Az apám keres

1.2K 61 0
                                    

Erre elmosolyodtam.
Majd...
Gyere velem!Megmutatom a szobádat.;mondta Stefan
Felmentünk a lépcsőn,ahol egy hatalmas piros szőnyeg volt leterítve ,pont mint a kifutókon a modelleknél.És ahogy egyre fentebb értünk az emeleteket tekintve,azt éreztem hogy otthon vagyok.Majd a lépcsővel szemben volt az én szobám.Ahogy benyitott Stefan és megmutatta belülről a szobám,nekem teljesen le elett az állam.Egyszerűen gyönyörű volt minden tekintetben.Én nagyon szeretem az antik cuccokat és nekem pont olyan volt a szobám"bár mondjuk az egész ház erre a stílusra épült".Ahogy körbenéztem a krémszínű,kicsit már rózsszínbe áthajló bordázott tapétát láttam.Az ágyam nagyon nagy,baldahinos ágyra emlékeztetett,amit mindig is akartam.Az ággyal szemben 6-7 könyves polcot találtam tele könyvekkel."Rólam tudni kell,hogy a könyvek megszállottja vagyok és imádom őket."Majd itt is ugyanolyan gyönyörű csillárt véltem felfedezni,mint a nappaliban.Majd ámulatomból az ébresztett fel hogy megjelent Damon.-Na hogy tetszik a szobád?;kérdezte
-Nagyon szép;mondtam
-Hagyunk kipakolni
Azzal a pillanattal el is tűntek a szobából.Gyorsan ledobtam a cuccomat az ágyra majd bementem a fürdőbe és gyorsan letusoltam,megfésülködtem és felvettem magamra valami normális ruhát.Majd egy laza sminket is dobtam az arcomra.Aztán lementem a konyhába vagyis elindultam egy irányba de hogy az-e a jó irány arrol foggalmam sem volt.Majd arra eszméltem,hogy a tesóimat hallom veszekedni.
-Nem költözhet ide.;Mondta Damon makacsul
-De igen ő a féltestvérünk és felelősséggel tartozunk érte;válaszot Stefan
-Nem és téma lezárva,még a végén megtudná a titkunk és bajba sodorná magát miattunk
-Teljesen kiakasztasz Damon,nem fog megtudni semmit és jo helye lesz itt,legalább Elenának is lesz még1 barátnője.
-Stefan nem a mesékben élünk ennek a lánynak menne kell most rögtön!
-Nem!!!!;mondta feldühödött hanggal Stefan
Majd egymásnak estek.Tyler és Elena már elment én meg nem tudtam hogy mit tegyek.Közben borult az asztal és a sok üvegszilánk már a földön hevert.Majd arra gondoltam,hogy bántják egymást és egy rossz érzés fogott el így odafutottam közéjük.Nem is értettem magam. Majd amikor Damon majdnem megütötte Stefant én megfogtam a kezét és kicsavartam úgy hogy eltört neki. Majd a szemem sötét barnából világos kékké változott de csak 1-2percre.

Mind a hárman meglepődtünk,de szerencsére a fiúk abba hagyták a küzdelmet

Oups ! Cette image n'est pas conforme à nos directives de contenu. Afin de continuer la publication, veuillez la retirer ou mettre en ligne une autre image.

Mind a hárman meglepődtünk,de szerencsére a fiúk abba hagyták a küzdelmet.Majd tágra nyilt pupillákkal, érthetetlenül álltunk ott a konyhában.A szememet észre sem vettem,utólag derült ki. Először Stefan szólalt meg:
-Ezt meg hogy csináltad?
-Hát már egy ideje igyen erős vagyok.;suttogva válaszoltam mintha szégyelném hogy ilyen vagyok.
-Mi vagy te?;kérdezte mind2 fivér egyszerre tőlem
-Hogy értitek?Hát ember mi lennek!? ;válaszoltam értetlenül mintha olyan nagyon hülye kérdést tettek volna fel
-Mindegy majd később megbeszéljük; mindta Damon
Azzal a lendülettem ahogy elkwzdtünk pakolni  a konyhában egy különös alak futott be.Egy csugor véres ember.Kiabáltam a fiúknak,hogy hívják a mentőt ,de még csak a szemük se rebbent,mintha olyan természetes lenne hogy véres emberek rohannak be az utcáról.Majd megfogták a tesóim az embert és leültették az ágyra.Stefan egy kicsit meghátrált,nem tudom miért,talán nem bírja a vért.Majd én lefagytam és csak figyeltem a történéseket.
-Ki vagy ;kérdezte Damon az embertől
-John Kelinb vagyok :mondta suttogva,mintha nem szabadott volna neki megmondani a nevét
-Ki küldött?;kérdezték egyszerre a fiúk
-Klaus Mikaelson
Erre nagy csönd lepte el a szobát.Az apám,az nem lehet,az kizárt azt mondták,hogy fél éve semmit nem lehet róra tudni.Odamentem a férfihoz,majd hallottam a fejemben,hogy Klaus engem keres ,hogy próbál kapcsolatot teremteni és tudja ,hogy itt vagyok azt is ,hogy élek.Fura ez előtt nem voltam"gondolatolvasó".
-Átadtam az üzenetet;azzal a lendülettel
az ember fogott egy kést és elvágta a torkát,majd meghalt.A szőnyeg te volt vérrel.Majd mindenki felém fordult és kérdezték hogy mi volt es hogy mit tudok.
Majd elmondtam nekik hogy az apám él és engem keres....

Az Eltitkolt Lány(S.M)Où les histoires vivent. Découvrez maintenant