✔A lányból lett vámpír✔

Taehyung és én

Még mindig nem szakadtunk el egymástól. Szánk még mindig egymáséhoz tapadt. Elakartam taszítani magamtól Taehyungot.
De nem engedett el.
Minél jobban  elakartam taszítani magamtól annál inkább  magához rántott. Vasmarokkal tartott és még most se zavartatva magát tovább kutakodott a számban. Kis idő múlva miután kifáradt és elengedett lihegve.
-Mit akarsz Taehyung?Miért...?-De mielőtt befejezhettem volna a mondatot Jungkook egy nagy öklöst adott Tae-nek.
-Mit képzelsz?Ki vagy te?-Ordította Jungkook.
-Miért szeded el más csaját?-Folytatta Jungkook ordítva.
-Én is kérdezhetném ezt tőled. Ugye Jangmin?-Vont kérdőre és most már semmi kétségem nem volt affelől,hogy visszatértek az emlékei.
-Nem,nem felejtettem el semmit Jangmin!Sőt a csók után amit adtál még le is voltam döbbenve. Furcsának is találtam,hogy hirtelen érzéseket táplálsz irántam.-Magyarázta hadarva Taehyung akinek már kángolt az idegességtől a szeme.
-De, hogy lehet ez?Én minden emléket el tudtam venni!-Értetlenkedtem.
-Jangmin!Hazudtál!Azt mondtad elvetted minden emlékét. De úgy látszik megtartottad a szerelmi részt.-Gúnyolodott Jungkook.
-Csak..-Fojtotta belém a szót Kook.
-Csak kicsit többet éreztél mint kellett volna és jószívűen megtartottad neki ezt a kis emléket!-Mondta dühösen Jungkook.

-De továbbra se értem mitől maradt meg a többi emléked.-Értetlenkedtem tovább Taehyungra nézve aki most egy totkos félmosoly kíséretében rám nézett.
-Hát nem mondtam még? Én egy Olyan lény vagyok aki visszatudja szívni az emlékeit ha más elakarja venni.-Magyarázta és kis hatásszünetet tartott.
-Egy olyan lény aki eltudja venni csupán egy csókkal a lényedet, a lelkedet. Egy Démon vagyok.-Jelentette ki a borzalmas tényt miszerint ő volt a leggonoszabb a gonoszok közt.
-És miért kellett egyfojtában mindenkit piszkálnod?-Kérdeztem miközben egyre világító szemébe néztem.
-Egyszerűen gonosz vagyok. A véremben van. Nincs mit tenni. De nálad más volt a helyzet.-Magyarázta a tényeket.
-Mi más? Azon kívül,hogy párszor kigáncsoltad meg párszor bunkóztál vele?-Kérdezte egyre dühösödő és állatias már nem igazán emberi hangon Jungkook.
-Nem nála olyan más volt a helyzet, hogy először nem tűnt fel de később amikor párszor együtt láttalak titeket azon kaptam magam, hogy féltékeny vagyok. Többet éreztem irántad mindig Jangmi. Szeretlek Jangmin.
És mivel tényleg szeretlek  nem lehetek önző veled. Én azt szeretném ha választanál.
Ki olyan fontos neked?-Kérdezte Taehyung most már lágy hangon.
-Jangmi elöszőr egyet értek ezzel a hülyével. Válassz kit szeretsz.Mert én már nem tudom.-Mondta Jungkook kicsit szomorúan.
Én kit szeretek? Már én se voltam biztos az érzéseimben. Taehyung puha csókja.
Jungkook ölelése.
-Hogy kényszeríthettek ilyenre? Én mind kettőtőket szeretem! Nem tudnék választani!-Néztem előbb Jungkookra majd Taehyungra.
-De muszály Jangmi-Szólt Taehyung.
-Bármennyi idő a rendelkezésedre áll.-Közölte Jungkook.
Ezután eltűnt.
Taehyunggal maradtam a Parkban.
Hirtelen meleg cseppet éreztem leszivárogni az arcomon. Pár perccel azután fogtam fel,hogy sírtam miután Taehyung átölelt és ennyit suttogott a fülembe:-Jó tudni, hogy engem is szeretsz.-És ezután a vállába fúrtam a fejem.

/5 hónappal később/

Tényleg minden megváltozott. Új igen új suliba járok ahol a környezet átlagos. Különösebben semmi se történt.
November van. Pontosabban november közepe. Leesett az első hó. Régen míg ovis voltam mindig lejártunk egy játszótérre a barátaimmal.
Rózsaszín hinták. Piros mászókák. Az évek során semmit se változott.
Most miután már biztosan meghoztam a döntésemet kit szeretek erre a helyre hívtam a fiúkat.
Délután 3 órára. A rózsaszín hintába beleültem míg láttam megérkezni Jungkookot és Taehyungot.
-Szia-Üdvözöltek egyszerre. Mérgesen egymásra pillantottak.
-Sziasztok!-köszöntem nekik.
-ők leültek a padra ami a játszótérhet tartozott és vártak, hogy odaüljek.
Miután leültem kínos csend telepedett ránk.
-Meghoztam a döntésemet.-Törtem meg a csendet.
-Bár hiába piszkál és gúnyolodik velem és tudom, hogy megbánta a tettét amit velem csinált. De mégis   az elmúlt öt hónapban valahogy nálam is megváltoztak az érzések.
-Taehyung téged választalak. És azért mert életemben nem szeretett így senki ahogy te. Jungkook te veled olyan érzéseim voktak mintha megint új forgatókönyvet írnánk. És tudom, hogy előző életünkben nagyon szerettük egymást, de én valahogy Taehyung őszinte szeretetét valahogy jobban szeretem.-Fejeztem be a mónólógómat.
Amihez nem tudtak hozzászólni. Illetve egyet:-Én is szeretlek vámpír csajszi.-Nézett édesen rám Taehyung.