeztem el fordulva tőle.
-Maradj itt. - állt fel és ment be hozzánk.

Egyáltalán miért engem védett meg Liu és nem Baekhyun-t?
Furcsa volt rájönni, hogy az egyik legjobb barátom nem hisz nekem... Sőt haragszik rám.
Fejem kezembe temettem és csak a földet néztem idegesen.
Két láb termedt előttem, majd egy kéz tolta fej fejem.

-Segíteni akarók. - tette ölembe kezét. - Ez csípni fog.
-Nem izgat. - emeltem fel fejem.
-Csak ezt a kis vizes kendőt hoztam. - hajolt le elém és sebbem kezdte tisztítani. - El meséléled nekem, hogy mi történt?
-Nem. - fordultam el szememmel.
-Ha nem hát nem. - simította meg hüvelyk ujjával a heget a számon. - Már nem vérzik... Kész.
-Tetszik Baekhyun? - kérdeztem hírtelen.
-Helyes srác. - fordított nekem hátat. Kezem ökölbe szorítottam. - De nem szeretem.
-Ne menj a közelébe. - álltam fel.
-Ne viccelj. - fordult velem szembe, de igy mellkasom látta. - Ne kezd megint Xiu.
-Liu nem viccelek. - néztem szemébe.
-Xiu miért nem akarod, hogy legyen pasim? - nézet szemembe.
-Csak ne menj Beakhyun közelébe. - fogtam meg állát.
-Ez nem válasz. - csapta el kezem. - Xiu nem vagyok a tulajdonod. Nem parancsolhatsz nekem. Ha találkozni akarok vele akkor fogok.
-Liu csak miattam akar veled lenni. - fogtam meg vállát.
-Nem hiszek neked. - tolt el.
-Volt egy lány... - kezdtem, de közbe vágott.
-Ne zavarj össze! - fogta be fülét.
-Liu az ég szerelmére. - fogtam meg kezét. - Kérlek.
-Xiu nem akarom hallani. - rázta meg fejét. - Nem hiszek neked.
-Csak ki használt. - fogtam körbe arcát. - Tudta hogy fontos vagy nekem és ezért.
-Nem hiszem el. - környezet be szeme.
"Jajj csak ezt ne. - néztem könnyes szemét. "
-Baekhyun kedves volt velem. - kapaszkodott polomba. - Miért Xiu?
-Sajnálom. - hajoltam vele egy szintbe majd átöleltem.

Egyszer el kelet jönnie az első csalodásnak, de hogy pont miattam.. Ezt nem akartam. Körbe öleltem vékony derekát mig Liu mellkasomban bújt és pólómba kapaszkodott. Haza kísértem és be fektettem az ágyába majd le vettem cipőjét is. Megfogta kezem és be húzott magához az ágyba.
Régen sokat aludtunk hárman egy ágyban, de igy.. Mióta nagyok vagyunk még nem.
Úgy döntöttem, hogy meg várom mig el alszik és itt hagyom én meg haza megyek.
Szemeit le hunyta én meg haját simogattam. Pólója bővebb típusú volt igy mikor be akartam takarni pont be láttam.. Nagyot nyeltem és ki szálltam, majd el indultam haza.

-Xiumin. - karolt belém Chanyeol.
-Haver mizu? - mosolyogtam rá.
-Liu-val ki békültem vagyis meg bocsátott a csók miatt. - nevetett zavartan.
-Ezt jó hallani. - néztem rá majd az útra.
-Figyelj Xiumin. - állt meg előttünk. - Beszéljünk.. Fent.

Fel mentünk a szobámba. Chanyeol le ült én meg vele szembe egy székbe.
Szeme komoly volt ami ritka.. Utoljára oviban volt és azóta Liu a barátunk hála neki.

-Liu-rol van szó. - kezdte mire fel húztam szemöldökömet.
-Mond. - tettem lábam keresztbe.
-Azt hiszem, hogy... - fordult el, majd újra felém. - Szeretem.
Döbbenten néztem barátomat és nem hittem fülemnek.
-Hogy mi? - kérdeztem vissza.
-Szeretem. - mondta újra.

Ijedten dőltem hátra és majdnem fel borultam, de Chanyeol szemei komolyak voltak.

-Ez komoly? - kérdeztem ismét.
-És te is szereted. - nézet komolyan szemembe.
-Nem. - vágtam rá.
-Látom, hogy hogyan nézel rá. - folytatta. - Xiumin csak gondold át.
"-Szerelmes lennék belé?! - gondolkodtam."
-De Xiumin. - szólalt meg ismét. - De nem veszitek ellened.
-Chanyeol. - néztem barátomat.
-Nem fogok. - állt fel.
-Rendben. - álltam fel én is.

Chanyeol felém nyújtotta kezét amit meg fogtam.

-Sok sikert. - szorította meg.
-Neked is barátom. - szorítottam én is meg. - Sok sikert Chanyeol.

Azt hiszem itt kezdődik minden. Chanyeol a legjobb barátom, de nem tudom hogy hogyan érzek Liu iránt amit ma este át gondolok.
Amit Chanyeol mondott abban lehet valami hiszen megcsókoltam amit akartam és kívánom is ha meg látom, de ami igazán szerethető benne az a személyisége.

"Igen azt hiszem bele szeretem az egyik barátomba."

Ennyi volt ez a rész... Remélem nem baj hogy Xiu szemszöge volt..
Komment és csillag ha tetszett.