Azon a nyáron /BTS FF/ ✓

4. fejezet

Épphogy beszálltunk a kisbuszba, máris problémába ütköztünk. Az odáig oké, hogy Suga vezet, de hogy üljünk mi, többiek.

Végül ez lett a felállás: elöl J-Hope és RM ültek, középen Jimin és Jungkook között ültem én, hátul pedig Tae és Jin fogták közre Kaia-t.

- Oké, melyik partra menjünk? - kérdezte Suga, de már rég a központ felé tartottunk.

- Azt ne mondd, hogy még nem tudjátok - néztem a visszapillantóban a fiúra.

- Soha nem jártunk még Görögországban, honnan tudnánk? - vont vállat.

- Esetleg én segíthetek - szólalt meg Kaia hátulról.

- Hallgatlak, kapitány - szalutált.

Kaia elmagyarázta az utat és a szerinte nagyon szép tengerpart irányába vezette Sugát. A bökkenő csak az volt, hogy ez a rész majd félórányira, a város másik felén volt, és az egyetlen út, ahol biztosan odatalálunk, az a központon keresztül vezetett, ezzel pedig kábé egyórásra nőtt az út hossza.

Megkérdeztem őket, hogy mennyire érnek rá, mert hogy ez elég nagy távolság. Néhányan összenéztek és egyetértően megvonták a vállukat.

- Nekünk mindegy - mondták egyszerre. Megadóan felemeltem a  kezeimet és inkább a házakat néztem, amik elsuhantak mellettünk.

Lassan álmosodni kezdtem. Persze, hogy álmos lettem, hiszen előző este későn feküdtem le és hiába keltem fel időben, a szervezetem még nem igényelte a pihenést. És az autó duruzsolása, meg a halk beszélgetés miatt csak még álmosabb lettem, mígnem egyszer csak lecsukódott a szemem.

Arra ébredtem, hogy megálltunk. Kinyitottam a szemem és döbbenten vettem észre, hogy Jungkook vállán aludtam. Gyorsan felegyenesedtem és körülnéztem a kocsiban. Hátul mindenki nyújtózkodott, mellettem Jimin és Kook is aludt. Elöl mind ébren voltak és a kiszálláshoz készülődtek.

Óvatosan felébresztettem Jimint, aki azonnal megajándékozott egy fényes mosollyal. Annyira zavarba jöttem, hogy inkább a jobbomon szunyókáló maknae-hoz fordultam.

- Jungkook - ráztam meg a vállát, mire kipattant a szeme és egyenesen rám nézett.

- Mi az, mi történt?

- Megérkeztünk - mosolyogtam.

- Máris? - nézett ki az ablakon. - Jól néz ki.

Kinyitotta az ajtót és mind kiszálltunk. Hűvös volt a szél, a felhők szürkébbek voltak a kelleténél, és tiszta volt a levegő. Ezt az időjárást szeretem a legjobban. Beszívtam a tenger illatát és a többiek után indultam.

Találtunk egy partszakaszt, ahol egy csomó kisebb-nagyobb kő volt, ezért azt a részt támadtuk le először. A fiúk élvezettel fotózták egymást és rengeteg  selca-t csináltak. Eközben Kaia és én figyeltük őket, meg kavicsokat gyűjtöttünk.

- Hé, lányok! - kiabált oda Tae. - Gyertek ide, rólatok is csinálok képet - mutatott a kövek felé.

Kaia-val boldogan huppantunk le egy nagyobb kőre és próbáltunk valami normális pózt találni. Végül Tae utasított minket, aminek az lett az eredménye, hogy mindketten elkezdtünk nevetni.

- Hű, ez nagyon jó lett - nézett Tae a gépre.

- Mutasd! - álltam fel és odasétáltam hozzá.

Tényleg nagyon jó lett. Kaia jobb kezével átkarolja a vállamat, míg én a ballal beletúrok a hajamba. Mindketten nevetünk és látszik, hogy jól érezzük magunkat.