8. fejezet - Amico

224 26 1
                                    

Minden megfagyott, ahogy a Megvilágító megjelent, mágia kavargott és táncolt az ujjai között.

- Mindegyikőtöknek kérdései vannak az eddig látottakkal kapcsolatban. - úgy tűnt a Lény egyenesen átlát Natashán,ahogy szúrós tekintetét ráirányította. - Érdekes. - szünetet tartott. - Mi zavarja az előbbi jelenetben leginkább Miss Romanoff? - nem tetszett neki ahogy a Lény kihúzta belőle az igazságot.

- Azt hittem azért játssza ezt az egész nem veszek át semmit dolgot, mert szeret gondot okozni az embereknek. A Vörös szobában megtanították, hogy olvassunk az emberekben, úgy mint a könyvekben és Stark, akiről azt hittem nyitott könyv valójában sokkal összetettebb. Úgy tűnik ennek is van valami története.Utálok tévedni és szeretnék többet tudni. - a többiek őt bámulták. Minél többet gondoltak rá, annál inkább látszott,hogy ennek az átvételi dolognak mélyebb története van.

- Ne aggódjon Miss Romanoff, a kérdésére választ kap, ha itt az ideje. A többségük többet szeretne tudni Amicoról, szóval először ezt nézzük meg közelebbről. - Döbbenten meredtek rá,mielőtt beleegyeztek volna. Tony macskája felkeltette az érdeklődésüket, még Scottnak is el kellett ismernie, hogy kedvelte a kis robotot. Starkot talán nem kedvelte és sosem ismerte volna el, de nem tagadhatta le, hogy néhány találmányának az intelligenciáját igenis csodálta. A kreálmányai sokszor emlékeztették rá hogy érezte magát a Pym technél.

- Azt hiszem a következő emlék a helyére került. - ismét csettintett, majd feloldódtak a kavargó színekben.

***

- Uram. Úrfi ideje hogy felkeljen.

- Csak még öt percet Jarvis.

- Úrfi azt tanácsolom keljen fel, mielőtt lejátszom a személyzetnek a felvételt, amikor a zuhanyzóban énekel. - a tízéves Tony úgy ugrott fel, mintha megégette volna magát, a többi Bosszúálló pedig felhorkantott.

- Fent vagyok! Annyira fent vagyok, hogy el sem hinnéd.

- Ó Istenem. - kuncogott Clint.

- Miért csinálod ezt velem J? - kérdezte Tony, miközben Jarvis az ajtónál mosolygott.

- Zsarolás uram. - Jarvis nevetett Tony mogorva arcát látva és dobott neki pár ruhát. - Fel kell öltöznie, ma van az iskolai verseny.

- Az ma van?! - Tony teljesen éberré vált, a csapat érezte a félelmét, miközben ültében összeszedte a ruhákat. - Hol van Amico?

Amico, Bruce elmosolyodott a robotmacska nevének hallatán, a többiekhez hasonlóan remélte, hogy hamarosan újra láthatja.

- Amico lent vár. Uram, én viszem az iskolába, az édesanyja ott találkozik velünk. Nyugodjon meg, a végén még újra ki kell vasalnom a ruháit. - lesütött tekintettel Tony szégyenlősen elmosolyodott, Jarvis kivette a ruhákat az öléből és kisimította őket az ágyra terítve. Becsukta az ajtót, hogy nyugodtan át tudjon öltözni.

- Hé Jarvis, apa is ott lesz? - kérdezte Tony. Pár pillanatra Jarvis becsukta a szemét, majd színtelen hangon, száját elhúzva válaszolt.

- Nem Úrfi, visszament a sarkvidékre, hogy segítsen Mr. Rogers keresésében. - Steve kissé megugrott, a többiek megfordultak,hogy ránézhessenek.

- Nem bántásból Stevie, de Howard kicsit a megszállottadnak tűnik. - jegyezte meg Bucky homlok ráncolva, ahogy Stark csalódottsága átáramlott belé azzal a gondolattal együtt, hogy számíthatott volna az apja távollétére.

- Csak egy kicsit. - horkantott Clint. - ismét fejbe vágva a férfit Natasha orosz nyelven érzéketlennek nevezte.

- Hé, nem az én hibám hanem Howardé – NE ÜTÖGESS MÁR! -Wanda és Scott próbálták elfojtani a kuncogásukat.

Vital for Understanding - Létfontosságú a megértéshezDonde viven las historias. Descúbrelo ahora